avagy hová lesznek a vidékfejlesztési források Magyarországon?

A minap tettem közzé egy diagramot arról, hogy a jelen kor földesurainak birtokméretei már jócskán meghaladják az egykori történelmi családok földbirtokainak mértékét. Nyilván, sokaknak érthetetlen, hogy az MSZP után immár miért ezeket az új földesurakat támogatja leginkább a Fidesz kormány is? Márpedig tény: szinte változatlan arányban, folyamatosan, az EU-s milliárdok magyar milliárdosokhoz vándorolnak többségében, a vidékfejlesztés lobogója alatt.

Kollégáimmal elemeztük a 2017. január 1 és 2017. június közötti EU-s agrár- és vidékfejlesztési kifizetéseket, aminek eredményeiről egy közleményt adtam ki. Ennek kapcsán kaptam az ATV egy reggeli műsorába meghívást Vujity Tvrtkotól. A műsorban nekem szegezték a kérdést: most ez lopás, vagy nem lopás?

A kérdésre nehéz azonnali igen, vagy nem választ adni, hiszen nem mindegy, hogy honnan nézzük - kezdtem el magyarázni. Hiszen jelenlegi jogrendszerben ez nem lopás, és ha feljelentést teszek, akkor Polt Péter körbe nevet, hogy itt minden tiszta.

Pedig akkor is azt mondja saját erkölcsi iránytűm: ez lopás a javából! Még pedig nem kis lopás, hanem nemzeti sorsdöntő lopás, a legjelentősebbek közül. Ha a vidékfejlesztési büdzsé 12 ezer milliárdos (!) költségvetési számát nézzük az EU aktuális költségvetési ciklusa alatt, akkor azt látjuk, hogy ennek a forrásnak jelentős részét olyanok számára tolja ki a kormány, akik józan ész alapján nem lehetnének kedvezményezettek. Márpedig 12 ezer milliárd minimum fele (pesszimistább becslések szerint kétharmada) arra rá nem szorulókhoz jut, ami kettő, vagy akár három teljes Paks 2. beruházás teljes egészében! Ehhez képest a Paks 2 tervezett csúszópénze és lenyúlása szinte gyermekcsíny.

Az EU ezt pénzt azért adja az országnak, hogy megvalósítsuk a regionális felzárkózást, és egy észak-magyarországi, vagy észak-alföldi, vagy dél-dunántúli ember éppen úgy éljen, mint egy luxemburgi, holland, vagy német régióban élő. Márpedig amíg az említett három magyar régióban az egy főre eső GDP a legrosszabbak között van az egész EU-ban, addig az említett nyugat-európaiak, a legjobbak között - tehát lenne hová felzárkózni. Ezzel a pénzzel a kisemberek életminőségének felzárkóztatását, a kisgazdaságok megerősítését, a vidéken maradás támogatását, és jobb vidéki életfeltételeket kellene biztosítani, nem pedig Csányi Sándort, vagy Mészáros Lőrincet gazdagítania! Nincs olyan EU-s dokumentum, sőt, még magyar stratégiai irat sem, amely azt fogalmazná meg, hogy a vidékfejlesztési-forrásokból milliárdosokat kellene támogatni - márpedig ez történik, a tények ezt támasztják alá:

Csak a vizsgált félév vizsgálata során kiderül: az adott időszakban az összes kifizetett támogatási összeg 98 713 gazdálkodó számára 205 Mrd Ft. volt. Ezen adatokból tényszerűen megállapítható:

- ennek az összegnek 57%, a gazdálkodók, azaz támogatást igénylők 3,8%-hoz került;

- az összeg 33 %-át a gazdálkodók 24 %-a kapta meg, míg a teljes összegnek mindössze

- 10 %-a került a gazdálkodók 72,2 %-hoz. Leginkább ezen a 10%-nyi támogatáson osztoznak azok, akiknek a pénzt szánták.

A fenti átlagcsoportokkal kifejezve az átlagtámogatások mértékei:

- a legnagyobb 138 támogatást igénylő átlagban 206 m Ft-ot kapott, és;

- 3 611 igénylő átlagban 24 m Ft-ot.

- 3 189-en kaptak átlagban 3 m Ft-ot, és

- kb. 72 000-en átlagban 288 e Ft-t kaptak.

A támogatás megkapók listájának első 200-as táblázata mutatja - hová is kerülnek a vidékfejlesztésre szánt források. Az első 138 között, csak 4 magángazdálkodó található, a többi gazdasági szervezet. Az első 300-ban 8 magángazda van - azok sem a kicsik közül valók, természetesen.

Az elsők között továbbra is a Bóly, a 3. a Dalmand azaz a Csányi Sándor cégei találhatóak, s közéjük ékelődik az állatgyógyászattal foglalkozó új narancsbáró, a szekszárdi TOLNAGRO. Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor érdekeltségei kiemelkedő eredményességgel szerepelnek.

Az EU pénz ad valamilyen célra, valakik részére, és a Fidesz/KDNP/Magosz alkotta kormányzat ezt odaadja más célra, másnak. Milliárdosoknak milliárdokat. Ezt akkor hogy hívják? Ha nem lopás, nem a vidéki Magyarország meglopása, akkor mi az?

Máshol, ha valaki másét elveszi, azt lopásnak nevezzük. A NER-ben, ezt pusztán fideszes támogatáspolitikának hívják…

S végül, mintegy zárógondolatként tegyük mindehhez hozzá: mindennek a folyamatnak, a támogatások oligarchákhoz juttatásának nincs társadalmi hasznossága, ellenben jelentős társadalmi és strukturális kárt okoznak. Azok a nagy mezőgazdasági vállalatoknak, amelyek évek óta elszívják a forrásokat a kisebb gazdaságok elől olyan piaci előnyhöz jutnak, amit a kicsik nem tudnak már leküzdeni. Ezek az agrár-cégbirodalmak óriási földeket használnak, óriási támogatásokat élveznek és ehhez képest igen kevés embernek adnak munkát. Ezek a gigacégek vagy a rendszerváltást követően jöttek létre privatizációnak nevezett szabadrablással, néha kivásárlással, főként a kapcsolati tőke felhasználásával, a legjobb földeken korábbi állami gazdaságok megszerzésével, vagy az utóbbi években, szintén az állami földek bérleti jogával, megvásárlásával, amit együttesen csak a nem túl elegáns „fideszes földmutyi“ néven ismer a szakirodalom. Létrejöttük és működésük nem lett volna lehetséges a mindenkori kormány, jelenleg a Fidesz erőteljes támogatása, gyámkodása, és jó adag korrupció nélkül, és nem ritkán sajnos a Versenyhivatal asszisztálásával. Bár még csak az első féléves kifizetési adatokat ismerjük, az kijelenthető, hogy a magyar agrárium két kulcsszereplője, a privatizátor-bankvezér Csányi Sándor és a 2010-es kormányváltás óta üstökösként tündöklő Mészáros Lőrinc óriási ütemben növelik földjeik méretét, és a velük járó agrártámogatások mennyiségét. S az is látható mindenkinek, hogy részben ennek hatására, ezzel párhuzamosan, hogy mi történik a magyar vidéken.

Vujity Tvrtko segítségével tehát eljutottam ahhoz a megállapításhoz, amit Ángyán József is megfogalmazott már egy riportban: „Hazugságokkal nem lehet a jövő társadalmát felépíteni - szögezte le Ángyán, aki a földügyekkel kapcsolatban elmondta: nem lehet törvényes az, ami erkölcstelen. Hiába mondja a hatalom, hogy bíróságra lehet menni, ha erkölcstelen az, amit előzőleg törvénybe foglaltak."

A vidékfejlesztési támogatási rendszer ennek iskolapéldája.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!