Gazdaság és boldogság

Szigeti Cecília írása

2017. március 20. - szénhidra

 

netto.png

Az ENSZ világnapjai olyan problémákra, eseményekre vagy értékekre hívják fel a figyelmet, amelyek beavatkozást igényelnek, jelentősek vagy veszélyben vannak, vagyis valamilyen szempontból fontos lenne ezekkel foglalkoznunk.

2013 óta a boldogságnak is van világnapja: március 20.

Van-e kapcsolat a gazdaság és a boldogság között? Miért olyan fontos ez a kérdés?

Az 1930-as években a gazdasági válság hozzájárult a GDP kialakulásához és világkarrierjéhez, így a nemzetgazdasági teljesítmény mérésének újkori története már több mint 80 éves múltra tekinthet vissza. A GDP-t helyettesítő, pontosító, kiegészítő mérőszámok köre az 1970-es évektől kezdve folyamatosan bővül, de ahogy a mérési problémák, úgy a megoldásukra létrejött eszközök is rendkívül sokszínűek. Érdekes, meglepő kísérletek és a mindennapokban kiválóan használható mérőszámok is létrejöttek az elmúlt 40 évben. Néhány közülük világkarriert futott be, másokat csupán egy szűk szakmai kör ismer és használ. Napjainkban a válság hatására már nemcsak az alternatív közgazdászok, hanem a politikai döntéshozók számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi elszámolási rendszer fenntarthatatlan, így a mutatók egyre inkább „kiszabadulnak” a tudományos publikációk lapjairól és új életet kezdenek a politikai döntéshozatal, a gazdaság és az oktatás különböző színterein. 

Hogyan mérhető a gazdaság teljesítménye és az így kapott értékből következtethetünk-e az állampolgárok jólétére (de különösen a jóllétére)?

A jólét (welfare) és a jóllét (well-being) a társadalmi haladás kulcsfogalmai közé tartozik. Míg az előbbi főként az anyagi javak gyarapodásához kötődik, az utóbbi szubjektív elemeket is tartalmaz, mint a szeretet, boldogság, elégedettség. 

Az utóbbi években a jóllét mérésére több mérőszámot is kidolgoztak: 2012 óta teszik közzé a World Happiness Report és a Happy Planet Index (HPI) számítás eredményeit. Az ábra alapján látható, hogy a HPI értékét növeli, az állampolgárok élettel való elégedettsége, a magas várható élettartam, az egyenlőség és az alacsony ökológiai lábnyom.

A harmadik index, a Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) mutató az előbbiektől abban tér el, hogy  Bhután hivatalos jólléti mutatója, amelynek kiszámításáért a kormányzat részét képező bizottság felel. A GNH értékeit kérdőíves felmérések alapján 2006 óta teszik közzé. A mutató létrejöttének dátumaként az 1972-es évet, a 4. bhutáni uralkodó trónra lépésének időpontját szokták megjelölni, az alapkoncepció azonban jóval korábbi időpontra vezethető vissza: egy 1729-es bhutáni törvénykönyv kimondja, hogy a kormányzat, ha nem tudja boldoggá tenni a népet, nincs célja a létezésének.

A több száz évvel ezelőtti előírást van ahol ma is komolyan veszik. A Happy Planet Indexet fejlesztő londoni szervezet közreműködik egy olyan kormányzati programban, amelynek célja a társadalmi jóllét növelése. Tartok tőle, hogy a legtöbb kormányzatnak egyelőre nem ez a legfőbb célja, de annyit azért állampolgárként megtehetünk magunkért, hogy ne az előttünk álló lehetőségekben keressük a problémákat, hanem a problémákban lássuk meg az egyéni és társadalmi jóllét növelésének lehetőségeit.

 

[1] 

[1] 

[2] 

[3] 

[4] 

[5] 

A bejegyzés trackback címe:

http://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr5312353363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.