Népszavazások az atomerőművekről Svájcban

Szigeti Cecília írása

2017. június 22. - szénhidra

 

A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó négy népszavazási kérdés hitelesítését pár napja megtagadta a Kúria. A kérdések megfogalmazásával, beadásával március eleje óta próbálkozik az LMP, az eredmény minden esetben hasonló volt. Úgy tűnik a szavazás kiírásáért folyó harc hungarikumnak tekinthető, hiszen Európa számos országában (Ausztriában, Olaszországban, Litvániában, Svédországban és Svájcban) is volt már az atomenergia felhasználásról döntő országos népszavazás.

A világon a legtöbb népszavazást Svájcban rendezik, nem túlzás azt állítani, hogy az átlagos svájci polgár egyetlen évben többször vesz részt népszavazásokon, mint magyar kortársai egész életükben. A referendumhoz való jog a svájci demokrácia egyik alappillére, mivel sem a törvényhozói, sem a végrehajtói hatalom tevékenysége nem lehetséges a lakosság többségi részének támogatása nélkül. 2016-ban 13 népszavazást tartottak, többek közt a feltétel nélküli alapjövedelemről, a közösségi szolgáltatásokról, a zöld gazdaságról és az atomerőművek kivezetéséről.

Tovább

Botka Simicska legjobb tanítványa, a Momentum szerint pedig a Fidesz és az MSZP kuka

botka3.jpg

Tegnap még ment a hajcihő, hogy az MSZP összeborul-e a Fidesszel plakáttörvény kapcsán. Tóth Bertalan lett a nap embere, akit néhány éve még titkos szoci miniszterelnök-jelölt aspiránsnak próbáltak felépíteni. Óriási roadshow-ba kezdett, végigjárta szinte az összes médiumot, ahol kifejtette, bizony az MSZP-ben megvan a szándék, hogy amennyiben a módosító javaslataikat támogatja a Fidesz, akkor a szoci frakció megszavazná a plakáttörvény kétharmados részeit.

 

Aztán Botka László „hazament” és helyre tette a brigádot. Lelki szemeim előtt pontosan úgy látom a szitut, ahogy az a G-napon történt Simicska Lajossal. Idézzük föl az akkori szavait:

 

Tájékozódott róla, hogy mi történt a Magyar Nemzetnél?

Persze, tájékozódtam, most bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok.

Hogyha mindenkit kirúg, akkor ki fogja vinni a lapot?

Higgye el, többször voltam már ilyen helyzetben, és mindig megoldottam. Kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet, akiket nem lehet megfélemlíteni meg lefizetni. Még egyszer mondom, mindenhol az én embereim fognak ülni.

 

Helyettesítsük be a Magyar Nemzet helyére a Magyar Szocialista Pártot és meg is vagyunk.

Tovább

A világszínvonalú magyar egészségügyről

korhaz.jpg

A magyar egészségügyi rendszer abban az egy esetben tekinthető világszínvonalúnak, ha nem kerül bele az ember. Ha valaki csak egy kicsit is megbetegszik, balesetet szenved, már kezdődik is a terhektől súlyos kálváriája az orvosi váróktól a kórházi folyosókon át a műtőasztalig. Végül is tekinthetünk a magyar állam fifikásan kifordított ösztönző programjaként a lepukkant magyar egészségügyre: élj egészségesen különben a kezünk közé kerülsz!

Kövér László persze nem azt mondta, hogy világszínvonalú hanem „csak” annyit, hogy akár arra is képes lenne. Hát, ja. A magyar foci is világszínvonalra lenne képes aztán az andorrai buszvezetők is elporolják a fiainkat.

Tovább

Élet a bakonyi kókuszerdőben

kokuszpalantak.jpg

Az 1930-as években a gazdasági válság hozzájárult a GDP kialakulásához és világkarrierjéhez, így a nemzetgazdasági teljesítmény mérésének újkori története ma már több mint 85 éves múltra tekinthet vissza. A kialakult rendszer hibái egyre nyilvánvalóbbá váltak, ezért a GDP-t helyettesítő, pontosító, kiegészítő mérőszámok köre az 1970-es évektől kezdve folyamatosan bővül, de ahogy a mérési problémák, úgy a megoldásukra létrejött eszközök is rendkívül sokszínűek. Érdekes, meglepő kísérletek és a mindennapokban kiválóan használható mérőszámok is létrejöttek az elmúlt 40 évben. Néhány közülük világkarriert futott be, (például a HDI- Human Development Index1, amely a társadalmi egyenlőtlenség mérése miatt került az érdeklődés középpontjába) másokat csupán egy szűk szakmai kör ismeri és használja. A társadalom értékrendjéről a mérésre használt mutatók szerkezete legalább annyit elárul, mint a konkrét számérték változása. Az elmúlt évtized során a mutatók szerkezete is jelentősen változott (például a Better Life Indexben2 megjelent az egyenlőtlenség dimenziója 2016-ban).

Tovább

Nem kell csodálkozni azon, hogy a Fidesz Farkas Flóriánnal fog össze

0_3.jpgIlletve bűnbandájával, a közpénzeltüntető Lungo Drommal. Ezek a szervezetek már jól kitanulták a pénzek elsíbolásának módját, ismerik egymást, ismerik egymás vezetőinek stiklijeit, szóval miért is ne működnének együtt?


Két dolgot fontos ebből a történetből kiemelni. Az egyik, hogy a Fidesz nem fogja az út szélén hagyni a szövetségesét de ezért biztosan megkéri, kérte az árát. Azt egyszerűen nem teheti meg a kormánypárt, hogy valamelyik szövetségese, harcostársa kezét elengedje, mert az rémisztő jel lenne a többi szövetségesnek! Nem védünk meg! De ha tűzön-vízen kitart a Fidesz illetve maga Orbán Viktor akkor az világos üzenet – lophattok, csalhattok, sikkaszthattok, ezeket könyvelési trükkökkel fedhetitek el, nem lesz bajotok, megvédünk! De persze pénteken a plakáttörvényről szavazni ildomos lenne és hát illene befizetni a pártkasszába is, ugye.

Tovább

Sikerül-e megvásárolni ellenzékieket a plakáttörvény megszavazásához?

2014valasztasiplakat.jpgA hírek szerint Orbán Viktor nagyon szeretné, hogy az Országgyűlés megszavazza az úgynevezett plakáttörvényt. Ezt onnan lehet tudni, hogy ellenzéki képviselők arról számoltak be: számos megkeresést kaptak e-mailen, telefonon, személyesen kormánypárti politikustól, hogy amennyiben megszavazzák a törvényt, akkor cserébe ők sem járnának rosszul.

A plakáttörvénynek a lényege az, hogy csak választási kampányban hirdethetnének pártok óriásplakáton. A Fidesz a pártfinanszírozás normalizálására hivatkozik, amikor a törvény szükségszerűségéről beszél, de ez elég átlátszó, teljesen nyilvánvaló, hogy a Jobbik további Orbán-gyalázó óriásplakátjait akarják eltüntetni a föld színéről. A gond az, hogy a törvény csak akkor lép hatályba, ha a képviselők kétharmada megszavazza azt. A Fidesz-KDNP-nek két képviselő híján nincs meg ez a mértékű többsége. A parlament első körben kukázta is a javaslatot.

Tovább

Illusztráció a jobboldal árulásáról

Antall József négy percben az orosz terjeszkedésnek a közép-európai térségre jelentette fenyegetéséről. Nem csak utólag beteljesedettnek nevezhető jóslat, de szabályszerű illusztráció arra hogy a Fidesz elárulta a rendszerváltás és a rendszerváltó, demokratikus jobboldal értékeit.

Tovább

Kísértetek a múltból: Mitől fél a Fidesz?

spy-vs-spy-701x500.png 

"A jövőben csak a teljes fideszes kontroll alatt álló levéltár szolgáltathatna bizonyítékot az ügynökmúltra. Aktanyilvánosság szégyenletes módon eddig sem volt, a homályos múltú potentátok viszont soha nem tudhatták, milyen forrásból bukkan elő valami rájuk nézve terhelő információ. Mostantól viszont egyetlen forrás lesz: csak a Fidesz!" - így összegezte még a parlamenti szavazás előtt a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében a volt LMP-s politikus, Schiffer András az úgynevezett ügynöktörvény csütörtökön elfogadott módosítását. Schiffer korábban 14 alkalommal nyújtotta be  az  állambiztonsági múlt feltárását célzó törvényjavaslatát.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról (ÁBTL) szóló törvény mostani módosítása továbbra sem biztosítja a teljes aktanyilvánosságot, márpedig ez elengedhetetlen lenne a politikai boszorkányüldözések elkerüléséhez és ahhoz, hogy a “kommunizmus sötét bűneivel” le lehessen végre számolni – ezt már az LMP két jelenlegi társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos mondta a törvénymódosítás kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Tovább

Többkulcsos szja esete az adóprogresszióval

Szigeti Cecília írása

ado.jpg

20 évvel ezelőtt, fiatal értelmiségiként, kezdő tanárként dolgoztam egy középiskolában és a munkával párhuzamosan még egyetemre jártam, később doktorandusz lettem.  Az utazás, könyvek, konferencia költségek komoly anyagi terhet jelentettek a napi megélhetés mellett, ezért minden többletmunkát elvállaltam, ami az akkori tudásom alapján elvégezhető volt.  Az évi adóbevallásaim kitöltése közben gyakran gondolkodtam azon, hogy miért büntet engem az aktuális politikai formáció költségvetési tervezője azzal, hogy az alapbérem feletti összes túlórám díja átcsúszik a legmagasabb adósávba, így  a végső elszámolásban a kapott pénz szabad szemmel alig láthatóvá zsugorodik. Ugyan miért jó nekik, hogy a képzett és dolgozni akaró emberek számára beépítenek egy automatikus demotivációs faktort – kvázi büntető adót – amivel a többletmunkát sújtják? Alapvetően persze értettem akkor is, hogy én most társadalmilag szolidáris vagyok a nálam alacsonyabb jövedelmű rétegekkel… Igen, igen ez nagyon fontos, de amikor az embernek esélye sincs lakást vásárolni, nyaralni, sőt még egy elromló mosógép is mínuszba rendezi a havi egyenlegét – vagyis görcsösen kapaszkodik a Maslow-piramis alján –, akkor valahogy nem érzi jó ötletnek, hogy még egy többlet adót is fizethet, munkája elismeréseként

Azóta is elkap a harci idegesség, ha valaki vissza akarja hozni a többkulcsos szja-t.

Tovább