Hallottam Gyurcsány Ferenc szájából a Belga zenekar által felismert össznépi kezdőmondatot, majd tű pontosan megmondta a baj okát. Utána azonnal elkövette a bajt szemem előtt. Miért? Ennyire buta, vagy erkölcstelen? Nem, csak rég olvasott elalvás előtt az ágyban Imanuel Kantot, vagy ennél modernebb moralistát.
Emiatt megmagyarázom, és nem csak Gyurcsányéknak, Orbánéknak, hanem mindenkinek, aki a médiával kel és fekszik, miért nem hiteles a jó cselekedet, ha mások is látják.

Az ATV-nek van egy olyan műsora, ami megfelel a kampányidőszaknak, ugyanakkor mégis szórakoztató. Felkérnek hatalomra éhes embereket egy adásra, hogy egy tucat szerepjátszásos szituációs gyakorlatot kamera előtt teljesítsen. Utcán, buliban, az országot járva a politikus megmutathatja az „emberi” arcát. 
Gyurcsány ebben a műfajban sokkal tehetségesebb kollégáinál, simán veszi, hogy egy fiatal magyar állampolgár, nem túl sok szókinccsel, de elé köpött – a karakter gyilkosság áldozatai később immunissá válnak a gyilkolásra, ez saját tapasztalat – s helyesen mondja, ez a szakmával jár. A hajléktalanokat sem baszogatta akkora elánnal, mint Juhász Péter, táncolni is kedvesen béna volt, mint egy filmben, majd véletlenül mégis belecsúszott az egész stábbal együtt a valóságba.

Egy szegény asszony házába törtek be, és mint a mesében, ott is ült a szegény asszony egyedül, mint az ujjam, aki valóban szegény, és nyomorult volt, az egész stábhoz mérve is, ebből a szempontból nem számított, hogy Gyurcsány milliárdos. Beszélgetni kezdett Feri,s hamar kiderült, a létfenntartás a gond. A mindennapi betevő, vagyis az, amiért a Miatyánkban imádkozunk, hogy csak az meglegyen. Ha nem eszel, az szar. Minél tovább, egyre szarabb, s mire elmúlik a rossz érzés, vagyis meghaltál, előtte sokat szenvedtél. Ott állt a totálban a politikus, a mikrofonos csajszi, a szegény asszony s jó döntést hoztak kapásból, elmentek bevásárolni. A kamerát viszont elfelejtették kikapcsolni.

Hú, elöntött az öröm, ebből az erkölcsileg kétes helyzetből legalább a szegény asszony jól jön ki. Igaz, csak egy hétig lesz a lét elviselhetetlen könnyűsége mindennapos, de aki napról napra araszol, az tudja, ez hosszú idő, levegőt kap a nyomortól fuldokló psziché.

Ezután hihetetlen metanyelvi rész következett, ahol elmondja Ferenc és a mikrofonos partnere, sajnálják, hogy ez történt, mert valóban visszatetsző kaját osztani kampány időszakban, de ezt a helyzetet nem lehet emberségesebben megoldani, és most igazuk van.

Csak az a baj… kezd bele a volt miniszterelnök a Belga refrénbe, az a baj…, hogy a kamera előtt történik….
Most poroszos leszek, mert kevés az időm rátok. Az erkölcsi cselekedet jutalma önmagában van. Hogy megtörtént, ennyi, semmi több. Az erkölcsileg helyes cselekedet erősíti a világot, ezért is jó, de ez sem érdekes, mert az erkölcsi cselekedetben nincs feltétlenül hasznossági mozzanat. Nem azért jó, mert jobb lesz tőle a világ, hanem itt és most jó. A jó önmagában tagadja a rosszat.

Vagyis idióta politikus barátaim, amikor bekapcsolva marad a kamera az erkölcsileg helyes cselekedetet látva, azonnal megszünteti annak morális státuszát. Nem a szegény asszony empatikus megsegitése történik, hanem ennek a jó cselekedetnek a marketingjét lopja el a hatalom.

Vagyis, ha találkozik az Isten Gyurcsány Ferenccel, aki erőszakosan (ami ebben az esetben helyes) próbál a mennyországba bejutni, és őt megállítja, mert egy kérdésre még előtte válaszolnia kell - vajon előfordult-e az életében, hogy egyetlen nyomorulton is segített volna?- nem hivatkozhat majd erre az esetre sem. Nem azért találkozott az asszonnyal, mert kereste a rászorulókat, hanem mert kampány volt. Ha nem lett volna kampány, el sem jutott volna a szegény asszonyig. A jó cselekedetet olyan célból tette, amivel hasznot remélt.

Persze, van kiút a csávából Gyurcsánynak is. Például, ha nem most látta volna ezt az asszonyt utoljára, hanem elkötelezi magát vele a jövőben is, mindegy, hogy annak formája liszt, olaj, alma, Túrórudi, mosópor. Azért ezt nehezen hiszem, talán, pont azért, mert van hitem, s annak tapasztalata másról szól. De az is igaz, bárkiből lehet Szent Ferenc.

Bakács Tibor

kép: 24.hu