|
• |
A képviselők szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota |
|
• |
A vitatott törvényeket fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni |
|
• |
Szigorúan ellenőrizni kell az uniós források elköltését |
A magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet, olvasható az EP szerdán elfogadott állásfoglalásban.
Az áprilisi plenáris vita nyomán született szövegben a képviselők úgy látják, hogy a magyarországi alapjogok helyzete alapján el kell indítani azt a hivatalos eljárást, amelyből kiderül, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.
Az állásfoglalásban a képviselők:
|
• |
azt kérik, hogy indítsák el a 7-es cikkelyt és utasítják az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról |
|
• |
felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten |
|
• |
felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását. |
Teszt az EU számára
A képviselők szerint az elmúlt néhány év magyarországi fejleményei nyomán súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, Magyarország pedig az EU számára olyan tesztet jelent, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes megvédeni alapvető értékeit egy tagállammal szemben. A képviselők megismétlik az EP 2016. október 25-i állásfoglalásának következtetését, miszerint szükség van az uniós alapértékek védelmét ellátó uniós mechanizmusra.
Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.
forrás: Európai Parlament
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
