A valódi viták otthona

Reflektor

Magyarország energetikai jövőképe - zöld szemmel

2016. november 29. - szénhidra

Energiahatékonyság, takarékosság és a megújuló energiaforrások decentralizált alkalmazása - így lehetne összefoglalni röviden azt a jövőképet, amit Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő és Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi tanszékének adjunktusa vázolt fel az Élet a Fidesz után nevű rendezvénysorozat második alkalmán.

refi1.jpg

Sallai Róbert Benedek, az LMP politikusa, a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke nemrég indította el az "Élet a Fidesz után" című beszélgetéssorozatot, amelynek keretében vendégei segítségével keresi az utat egy igazságosabb és élhetőbb ország megteremtéséhez a politikai szakterületeihez tartozó kérdésekben. A beszélgetéssorozat első alkalmával Mellár Tamás és Ángyán József egyetemi tanárok opponensi tevékenysége mellett a magyar vidék sorsáról tartotta meg programfelvezetőjét, ami alapját képezheti a párt 2018-as vidék- és agrárpolitikai programjának.

A második alkalmat november 23-án rendezték meg Budapesten. Ezúttal az energiagazdálkodás került napirendre, ami egy nagyon fontos és mindenkit érintő téma - ahogy erre utalt is Hargitai Miklós szakújságíró, a beszélgetés moderátora, a felfüggesztett Népszabadság egykori munkatársa. Felvezetőjében elmondta, hogy a kormány energiapolitikájával az ellenzék, valamint a szakmai és a piaci szereplők nem értenek egyet, valamint hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság, a kiegyensúlyozott médiaviszonyok nagyban megkönnyítenék az alternatívák bemutatását. 

Sallai R. Benedek előadását azzal kezdte, hogy az atomenergia, a tervezett paksi bővítés nem elfogadható sok szempontból, amelyek közül a baleseti kockázatot (a sugárzás a DNS-re is hatással lenne), a gigantikus, legalább 3600 milliárd Ft-os, nem megtérülő beruházási költséget és az erőmű túl nagy méretét emelte ki. Paks II-vel tovább nőne az energiatermelés centralizáltsága, ami csak 2800 milliárd Ft-os hálózati fejlesztéssel lenne működőképes, és a rendszerben jelentős, akár 20%-os szállítási veszteség is jelentkezne. Ezzel szemben az LMP a decentralizált, megújuló energiaforrásokra épülő okos hálózatot támogatja. Ez szintén sok pénzbe kerülne, de az említett 2800 milliárd Ft-ból a 10 ezer fő feletti települések számára megvalósítható, és ebben a rendszerben maguk az energiatermelő egységek Paks II-vel szemben döntően piaci alapon létesülnének.

A decentralizált rendszerben elsősorban kisebb egységekből álló napelemek, szélturbinák, valamint biomassza- és biogáz erőművek termelnék a villamos energiát. Nagyon fontos szempont, hogy mindezt a tájhoz illeszkedve, a táji potenciálokat és az ökológiai regenerálódóképességet figyelembe véve tegyék. Magyarul azon túl, hogy ezek a technológiák a fosszilis- és atomenergiához képest sokkal környezetkímélőbbek, az alkalmazásuk helyszínének, módjának és mértékének eldöntésében is alkalmazni kell a fenntarthatósági elveket. A párt számítása szerint pl. 40-50 PJ mennyiségben lehetséges alkalmazni a biomasszát, mert ez még nem okoz problémát az anyagkörforgásban (Magyarország teljes energiafogyasztása kb. 1000 PJ.) A biomassza és a biogáz technológia kiváló lehetőség a vidékfejlesztésre is, mert sok munkahelyet tudnak teremteni. Ezen túl remekül kiegészítik a szél- és napenergiát, biztosítva a folyamatos energiaellátást. Például ha megszűnik a szél, akkor gyorsan be lehet indítani a biogáz alapú erőműveket.

A kisebb településeken az is jó megoldás, hogy a biomasszát kizárólag fűtésre használják. Példamutató az ausztriai Güssing, ahol a helyi fafeldolgozó üzem hulladékfájából látják el a települést hőenergiával. A lakossági tűzifa relatív nedvességtartalmát az LMP 16%-ban maximálná, és ösztönözné a régi, elavult kazánok lecserélését, amivel elérhető lenne a hatékonyabb tüzelés és a települések mai sokszor nem kielégítő levegőminőségének a javulása. 

A geotermikus energiában is nagy lehetőségeink vannak, de jelenleg csak a hőenergia célú hasznosítása gazdaságos. A kutatás-fejlesztés támogatása szükséges, hogy elérjük az elérhető árú villamosenergia-termelést.

Ezt követően Munkácsy Béla, az ELTE oktatja és az Erre van előre! kutatócsoportvezetője tartott prezentációval színesített előadást. Mondandóját azzal kezdte, hogy Nyugat-Európában már tudják, hogy a nagy méretű, fosszilis- és atomerőművek kora lejárt, működésük ugyanis rengeteg káros hatással jár. Kibocsátásukkal nagyban hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és a légszennyezéshez, és nem megújuló forrásokat használnak fel, amelyek bányászata egyes esetekben holdbéli tájat hagy maga után. A túl nagy termelőegységek ellátásbiztonsági szempontból kockázatot jelentenek, és alacsony hatásfokot eredményeznek. Pl. a paksi atomerőmű 5000 MW hőteljesítményéből csak 15-öt használnak távfűtésre, a többi a Dunát szennyezi. A kisméretű, decentralizált erőművekben viszont lehetőség van a kezelhető mennyiségű hő kihasználására is. További probléma, hogy rugalmatlanul termelnek (nem, vagy csak kicsit és lassan szabályozhatók), ezért nem illeszthetők be egy megújuló-alapú rendszerbe. Az sem szerencsés, hogy az alkalmazott fűtőanyagok tekintetében 80%-os az importfüggőségünk. Az atomenergia esetén nemcsak az építés jelent nagy költségeket és korrupciós kockázatot, de a nagy aktivitású radioaktív hulladékok több 100 ezer évig történő tárolása és monitorozása is, ami még sehol a világon nem megoldott.

Itt bele is lapozhatsz az anyagba:

 

Nyugat-Európában már tudják, hogy ez zsákutca. Nem a kifogásokat keresik, hanem azon dolgoznak, hogy miként lehet megújuló forrásokra alapozni az energiagazdálkodást. Mivel ez egy szerteágazó tevékenység, ezért a tervezés során sokféle tudományterület képviselőjét bevonják; az energetikusokon túl szociológusokat, geográfusokat, pszichológusokat, mező- erdő- és hulladékgazdálkodási mérnököket stb. Ez az interdiszciplináris szemlélet nálunk sajnos még hiányzik. Dánia már annyira előre jár, hogy a kormány hivatalos stratégiája szerint is el szeretnék érni a 100%-os megújuló arányt.

De nemcsak a tervezési, hanem a gyakorlati szinten is energetikai forradalom zajlik, amiről a magyar kormány mintha nem is venne tudomást. Az Európai Unióban viharos gyorsasággal épülnek a megújuló energiaforrást alkalmazó erőművek (különösen a nap és a szél), a fosszilis- és atomkapacitásokat viszont leépítik. 2015-ben az új telepítésű erőművi kapacitások 77%-a megújuló forrást használt! Az elmúlt 2 évben az EU legtöbb napelemét az Egyesült Királyságban helyezték üzembe, ami mutatja, hogy a technikai fejlődés következtében már a "ködös Albionban" is gazdaságos ez a technológia. Ehhez képest hazánkban sokkal jobbak a természeti adottságok, mégis alig rendelkezünk napelemes kapacitásokkal.

refi2.jpg

A szélenergia is gyorsan bővül, ami megjelenik az áramfogyasztási adatokban is. Németországban 2015-ben két tengerparti tartományban is 85% volt a szélenergia aránya, és több belső tartomány is 60% fölötti értékekkel rendelkezik. Dániában egyes időszakokban a fogyasztás 100%-át szélturbinákkal szolgálják ki. Ezeken a területeken a rendszerirányítás meg képes birkózni az időjárás szerint ingadozó termelés jelentette kihívásokkal, és teszi ezt úgy, hogy a rendszer stabilitása megmarad. Például Dániában az elmúlt években a szélenergia bővülése mellett csökkent az áramszünetek hossza. 

Felmerülhet sokakban, ez az EU szerencsésebb területein zajló energiaforradalom biztos csak a megújulók állami támogatása miatt van. Nos, nem egészen. A támogatások valóban segítenek, viszont pl. Németországban még mindig a fosszilis- és atomenergia kapja az állami pénzek 90%-át, sőt, utóbbi esetében az atomerőművek leszerelése miatt még növelték is az összeget.

Mi lenne a megoldás Magyarország számára? Erre a kérdésre kereste a választ a Munkácsy Béla által vezetett Erre van előre! kutatás, amelynek első jelentéseMagyarországon úttörő módon kínált egy teljes egészében megújuló energiaforrásokra alapozott forgatókönyvet hazánk számára, ami ideális körülmények estén 2040-re megvalósítható lenne. Nem sokkal később jelent meg az ezt kiegészítő 2. kötet. A kutatás multidiszciplinárisan, sokféle szakember bevonásával, társadalmi munkában zajlott.

A jövőkép szerint az ország energiafogyasztását az 1/3-ára kell csökkenteni, ami különösebb megrázkódtatás vagy kényelmetlenség nélkül megvalósítható. Ennek egyik forrása a hatékonyság növelése, tehát ugyanannak az energiaszolgáltatásnak az igénybevétele kevesebb fogyasztással. Egyes területeken akár 10x-es hatékonyságnövelés is lehet a már létező technológiák alkalmazásával (pl. LED-es világítás, épületszigetelés). A másik lehetőség a takarékos energiafogyasztás, az "emberi tényező" (pl. ezért kell bevonni az energiatervezésbe szociológusokat, kommunikációs szakértőket is). Ez kevesebb energiaszolgáltatás igénybe vételét jelenti, pl. a fűtés lejjebb kapcsolását, autózás helyett kerékpározást vagy a fölösleges világítás lekapcsolását. A döntések fakadhatnak belső, környezettudatos motivációból vagy külső, gazdasági nyomásból.

A radikálisan lecsökkentett fogyasztást már 100%-ban ki lehetne elégíteni megújuló energiaforrásokkal, amelyek a mainál lényegesen kisebb termelőegységekben és térben decentralizáltan, a tájhoz alkalmazkodva jelennének meg. A rendszer gyakorlatilag az összes megújulóenergia-típusra egyszerre alapulna: nap- és szélenergia, biomassza (-biogáz), környezeti hő (ami magában foglalja a geotermikus energiát), valamint kis léptékű vízenergia. Az időjárásfüggő források (nap, szél) rendszerbe illesztését a rugalmas termelés, a diverz forrásszerkezet, a felhasználó oldali energiamenedzsment (DSM), az import-export és az energiatárolás (pl. elektromos autók akkumulátora (V2G)sűrített levegős technológia) tenné lehetővé.

refi3.jpg

A két előadás után Hargitai Miklós kíváncsi volt, hogy egy potenciális LMP kormány esetén melyek lennének a legfontosabb teendők a két szakértő szerint. Munkácsy Béla szerint a közgazdasági környezetet kell gyökeresen átalakítani. A fosszilis- és atomenergia támogatását meg kell szüntetni, sőt, szén-dioxid adóval kell sújtani a szektort, és a felszabaduló, valamint a keletkezett forrásokat a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra kell fordítani.

Sallai R. Benedek szerint a paksi bővítés leállítása az egyik legfontosabb lépés, amiért az LMP már eddig is sokat tett, de sajnos a mai médiaviszonyok miatt nehéz elérni és felrázni az embereket. Az elektromos autók vásárlásának támogatása helyett, ami csak kevés jómódú polgáron segít, aki ki tud fizetni 8-10 millió Ft-t, a párt a villamos-alapú közösségi közlekedést és az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztést támogatná, és ezzel párhuzamosan fokozatosan kivezetné előbb a dízel, majd a benzinüzemű járműveket. Lényeges a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, ami ösztönzi az alacsony energiaigényű és megújuló forrásokat alkalmazó épületek (passzív és aktív házak) létesítését. A hagyományos technológiához képest fellépő többletköltségekre támogatás lenne elérhető. Az EU-s k+f pályázati pénzek ellopása helyett azokat a fenntartható technológiákra kell fordítani. Támogatni kell a nagy lehetőségekkel rendelkező energiaszövetkezeteket, a közösségi energiát, amely segítene bevonni helyi pénzügyi forrásokat a decentralizált, megújuló alapú rendszerek fejlesztésébe.

A rendezvény során a szép számú érdeklődő láthatta, hogy az LMP-nek nagyon komoly elképzelései vannak a Fidesz utáni energiapolitikáról, és tudja, hogy mit kellene tenni egy megújuló Magyarországért.

irtis

 

Nézd meg ezt a videót is:

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr2912009184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása