Budapest, a fenntarthatatlan főváros

Szigeti Cecília írása

2017. június 29. - szénhidra

 A fenntarthatóság értelmezése és a mérése is sokféle koncepció alapján történhet. Az egyik legismertebb, városokra vonatkozó indikátor az European Green City Index, amely 30 európai főváros fenntarthatósági helyzetét vizsgálja 8 szempont szerint.  Az Index alapján, a legfenntarthatóbb fővárosok: Koppenhága, Stockholm és Oslo. Budapest az összesítésben a tizenhetedik, de az energiafogyasztást, a megújulók használatát, az energiahatékonyságot valamint az energiapolitikát vizsgálva („energia” pillér) a legrosszabbak helyzetűek közé tartozik. 1 főre eső energiafelhasználás közel 100 GJ és ennek kevesebb, mint fél százaléka származik megújuló energiából. Hasonló egy főre eső energiafogyasztási adatok mellett a megújulókból származó arány Oslóban közel 65%, Koppenhágában az átlagos fogyasztás ötödével alacsonyabb, mint nálunk és ennek közel 20%-a megújulóból származik. Az egy főre eső energiafogyasztás többek közt Bécsben és Amszterdamban is 80 GJ/fő alatti, Prágában és Rigában nem éri el a 70 GJ/fő éves értéket és Varsóban 50 GJ/fő alatt marad.

Tovább

A rezsicsökkentés hazug demagógia

Cselószki Tamás írása

 csewkk.jpg

A Fidesz-kormány rezsicsökkentése demagóg politikai kommunikációs találmány, mely elhiteti a választókkal, hogy ez a megoldás az ő érdekeiket szolgálja.

Valójában az történt korábban, hogy adminisztratív úton, törvényi diktátummal csökkentette az energia árakat és most szeptemberre újabb, szociális alapú árcsökkentési javaslatot dolgoznak ki. A mesterségesen lenyomott árakkal nehéz helyzetbe hozhatja a még megmaradt piaci alapon működő energiaszolgáltatókat és fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz gazdasági körei átveszik ezt a mérhetetlen bevétellel kecsegtető nemzetgazdasági ágazatot is. Akkor majd egy egyszerű módosítással bármilyen indoklással emelhetik az árakat, így semmi sem garantálja, hogy a rezsicsökkentés eredménye tartós lesz. 

Még nagyobb baj az, hogy a rezsicsökkentés helyett már 20 évvel ezelőtt az energiahatékonyság fejlesztésébe kellett volna hazánkban befektetni. Az árcsökkentés helyett így lehetett volna segíteni a magyar családoknak, hogy az energiafogyasztásuk káros hatásait változatlan életminőség mellett csökkentsék. A jelenleg elérhető technológiákkal akár 50-80%-ban is csökkenthető a lakóépületek energiafogyasztása és ezek a korszerűsítő beruházások ésszerű időn belül meg is térülnek. Megtérülésük után tartósan rendkívül alacsony energiaszámlákat eredményeznek, így ezt a költségcsökkentést már senki nem veheti el az emberektől. Ehelyett a rezsicsökkentés a lakosság kiszolgáltatott helyzetének tudatos fenntartása. 

A rezsicsökkentéssel mesterségesen lenyomott energia költségek miatt szerencsétlen módon romlik az energiahatékonysági beavatkozások megtérülése, azaz kevésbé éri meg a korszerűsítéseket elvégezni. Jól látható tehát, hogy nagy árat fizetünk a mai 10%-os költségcsökkentésért – elveszítjük a lehetőséget arra, hogy töredékére csökkentsük az energiaköltségeinket. És mindezt egy választási kommunikációs fegyvernek köszönhetjük.

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

Mi a baj az Auróra hirtelen bezárásával?

Azt írja az index, hogy azonnali hatállyal bezárják az Aurórát. A felháborodás már hömpölyög, miközben a hír szerint "Az Auróra utca 9. szám alatt működő Auróra Kertnek az önkormányzat szerint nincs engedélye kereskedelmi tevékenység megkezdésére és folytatására, ezért zárják be." Akkor mégis mi a baj az Auróra hirtelen bezárásával?

aurora_preview.jpg

Tovább

Isztin Péter: Kellenek-e Magyarországnak muszlim bevándorlók?

A magyar és nemzetközi média egyes szegleteiben népszerű vád különböző politikai és civil csoportosulásokkal, illetve Soros Györggyel szemben, hogy Magyarországot/Európát muszlim bevándorlókkal szeretnék elárasztani. Érthető okokból a közvélekedésben erős az asszociáció a nagyszámú muszlim népesség és a terrorizmus között, ezért is lehetnek ezek a vádak olyan népszerűek. Részben éppen emiatt lehet amellett érvelni, hogy egyébként a mai Magyarországnak valószínűleg jót tenne kifejezetten a muszlim bevándorlók számának - mérsékelt mértékű és ütemű - növekedése. A következőkben röviden megmagyarázom, hogy szerintem miért.

gul_baba_s_tomb_01.jpg

Legalább két, egymással ellentétes hatása is lehet a bevándorlás növekedésének a bevándorlókhoz és általában véve a más etnikai és vallási háttérből jövő emberekhez való viszonyra: egyfelől  közgazdaságtani intuíciók alapján megfogalmazhatunk egy olyan tézist, miszerint minél több bevándorlóval vannak az emberek körülvéve, annál kevésbé lesznek bevándorló-ellenesek, egyrészt mert a közelség eloszlathat hamis negatív előítéleteket, másrészt mert nagyobb létszámú csoport ellen költségesebb az ellenséges attitűd: sok potenciális barátot, üzleti, vagy romantikus partnert lehet a diszkrimináció révén veszíteni. Egy másik teória mentén azonban a  következőképpen is érvelhetünk: a tömeges bevándorlás élménye önmagában nagymértékű visszatetszést kelt a “bennszülött” lakosság körében, akik politikai (pl. szavazói) magatartásukban a bevándorlás teljes elutasításával és “populista” erők kormányra juttatásával válaszolnak az érzékelt változásokra. Jelen szerző álláspontja, hogy mindkét teória önmagában igaz és egymással párhuzamosan működik, és ezt egy koherens migrációs politikának figyelembe kell vennie. A több bevándorló befogadása addig van pozitív hatással a tolerancia szintjére, ameddig az előbbi mechanizmus erősebb az utóbbinál. Emiatt sem szabadna a teljesen nyitott határok ideológiáját magunkévá tenni (amelyet egyébként igen kevesen vallanak): a nyitott határok puszta látszata az elmúlt két évben nagymértékű populista hullámokat vert Európában és Észak-Amerikában egyaránt. Viszont, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország a mostaninál toleránsabb és befogadóbb szellemiségű ország képét mutassa, kifejezett pozitívumként is lehet tekinteni a jelenleginél több eltérő, például muszlim hátterű bevándorlóra a fogadó ország szempontjából is. Egyszerűen megfogalmazva, valószínűleg lennének pozitív hatásai annak, ha a mostaninál több magyar találkozna hús-vér muszlim hátterű emberekkel. 

A fenti bekezdésben említett első mechanizmus gyengébb, a második pedig erősebb lehet akkor, ha a bevándorlók relatíve szegregáltak a többségi társadalomtól, hiszen így kevesebb valós vagy potenciális kötelék jön létre bevándorlók és nem-bevándorlók között. Ez a tényező úgy tűnik, komoly szerepet játszik a muszlim közösségek egy részének integrációs problémáiban, többek között a terrorista-utánpótlás fenntartásában is. Emiatt fontos egy olyan bevándorláspolitika követése, amely – a saját hagyományok feladásának követelése nélkül – az integrációt hangsúlyozza és kiegészül egyfajta “állampolgári neveléssel”, mind a befogadók, mind a bevándoroltak irányába, amely összeköti egymással az adott ország lakosait. Ebben a tekintetben egy határig a nacionalizmus is a toleranciát növelő erő lehet, feltéve, ha annak polgári és nem etnikai változatát követik. Ahogyan Roger Scruton érvel egy esszéjében, a nemzet mint kategória össze tudja kovácsolni a különböző vallási és kulturális háttérrel rendelkező embereket, így egy pontig nem feltétlenül illiberális, hanem nagyon is liberális irányba viheti a társadalmat az “egészséges nemzettudat”.

Ahogyan korábbi írásaimban már említettem, a bevándorlók sikeres integrációja szempontjából kulcsfontosságúak a rugalmas munkapiacok is. Ha Magyarország olyan ország szeretne lenni, amely akar és képes is több bevándorlót befogadni, ellen kell állnia az olyan újbaloldali törekvéseknek, amelyek a szakszervezetek megerősítését és a munkajogi védelem kiszélesítését tűzik ki célul, sőt, a  munkapiac további liberalizálására lehet szükség. Különösen komoly probléma a sokak képzettségi szintjéhez képest magasnak számító magyarországi minimálbér, a munkát terhelő magas járulékok és a vállalkozások elindítását túlságosan megnehezítő engedélyezési eljárások és szabályozások. Amíg ezen a fronton nem tapasztalható javulás, a bevándorlók befogadásakor érdemes a magasabban képzettekre fókuszálni, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alacsonyan képzett migránsok is jelentős értéket tudnak teremteni egyrészt maguk, másrészt a fogadó ország számára is, így egy liberalizált, rugalmas piacgazdaság megteremtése ebből a szempontból is fontos. 

A bevándorlók megfelelő integrációja, és egyben a fogadó állampolgárok “toleranciára nevelése” egy jelentős részben nem (csak) a kormányzati politika függvénye. Az alulról szerveződő civil társadalomnak különösen fontos szerepe lesz ezen a téren, ha Magyarország egyszer valóban migrációs célországgá válik. Az “állampolgári szellem”, a “civic capital” nem csak országos, de helyi szinten is fontos: az lenne az ideális, ha egyszerre virágoznának a különböző helyi etnikai/kulturális/vallási közösségek, de ezek nem csak önmagukban, hanem egymással is közösséget alkotnának. A londoni Grenfell Tower-beli múlt keddi tűz idején egy szerencsés körülmény volt, hogy Ramadán lévén a helyi muszlim közösség tagjai ébren voltak, és arra használhatták idejüket, hogy a veszélyben lévőknek segítsenek, számos életet megmentve ezáltal. Az emberek attitűdjeit óhatatlanul történetek alakítják. Ha ilyen történetekből (már nem magát a tragédiát értve ez alatt) Magyarországon több lenne, valószínűleg idővel egy jobb ország venne minket körül.

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

A magyar konzervatív értelmiség klebersbergi értelemben vett kultúrfölénye

jurakk.jpgHa a liberálisdemokrata és szélsőfasisztoid magyar belpolitikai bozótos erdőiben eltévelyedett magyar fiatal vagy, cseppet sem kell félned, hiszen az újkonzervatív értelmiség mértéktartó médiaportálja készséggel mutat neked utat.

 

Történt ugyanis, hogy a Pesti Srácokon a tegnapi nap folyamán Jurák Kata „újságíró”, aki a magyar köztudatba méltán beleégett alakításaival, lelket emelő beszédeivel és disszertációival már kivívta a szakma és a társadalom elismerését, értékítéletet hozott egy majd 400 éves magyar felsőoktatási intézmény fölött, amikor is a A Bánkitó fesztiválon a Soros-szervezet a Simicska médiával borul össze” című tényfeltáró cikkében megírta: bizony, több civil szervezet mellett jelen van a bűnös őskáoszban a “a CEU 2.0-ként emlegetett ELTE” is. Kata tehát szerencsére már tudja azt, amit mi, egyszerű magyar halandók még csak sejteni vélünk: a CEU Szodomájának Gomorája, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a következő célpontja a tradicionális értékeket lebontani kívánó nemzetközi összesküvőhálózatnak, amely a magyar kormány és a magyar emberek tiszta és szent életére és békéjének megtörésére konspirál.

Tovább

A nemzeti konzultáció eredménye: frissült a Kubatov-lista

orban_mosoly.jpegMa délután maga Orbán Viktor miniszterelnök fogja ünnepélyes keretek között bemutatni az ún. nemzeti konzultáció eredményeit. Ez lesz a Fidesz-frakció a nemzeti konzultációt kísérő "Álljunk ki Magyarországért!" országjáró rendezvénysorozatának záróeseménye. A rendezvényen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

 

Ne legyen kétségünk arról, hogy mi fog elhangzani:

  • soha nem látott nemzeti egység,

  • erős és büszke nép nem hagy beleszólni külföldről a sorsába,

  • hiába akarja Soros a fizetett hadseregeinek segítségével telerakni a Kárpát-medencét sötét bőrű bűnözőkkel, a kormány megvédi a hazát ettől,

  • nem hagyjuk, hogy Brüsszel elvegye a rezsicsökkentést, ha nem akarják elvenni, akkor sem hagyjuk,

  • 1,7 millió,

  • a nemzeti konzultáció visszaküldői = összmagyarság.

 

Még akkor is ez fog elhangzani, ha ezen mondások valóságtartalma a nullával egyenlő. A nemzeti konzultációnak csúfolt fecni ugyanis nem más, mint egy olyan biankó csekk, amit a Fidesz állított ki saját magának, és amit a hívők csapata (a nyáj) legitimált, azzal, hogy visszaküldték a borítékot. A feltett kérdésekre adható és beikszelhető válaszok annyira sekélyesre sikeredtek, hogy már manipulatívnak sem mondhatóak.

Tovább

Így ingáznak mások

 copenhagenize-index-2015-_-copenhagen.jpg

Londonban, az unió legnagyobb városában annyian élnek, mint Magyarországon, a világ legnépesebb városában, Tokióban pedig annyian, mint Lengyelországban. A városok szétterülése (urban sprawl) és az ezzel járó ingázás jelentősen hozzájárul a környezeti problémák kialakulásához, súlyosbodásához.

 

A szétterülés folyamata a legtöbb város körül szabályozatlanul, tervezői kontroll nélkül ment végbe, jelentős feszültségeket gerjesztve. A feszültségek egyik forrása a zöldterületek zsugorodása, a másik a népesség kirajzása. „Kirajzáson” azt értjük, hogy a városi népesség tömeges kiköltözésével a munkahelyek és lakóhelyek korábbi viszonylagos területi egyensúlya felborult, mind több munkavállaló kényszerült arra, hogy utána menjen munkahelyének, vagyis ingázzon.

Tovább

Bizonyíték van rá: az ellenzék rontotta el a felújított metrószerelvényeket

A Fidesz két legveszélyesebb ellensége önmaga és a valóság

orban_tarlos.jpeg

2014-ben Orbánéknak ahhoz, hogy újrázzanak, elég volt annyit mondaniuk, hogy folytatjuk. Nem a hatalmas csillogás és elégedettség, a lehetetlenül nagy siker volt az, ami miatt könnyes szemmel, boldogan ikszeltek a népek, elég volt annyi, hogy ezek nem a szocik. Négy év bizony kevés volt ahhoz, hogy a ma már DK-vezér Gyurcsány kormányzásának emléke kikopjon, ez pedig a vér pofátlanul megbütykölt választási rendszerrel együtt újabb erős „lehetőséget” adott a NER nevet viselő rémálomnak. (Tegyük hozzá, az MSZP sem véletlenül tudott duplázni a cseppet sem makulátlan múltja ellenére korábban.)

De négy év nem csak ahhoz volt kevés, hogy az emberek elfelejtsék a korábbi kurzust, hanem ahhoz is, hogy egyértelművé váljon: az Obán-attitűd, az arrogancia, a párbeszéd hiánya nem csak átmeneti, mostantól ez lesz az új rend.

Tovább

EGYÜTT - most múlik pontosan?

Szelényi Zsuzsa távozik Juhász Péter mellől

szelenyi.jpg

Míg voltak akik korábban úgy gondolták, remek dolog, hogy Juhász Péter látványosan feszül neki a kormánynak, síppal, perekkel, videókkal megy neki Orbánnak, Rogánnak vagy épp a minden fánkok urának, addig most nagyon úgy tűnik, hogy a Parlamentben mától részben azért lesz feleannyi képviselője az Együttnek, mert Szelényi Zsuzsának ez már sok volt a jóból. Persze közel sem véletlen, hogy mindezt azon a napon jelentette be, amikor erőből átnyomta a Fidesz-KDNP a lebutított, kétharmadot nem igénylő plakáttörvényét, melyben azt azért még véletlenül sem szabályozzák, hogy az álcivil CÖF például plakátolhat-e közpénzből fideszes propagandát.

Tovább

Tényleg a Fidesz finanszírozza az MSZP-t?

orban_-1024x576.jpgPolitikusellenes urban legend? A kisebb és/vagy újabb politikai szereplők lózungja? Alá tudja-e bárki támasztani azt a sejtést, hogy a Fidesz és a régi baloldal összejátszik? A Heti Válasz összeszedett három esetet, ahol nem csak a legfőbb ellenfél megnevezése – és ezúton kiválasztása – utal arra, hogy a Fidesz és az MSZP egymást éltetik, hanem egész konkrét pénzmozgások is.

Tovább