A valódi viták otthona

Az év karácsonyi jófejsége

2017. december 13. - baum

6.jpg 

Sokaknak elég nagy terhet és stresszt jelent a karácsonyi bevásárlás, még akkor is, ha anyagilag megengedheti magának. Felmerülhet a kérdés: ha már akkora kínszenvedés, miért kell erőltetni? Megszokás, kulturális minta, társadalmi elvárások, vagy csak nem vagyunk elég bátrak kilépni belőle?

 

Kivételes példamutatás, ha valaki képes kimondani, hogy elég. Ezért is volt felüdülő rálelni Dóri posztjára a Facebookon:

 

st.jpg

 

Családommal olyan családot keresünk, ahol a karácsonyi ajándékokra szánt pénzünk nagy segítséget jelent. Ha személyesen ismersz olyan családot, ahol tudod, hogy a szerény, de nem sértő összegnek nagy hasznát vennék, kérlek, privátban írd meg. Köszönjük!”

 

Eléggé win-win szituációnak tűnik, ha valaki levet magáról egy terhet, ráadásul úgy, hogy egyben nélkülözőkön is segít. Persze, ennek megvalósításához kell egy jókora adag önzetlenség is, ami jelen esetben megvolt.

 

Megkerestük Dórit, hogy meséljen döntése hátteréről. Elmondása szerint családilag kizárták azt, hogy valamelyik szervezetnek adják a pénzt, mert a felajánlott összegből a szervezet fenntartási költségei miatt kevesebb jut el a rászorulóknak.

 

Ezért gondoltuk, hogy közvetlenül támogatnánk egy családot. Jelenleg úgy néz ki, hogy egy Miskolc környéki zsákfaluba kerül a támogatás, nélkülöző cigány családhoz, akikhez ráadásul nemrég betörtek és mindent elvittek. Főleg ruhákra és háztartási gépekre van szükségük, például mosógép és centrifuga. Arra is figyelni kell, hogy csak keverőtárcsás jöhet szóba, mert nincs vezetékes víz bekötve hozzájuk.”

 

Lehetőségként felmerült egy hármasikres család is, ahova szeptemberben születtek a gyerekek és nincs pénzük nagyjából semmire. Még a babakocsi is hiányzik, így nem tudják levinni a gyerekeket, de az alapvető ellátásukhoz szükséges dolgokban is hiányt szenvednek. Dóriék úgy látták, hogy az ő történetük már nagyon sok helyen megfordult, így sok támogatást is kaphattak, ezért inkább a kevésbé reflektorfényben lévő családot választották.

 

Egyébként pedig nagyon felszabadító érzés most úgy elmenni egy plázába, hogy tudom, nekem nem kell beszállni ebbe az ajándékvadászós őrületbe.”

 

- zárta Dóri a beszélgetést.

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr7113495569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

commentes nikk 2017.12.13. 14:20:22

Az a baj az ilyen netes, fészbúkos felajánlásokkal, hogy inkább vezérli őket a feltűnési vágy, a dicséretek, elismerések okozta kellemes érzés utáni vágy, mintsem az adakozási szándék (legalábbis az a másodlagos). Gyakorlati gond is van ezzel, az ilyen felajánlásra rárepülnek a lejmolók, a hiénák, a gyűjtögetők, az ember pedig marha nehezen tud szelektálni, hogy ki a tényleg rászoruló. Kicsiben már többször tapasztaltam ezt, egy adakozós fb csoportban szoktam dolgokat elajándékozni, és bizony volt, hogy a márkás, újszerű dologért (amit szerettem volna olyannak adni, aki ilyet nem tud venni) olyan ember jött, akinek az éppen viselt márkás ruhái tízszer többet értek, mint a felajánlás, ordított róla, hogy gátlástalan begyűjtő, aki majd pénzzé teszi, persze ha már ott volt, odaadtam, de azóta nagyon megnézem a profilját annak, akit választok. Szóval a posztbéli családnak is azt mondanám, hogy nem létezik, hogy a környezetükben, az ismerősök ismerősei között nincs olyan áttételesen ismert család, aki rászorulna az adományra, adják nekik. Persze abból nem lehet több ezer lájkot harácsoló fb posztot csinálni (mondjuk utólag akár azt is), cserébe viszont tuti jó helyre megy az adomány. Az adományozáshoz némi felnőtt hozzáállás és intelligencia, na meg szerénység is kell, hogy tényleg érdemi segítség legyen.

baum · http://reflektor.blog.hu 2017.12.13. 14:23:14

@commentes nikk: ahogy meglett a kiválasztott család, úgy a poszt el is tűnt a Facebookról. Garantálom, hogy ez igaz és tiszta történet.

lényeglátó 2018.02.13. 15:21:49

Karácsonyi vers

Közeleg már a karácsony
Nincsen hozzá kalácsom,
Nincs egy darab kenyerem,
Nem tudom, mit eszem,
Hol hajtom le a fejem
Rendőr jön, számon kéri,
Hogyan merek, én így élni?
Tudja, meguntam a palotát,
Azt másnak, adtam át!
(Láttál nagyobb marhát?)
Itt kempingezek a parkban,
Eszement, jó dolgomban?
Mégis, mit képzel,
„hatalmas” észével?
Mert neki van állása,
Neki ez a jó munkája
Elüldözzön hamarjába!
Üldözze a szabadot,
Kinek nem szabad ott,
Parkban, padon aludni,
Mint urainknak hazudni!
Ez mennyire jó világ,
Polgári mennyország!
2011 dec.