Valószínűleg mindenki látott már olyan videót, ahol a hélium belélegzésének hatására elvékonyodott valakinek a hangja. Ennek magyarázata, hogy a hélium a levegőnél háromszor gyorsabban terjed és a gégében a rezonáns szólamok magasabbak lesznek. Azt viszont jóval kevesebben tudják, hogy a kén-hexafluorid (SF6) gázt belélegezve ellentétes hatást érthetünk el: hangunk olyan mély lesz, mint Darth Vadernek. A játéknak van némi kockázata (akár fulladáshoz is vezethet) de ez nem riasztja vissza a humoros videók készítőit.

A filmekben levegőbe engedett SF6 gázról a hangunkat elmélyítő hatásán kívül még egy dolgot kell tudnunk: egyike az üvegházhatású gázoknak.

Mit jelent az üvegházhatás?

 A 18. században a síküveg egyre elterjedtebb használata ahhoz a tapasztalathoz vezetett, hogy az üvegablakokon keresztül benapozott, egyébként fűtetlen helyiségben, hintóban magasabb lehet a hőmérséklet, mint a szabadban. Saussure svájci fizikus, geológus 1767-ben kezdett kísérletei során egymásba zárt üvegtetejű dobozokat tett ki a napsütésre, és így a legbelső dobozban a víz forráspontját meghaladó hőmérsékletet is el tudott érni. Erre a kísérletére is hivatkozott Jean Baptiste Fourier francia matematikus, amikor 1824-ben a Föld hőmérsékletével foglalkozva feltételezte, hogy a légkör, mint az üvegtető „lassítja” a hő távozását a felszínről, így melegebben tartja a bolygót annál, mint amilyen légkör nélkül lenne.  Ebből a felismerésből született utóbb a ma is használt légköri üvegházhatás kifejezés. Arrhenius svéd kémikus a jégkorszakok okát kutatva 1896-ban megjelent munkájában egyszerű számításokkal igazolta, hogy a légköri szén-dioxid-tartalom esetleges csökkenése eljegesedést, növekedése pedig felmelegedést válthat ki, így kapcsolódott össze 120 évvel ezelőtt az üvegházhatás jelensége légköri szén-dioxid mennyiségének változásával. A későbbi vizsgálatok alapján az üvegházhatásáért kiemelten hat gázhalmazállapotú vegyület, illetve vegyületcsoport a felelős:

szén-dioxid (CO2),

metán (CH4),

dinitrogén-oxid (N2O),

fluorozott szénhidrogének (HFC vegyületek),

perfluorkarbonátok (PFC vegyületek),

kén-hexafluorid (SF6).

Mit jelent a GWP?

Minden üvegházhatású gáz különböző mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, sugárzási tulajdonságától, molekuláris tömegétől és légköri tartózkodási idejétől függően. A globális melegítési potenciál (GWP) az az általánosan elfogadott index, mely megmutatja, hogy adott tömegű üvegházhatású gáz meghatározott időszak alatt – általában 100 évet vesznek – mekkora sugárzási kényszerrel rendelkezik – azaz mennyire melegíti a légkört - ugyanakkora tömegű szén-dioxidhoz képest. A GWP értékét legegyszerűbben a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján levő kereső segítségével ellenőrizhetjük. A kalkulátort kitöltve láthatjuk, hogy legmagasabb GWP potenciálja az F-gázoknak (fluortartalmú üvegházhatású gázoknak) van, közülük is kiemelkedik az SF6.

Ez azt jeleni, hogy egységnyi SF6 klímaváltozáshoz való hozzájárulása 22800-szor nagyobb, mint ugyanakkora mennyiségű szén-dioxidé.

A kén-hexafluoridot (a vicces videókon kívül) elsősorban az energiaipar és magnézium ipar használja, az utóbbinál az EU-ban a helyettesítési lehetőségek miatt használata ma már tilos. A gáz nem toxikus, zárt rendszerben nem okoz problémát, a gond akkor van, ha a berendezés megsérül, vagy nem szabályosan selejtezik.  Kínában gyorsan növekszik a felhasznált SF6 mennyisége, és az ország gazdasága az eddigi fejlődési úton halad tovább (Business As Usual) 2020-ra elérheti az 5000t/év mennyiséget is.

Forrás: Fang et al, 2013

Rövid számolás után láthatjuk, 5000 t SF6 114 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek felel meg, ez nagyjából tízszerese az összes magyarországi erőmű éves kibocsátásnak.

Szigeti Cecília

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!