Jegyzőkönyvekkel tudjuk bizonyítani, hogy a BKK a főváros egyik bizottsága előtt is titkolta, hogy a már fejlesztés alatt álló komplett e-jegyrendszerrel párhuzamosan online értékesítési felület fejlesztésével bízta meg a T-Systemst, mindezt ráadásul a papíralapú jegyeket értékesítő köztéri automaták bővítéséről szóló szerződésmódosítások közé eldugva és a közbeszerzési eljárást megkerülve.
„Ez a játék régi játék játsszuk mi sok ezer éve,
persze sose nyíltan, hanem? Icikét picikét félve.
Ezt a kisded játékunkat, amiről most szó lesz,
úgy nevezzük, hogy nevezzük? Sundám, bundám, csóresz!”
Már korábban kiderült, hogy a BKK botrányos, biztonsági hibákkal terhelt és könnyen kijátszható online értékesítési rendszerét a közbeszerzést megkerülve, nem a már fejlesztés alatt álló e-jegyrendszer részeként, hanem attól külön, ráadásul a papíralapú jegyeket értékesítő automaták fejlesztéséhez kapcsolódó szerződésmódosítások közé elrejtve rendelték meg a T-Systemstől. Ahogy az Átlátszó kiszúrta, július 25-én a BKK honlapjára váratlanul felkerültek az említett dokumentumok. Idéznénk az Átlátszó összefoglalóját: „A BKK egy nappal a vizes vb előtt, 2017. július 13-án írta alá a 2013-as jegyautomatás szerződés módosítását a T-Systemsszel. A módosítás pontos elnevezése “TVM (Ticket Vending Machine / jegyértékesítő-automata) központi rendszer webes értékesítő moduljának telepítése és üzembe helyezése”. A dokumentum szerint a webes felületet 2017. július 10.-ig köteles volt elindítani a T-Systems, július 13-án (a szerződésmódosítás aláírásának napján) pedig már élesben kellett üzemelnie a rendszernek. A T-Systems 2017. december 31.-ig havi nettó 22,225 millió forintot kap az online rendszer üzemeltetéséért, 2018. január 1.-től pedig két évig havi nettó 25,225 millió forintot, majd azt követően havi nettó 12 millió forintot. Mivel a BKK nem írt ki közbeszerzést a szolgáltatásra, nem volt verseny, így nem tudni, hogy nem lett volna-e ennél kedvezőbb ajánlat.”
A szerződésmódosítás természetesen megjárta a fővárosi döntéshozást, ezen belül a Városfejlesztési Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottságot is, amelynek LMP-s delegáltja blogunk – és jelen bejegyzés – szerzője. A "Javaslat a közlekedésfejlesztési és a közmű- és környezetfejlesztési ágazat 2017. évi költségvetésben szereplő beruházási és felújítási feladataihoz kapcsolódó engedélyokiratok és megállapodások jóváhagyására” tárgyú előterjesztés kétszer is járt a bizottság előtt, mivel a BKK nem tudott érdemben válaszolni a papíralapú jegyeket értékesítő automaták beszerzéséről is szóló előterjesztésben az arra szánt összeget sokalló és annak részletes tartalmát firtató kérdésekre, ezért a bizottság elnöke, Riz Levente azt levétette a napirendről.
Második alkalommal előbb az írásos válaszok érkeztek meg a bizottság tagjaihoz, majd az adott válaszokkal kapcsolatban merültek fel újabb kérdések. A bizottság kérdése és a BKK válasza idézve:
- A „TVM rendszer bővítése” című feladatnak mi a pontos tartalma, a 10 db automata vásárlásán túl (ezen belül a feladaton belül mekkora a költségvetése a 10 db automatának és mekkora a költségvetése a további feladatoknak)?
- 10 db TVM beszerzése, az ehhez kapcsolódó szoftverfejlesztés, valamint az automaták tömítésvédelme tartozik a feladat pontos műszaki tartalmába. Ebből a 10 db automata beszerzésének összege: 130.000.000 Ft, a szoftverfejlesztés 50.000.000 Ft, az eltömítésvédelem 30.000.000 Ft, így jön ki a 210.000.000 Ft.
A jegyzőkönyv, szintén idézve (mivel az infoszab.budapest.hu oldalra e sorok írásakor még nem került fel, de mint a bizottság tagja, azt kérésre megkaptam):
„Elnök: Áttérünk a bizottsági napirendekre. Ez az előterjesztés már járt náluk. Bizonyára emlékeznek bizottságunk tagjai, levettük a napirendről. Különböző beruházások és felújítási munkák engedélyokiratainak jóváhagyása vagy módosítása volt a tárgya. Kértünk információkat egyes tételek kapcsán. Ezeket az információkat megküldték az illetékesek és továbbítottuk a Bizottság tagjainak. Az előterjesztés egészével van-e a Bizottság tagjainak észrevétele? Engem a jegyautomaták ára, a szoftverfejlesztés és az eltömítés-védelem sokkolt. De biztosan meg lehet magyarázni.
Tálos Lőrinc: Én is magyarázatot szeretnék kérni, méghozzá azt, hogy pontosan mit jelent a szoftver fejlesztés? Illetve az eltömítés-védelem?
Nyúl Zoltán BKK: Köszönöm szépen, így a fejlesztési megállapodás szintjén ezek olyan keretszámok, amík a korábban megkötött szerződések kalkuláció, illetve az elvégzendő feladatok alapján becsült szoftver fejlesztési igények alapján születtek. A tömítés-védelem TVM automaták egyik gócpontja amiről beszélek, egy komplett iparág akadályozza meg az automaták rendeltetésszerű használatát. Nem egy egyszeri mechanikus beavatkozások van szó, hanem egy komplex fizikai és szoftver fejlesztési csomagról. Minden egyes szoftver fejlesztési csomagnál fontos tudni, hogy ezeknek a jóváhagyása, elfogadása nem vakon történik, hanem ténylegesen dokumentáció van mögötte. Ez alapján meg kell tudnánk ítélni azt, hogy ezek reális vagy nem reális összeget. Itt most amiről beszélünk a fejlesztési megállapodás a kereteket adja meg. Ezen belül ezeknek a fejlesztések meg az irányszámai az adott forrásból, milyen módon alakulnak. Ezeknek a belső szerkezete vagy a konkrét részajánlatok kapcsán arra fogunk törekedni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki azonos összegből, vagy pedig kevesebb összegből végezzük el ugyanazt a feladatot.
Tálos Lőrinc: Eleve van körülbelül 300 automata amihez kell venni 10-et. A meglévő szoftver ezt nem tudja kezelni? Miért kell ehhez a tízhez újból szoftvert fejleszteni?
Nyúl Zoltán: Nem a tízhez kell szoftvert fejleszteni, hanem az automaták működéséhez kell szoftvert fejleszteni. Amit a régi és az új automatáknál is tudunk megfelelően használni. Amit a tömítés-védelem kapcsán mondott annak az üzenete nem a 10 automatához kapcsolódik, hanem a teljes automata állományhoz. A legkritikusabb időszakban rengeteg probléma volt, nagyon magas volt az üzemen kívüli hányada ezeknek az automatáknak. Tehát kell szoftver és fizikai megoldást is tenni, a 10 db automatához már nincs köze. Arról beszélünk, hogy egy időben költ a főváros általános szoftverfejlesztésre és a darabszámot növel.”
Felmerül az emberben a kérdés: hány közbeszerzést dugtak el ezzel a módszerrel, nem a tárgyhoz kapcsolódó korábbi közbeszerzések tartalmának és összegének utólagos módosításával? A kérdés annál is inkább feszegető, mert az online értékesítési felület nem egyszerűen botrányosan pocsékra sikerült, de lényegében már az első pillanattól kezdve felesleges volt, hiszen azt a párhuzamosan fejlesztett e-jegyrendszernek kezelnie kell tudni. Valamit kétszer megrendelni és kétszer fizetni érte önmagában rossz gazdálkodás a közpénzzel, de a „sundámbundám csóresz” megoldás meg törvényszerűen vezet ahhoz az eredményhez, amelyet az elmúlt másfél hónapban a sajtó ízekre szedett.
Felmerül még egy kérdés: ki fog ezért lemondani és mikor?
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!