A valódi viták otthona

Reflektor

Az angol király meztelen

Nigel Farage pártja a Monty Phyton fekete lovagját játssza

2016. december 04. - szénhidra

 ukip.jpg

Nigel Farage és Diane James - Daniel Leal-Olivas/AFP

Rájár a rúd a Brexit üdvöske UK Independence Partyra. Az euroszkeptikusok, miután a referendum másnapján bevallották, hogy nem tudják garantálni az egyik fő kampányígéretük betartását, miszerint az egészségügyre fordítják az EU-ba befizetett pénzeket az Egyesült Királyság kilépése esetén, nemrég elvesztették két prominens figurájukat. Steven Woolfe, aki a pártelnökség egyik várományosa volt, amíg egy UKIP-es EP képviselő össze nem verte Strasbourgban, a múlt hónapban kilépett a pártból, kormányozhatatlannak és belső feszültségekkel teltnek nevezve azt. Diane James pedig, aki 18 egész napig vezette a szervezetet, mielőtt lemondott volna, a tegnapi nap folyamán jelentette be távozását arra hivatkozva, hogy nem érezte a személye iránti bizalmat a pártban. A kilépések dacára mindketten jelezték, hogy függetlenként azért kitöltik EP képviselői ciklusukat 2019-ig, ezzel az eredeti 24-ről 20-ra csökkentve a UKIP-esek számát az Európai Parlamentben. A másik két kieső Amjad Bashir, korábbi konzervatív képviselő, aki 2015-ben visszatért a torykhoz, valamint Janice Atkinson, akit kizártak, mert háromszorosára dagasztott éttermi számlákkal próbált magasabb költségtérítést kicsalni az EU-ból. A botrányok ellenére ők is megtartották képviselői helyeiket.

Az ellentétek ráadásul nem csak a vezetést, de a pénzügyeket is negatívan érintik. A párt fő támogatója, Arron Banks, egy kétes hátterű milliomos, akinek a neve a Panama-iratokban is megjelent, kijelentette, hogy felfüggeszti a párt finanszírozását amíg a súrlódások meg nem oldódnak, és nem választanak olyan vezetőt, aki helyrerázza a szervezetet. Ez különösen azért fájhat a UKIP-nek, mert mint egy európai parlamenti bizottság tegnap megállapította, a Farage társelnökölte Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoportnak 172.000 eurót kell december 21-ig visszafizetnie a Parlamentnek, mivel azt szabályellenesen nemzeti kampányokra és közvéleménykutatásokra fordították. Bár a csoportot nem csak a UKIP képviselői alkotják, az összeg oroszlánrésze, több, mint 450.000 euró őket terheli.

Ezek alapján úgy tűnhet, hogy Nigel Farage pátja bajban van, de a se veled, se nélküled ideiglenes pártvezért láthatólag nem igazán viselték meg a történtek. Olyannyira nem, hogy az elnökségi versenyt maga mögött hagyva Banks társaságában New Yorkba utazott, és ő lett az első brit politikus aki találkozott Donald Trumppal elnökké választása után. A két különc politikus nem most találkozott azonban először: a Tom Selleck bajuszt elvető ideiglenes UKIP elnök már Trump kampányának jacksoni állomásán is felszólalt, valamint többször felmerült a neve, mint a Trump esetleges veresége után elinduló médiabirodalom egyik vezéralakja, majd pedig mint a megválasztott elnök javaslata az USA-ba delegált brit nagykövetre. A legújabb hírek azonban máshová helyezik a szélkakast megszégyenítő aerodinamikával csapongó volt tőzsdeügynököt: Arron Banks saját bevallása szerint egy új, radikalista-populista mozgalmat szeretne indítani januártól, amit valószínűsíthetően Farage vezetne, a UKIP pedig átkerülne a november 28-án kinevezendő új elnök alá.

Banks új mozgalmának célkitűzése megtalálni a 200 “legkorruptabb” és “leglustább” brit képviselőt, akik a Remain kampány támogatói voltak, de választókerületükben a Brexit szavazók kerültek többségbe, és ellenük protest jelöltek indításával átvenni Westminstert a konzervatívoktól. A kampányban Gerry Gunstert, a Leave.EU egyik stratégáját és a post-truth politikai iskola úttörőjét hívnák segítségül, akinek a mottója a Brexit kampány alatt az volt, hogy “a tények nem számítanak”.

Mint a fentiekből is kitűnik, a tények a UKIP számára valóban vajmi keveset számítanak. Bár fő üzenetük Brüsszel ekézése, az EU kasszájából gazdálkodják ki hazai kampányaikat, és Farage maga is 17 éve az Európai Parlamentől kapja a fizetését. Végigvisznek egy drasztikus következményekkel járó népszavazást, majd annak másnapján vezetőjük lemond, azt ígérve, hogy visszavonul a politikától, amit végül nem tesz meg, sőt nagyobb babérokra tör. A UKIP által képviselt protest politika velejárója, hogy a fennálló rendszer összes problémájára egy egyszerűnek tűnő, ámde mégis komplex, átfogó megoldást kínál, valamint bűnbakokat képez, elnyerve ezzel a csalódott és a status quo által semmibe nézett választók kegyeit. Amikor azonban a célt minden ellenszéllel szemben sikerül elérni, a populista tehetetlenül áll, mert definíció szerint csak valami ellenében működhet, és mikor önmaga lép a fennálló rendszer helyébe, képtelen valódi megoldásokat kínálni, és nem az őt megválasztók érdekében cselekszik, a tettei sokkal inkább őket hagyják cserben. Ilyenkor látni azt, hogy a király valójában meztelen.

Császár S. Gergely

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr5512022399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása