A héten a Kormány benyújtotta[1] a 2018. évi költségvetési törvényjavaslatát[2], amelyet a „munkából élők” költségvetésének nevezett Varga Mihály.
|
Ezt mondja Varga Mihály… |
…de ez is hozzátartozik a teljes képhez. |
|
„…a költségvetés céljai változatlanok jövőre, a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése.” |
A közszférában a foglalkoztatottak száma 2017-ben 2,3%-kal, 2018-ban 1,6%-kal csökken (törvénytervezet 263. oldala). |
|
„…egészségügyi területre (…) 102 milliárd forinttal többet biztosít a büdzsé.” |
A közegészségügyi tevékenységekre szolgáltatásokra felhasználható összeg 3,5 milliárd Ft-tal, a rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra szánt összeg 200 millió Ft-tal csökken (272. oldal). |
|
„oktatásra 81 milliárd forinttal (…) többet biztosít a büdzsé.” |
A nominális növekedés ellenére a megoszlás %-ában csökkent az oktatásra költhető összeg (273. oldal). |
|
„…gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.” |
A gazdaságfejlesztésre szánt összeg 56%-a uniós forrásból származik ( 290. oldal). |
És van néhány pont, amit nem hangsúlyoz a közlemény:
- 10 milliárd Ft-tal csökken az alapkutatásra szánt összeg,
- 10 milliárd Ft-tal csökken kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra költhető összeg,
- 16 milliárd Ft-tal csökkennek a környezetvédelemi kiadások (272. oldal).
- Az önkormányzati beruházásokra költhető összeg 33 milliárd Ft-tal csökken (310. oldal).
- A központi alrendszer kiemelt területeinek kiadásait 30%-ban uniós forrásból finanszírozzák (290. oldal). Állítsuk meg Brüsszelt és küldjük vissza a 2000 milliárd Ft-ot is?
Az összes adókedvezmény költségvetési bevételt csökkentő hatása közel 1000 milliárd Ft (304. oldal). Érdekes tételeket találunk az adókedvezményeket összefoglaló táblázatban! Sajátos kormányzati preferenciákra utal a pálinkafőzés kedvezménye, a látvány-csapatsport támogatás kedvezménye. Ezek a tételek csak néhány milliárd Ft kiesést jelentenek, ami a konszolidált költségvetési kiadásoknak (20.000 milliárdos nagyságrend), de még az összes adókedvezménynek is elhanyagolható része.
De nézzük meg alulnézetből is, hogy mekkora összeg ez a néhány milliárd Ft, ami a kiválasztott gazdasági szereplők zsebében marad!
A KSH szerint 2017-ben az átlagos havi bruttó jövedelem[3] 274.300 Ft, ez 3,3 millió Ft-os éves jövedelmet jelent. Ennyit (sem) keres ma a béremelések után egy tudományos fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus.
Ennek alapján 300 egyetemi adjunktus éves jövedelme 1 milliárd Ft.
Pálinkafőzés (magánfőzetők) kedvezménye miatti bevételkiesés a jövedéki adóból 7 milliárd Ft. A pálinka bizniszben érdekeltek zsebében maradó összegért 2100 oktató dolgozik egy évig.
Pénzügyi szervezetek különadójából 18,3 milliárd Ft a kedvezmény „látvány-csapatsport támogatás nyújtása kapcsán”. Az adózót ebben az esetben a látvány-csapatsportok – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény illeti meg. Ez a banknál maradó 18,3 milliárd Ft, közel 5500 átlagbérből élő éves bruttó jövedelme.
[1]http://www.parlament.hu/-/benyujtotta-a-kormany-a-2018-evi-koltsegvetesi-torvenyjavaslatot
[2]http://www.parlament.hu/irom40/15381/15381.pdf
[3]https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1702.html
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
