Az olimpia szervezésének költségeiről már többször írtunk. Nagyon sok pénzt (bármelyik becslés is igaz) elkölteni luxus beruházásokra, miközben a minőségi élet feltételei hiányoznak az országban, önmagában is felelőtlenség. Ehhez hozzáadódik az is, hogy az olimpia, a szervező város számára felér egy környezeti katasztrófával. Ennek indoklása szakmai érvek nélkül is sikerülhet: elég megnézünk az az elhagyott, pusztuló olimpiai létesítményekről készült, lehangoló képeket.

Ha már az athéni olimpiánál tartunk, érdemes belepillantani az olimpia társadalmi, gazdasági, természeti hatásait elemző WWF tanulmányba. A környezetre gyakorolt hatást 0-tól 4-ig pontozták a szakértők, ahol a 0 jelentette a nagyon rossz hatást, a 4 pedig a legjobbat. A vizsgált területek között szerepelt a hulladék, a városi környezet, az energiafelhasználás, a természetes élőhelyek helyzete, a közlekedés, a társadalmi részvétel és még számos téma.   Az elemzés eredménye kiábrándító volt, a legtöbb terület 0 vagy 1-es értékelést kapott, a pontok átlaga 0,77 lett. Mindössze két terület volt, amelyet 3 pontra értékeltek, a tömegközlekedés fejlődését és az épített környezet javulását. Csak egy terület kapta meg a legmagasabb pontot: az emberek elégedettségére gyakorolt hatás.

Ezek nagyon fontos tényezők, de nézzük meg milyen környezeti árat kell fizetni az infrastruktúra fejlesztésért és pár hetes nemzeti boldogságért!

Az olimpiák rendezésével járó szén-dioxid egyenértéket kiszámították a két legutóbbi nyári olimpiánál. Minden fosszilis energiát igénylő tevékenység (utazás, fűtés, étkeztetés stb.) közvetve vagy közvetlenül szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátással jár, és ezzel hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz.  

London és Rio olimpiáinak szén-dioxid kibocsátása 3,4-3,6 millió tonna volt. Feltehetően ez az érték a budapesti olimpiánál is hasonlóan alakulna.

Mennyi ez a 3,6 millió tonna szén-dioxid?

• Egy ember éves teljes fogyasztásának CO₂ értéke 10 tonna, ezért 3,6 millió t CO₂ kibocsátás 360 ezer átlagos életvitelű ember teljes éves fogyasztásából származó kibocsátásnak felel meg.
• 3,6 millió tonna szén-dioxid megkötéséhez 9000 km² terület kell, ezzel szemben Budapest területe mindössze  525,2 km² . Az olimpia rendezésével járó szén-dioxid kibocsátás megkötéséhez szükséges terület, Budapestnek a 17-szerese (akkora, mint a Kisalföld).

Bár óriási szüksége van Magyarországnak pozitív közösségi élményekre, de nem bármilyen áron. 2700 milliárd Ft és 3,6 millió t CO₂ óriási ár néhány hét boldogságért. 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!