Még egyszer a Momentum finanszírozásáról

2017. július 31. - baum

Tálos Lőrinc írása

72lhbo6ia5id132mms.jpegNéhány gondolat a Momentum és ezen belül a Nyitás Fesztivál finanszírozásáról szóló vitához.

A Momentum nevében először Fekete-Győr András nem tudott válaszolni a hvg.hu-s Tóta W. Árpádnak a Nyitás Fesztivál költségeit firtató kérdésre, aztán Hajnal Miklós szóvivő gabalyodott bele az „üzleti titok” állandósult szókapcsolatot is tartalmazó maszatolásába az ATV stúdiójában, amelyért Somos Andrástól kapta meg (e sorok szerzője szerint jogosan), hogy a rezsiszilárdosodás útjára lépett. Ez a két eset még nevezhető kommunikációs bakinak, felkészületlenségnek, olyannak, amelyekkel a Momentum első sorban magának ártott, azaz rájuk tartozik, egyék meg, amit főztek.

Tovább

Ökológiai és gazdasági rendszerek kapcsolata olyan, mint a lyukas zokni

Szigeti Cecília

 

allatmenhely.jpgA fenntartható fejlődés talán legismertebb és legszélesebb körben elfogadott definíciója a Brundtland Jelentés által adott rövid meghatározás, amely egy mondatba sűríti a dokumentum tartalmát. A fenntartható fejlődés „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Az 1987-ben közreadott definíció igen gyorsan népszerűvé vált, de a népszerűség itt sem tekinthető a tökéletesség jelének. Karcagi-Kováts Andrea disszertációjában a fogalom kritikáit gyűjtötte össze (31-35. oldal) a tudományterület meghatározó kutatóinak tollából:

 

  • Bartus Gábor szerint, „nem tudjuk a fogalom jellemzőinek való megfelelést akár csak megközelítően pontosan mérni”,

  • egy globális ígéret volt, amely mindenkinek ígért valamit” (Gyulai Iván),

  • Kerekes Sándor professzor szerint: „legkevésbé kézzelfogható fogalom a leginkább ismert a köztudatban”,

  • A Brundtland-féle fenntarthatóság-meghatározást nyugodtan el lehet felejteni. Az tudományos szempontból tarthatatlan, a gyakorlatban pedig diszfunkcionális, súlyosan félrevezető.” vagy másként a „fenntartható fejlődés fogalma már eleve születési rendellenességgel jött a világra” (Kiss Károly).

A szerző összegzése szerint: „a Brundtland Jelentés fenntartható fejlődés felfogásának alapvető hibája az, hogy nem a globális ökológiai rendszer, hanem az emberi szükségletek oldaláról közelít a problémához.” Ez azért probléma, mert a természeti környezet biztosítja a gazdaság és a társadalom működésének alapfeltételét és nem egy a helyettesíthető erőforrások közül.

Tovább

Az igazi botrány a BKK online jegyértékesítési rendszere mögött – megszereztük a jegyzőkönyveket

image_1.jpgJegyzőkönyvekkel tudjuk bizonyítani, hogy a BKK a főváros egyik bizottsága előtt is titkolta, hogy a már fejlesztés alatt álló komplett e-jegyrendszerrel párhuzamosan online értékesítési felület fejlesztésével bízta meg a T-Systemst, mindezt ráadásul a papíralapú jegyeket értékesítő köztéri automaták bővítéséről szóló szerződésmódosítások közé eldugva és a közbeszerzési eljárást megkerülve.

Tovább

Hogy követel átláthatóságot a Momentum, ha maga is titkolózik?

Szalai Szabolcs írása

 

20376187_2005836176316597_7612090353611402868_n.png

Nem mindennapi "élményben" volt része annak, aki reggel az ATV-vel indította a napot. Hajnal Miklóst, a Momentum Mozgalom szóvivőjét a Start című műsorban kérdezték a hétvégi Nyitás Fesztiválról, amikor is az 5. perctől olyan médiatörténeti eseménynek lehettünk szemtanúi, ami minden csillogószemű momentus fiatal számára is minimum ciki, számunkra meg egyesen vállalhatatlan.

 

Az ATV munkatársai éppen arról kérdezték Hajnalt, hogy a párt elnöke, Fekete-Győr András a napokban kitérő választ adott a HVG-nek arról, mégis mennyibe került ez a fesztivál, így mondja meg már ő, hogy mennyi volt az annyi. 

Tovább

A BKK-vezér fiatalon már lemondatta volna mostani önmagát

 

Szigeti Cecília írása

d_yt20150427004-e1500364166782-1024x575.jpg

Mivel nem ért a nyomozó hatóságok munkájához, Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója nem tud és nem is akar azzal foglalkozni, hogy helyes volt-e a BKK online értékesítési oldalát feltörő, 50 forintért bérletet vásárló 18 éves fiatal éjszakai előállítása.

 

Dabóczinak 1998 nyarán, amikor még nem volt vezérigazgató, hanem egy fiatal és tehetséges közgazdász, megjelent meg egy kiváló tanulmánya a Kovászban, az alternatív közgazdaságtan lapjában a „A mérhető balgaság, avagy miért nincs olaj a közgazdaságtan lámpásában?” címmel.

 

A cikk a makrogazdasági mérés problémáiról, a GDP kritikájáról szóló igényes áttekintés. Az immár BKK vezérré avanzsált Dabóczi dr. Carol Carsont, az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium GNP Hivatalának igazgatóját idézi (Hazel Henderson (Henderson [1996], 56. old.), miszerint „nem várható el a közgazdászoktól, hogy a filozófia királyai legyenek”

Tovább

Mi lett veled Momentum?

nsz.jpg

Ez egyre gázabb. Mármint amit a Momentum Mozgalom csinál az utóbbi időben. A sündisznólkodást már csinálta egy párt 2009-től, a Lehet Más a Politika. Abba most ne menjünk bele, hogy mire jutott vele, viszont volt  (van) kézzel fogható programja, mondanivalója és koherens világképe. Ezzel szemben a Momentum a jól sikerült Nolimpia kampány után – amikor is aktív volt és maga, egymaga tudta uralni a pillanatot, a napi politikát – mára csak reaktív résztvevőjévé vált az ország politikai eseményeinek.

Úgy is mondhatnám, hogy egy olyan feltörekvő zenészhez hasonlít, aki ugyan tehetségesnek tűnik, mégis mindig rosszkor lép be a zenébe, de nem tetszik neki, ha esetleg rámutatnak arra társai.

Vágó Gábor jelenleg magánszemély beadott egy kérdést a Nemzeti Választási Bizottság elé, ami így szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?

Tovább

Isztin Péter: Miért beteg a magyar szimbolikus közjószág szektor?

bp-vizes-megnyito-5.jpg
"Ha valóban jó szimbolikus közjavakat állít elő egy ország, az növelheti a társadalmi kohéziót, egy valóban pozitív nemzetképpel láthatja el az ország lakosait és jobb esetben az adott országon kívül is pozitív, de legalábbis nem negatív túlcsorduló hatásokat generálhat. A szimbolikus politizálás mint olyan tehát nem kellene, hogy önmagában elvetendőnek számítson. Ha azonban végignézünk az elmúlt évtizedek szimbolikus politizálásán, mégis azt vesszük észre, hogy mintha nem a legjobb minőségű szimbolikus közjavakat állítanák elő a magyar kormányok, sőt, mintha egynémelyik inkább “közrossz”, mint közjószág lenne az ország egésze szempontjából, és sokszor rossz hatással van vagy lehet a világ többi részén élőkre."

Tovább

Klímamenekültek jelenthetik a migráció új hullámát

A „migráció” szóról Magyarországon valószínűleg a legtöbb embernek, Brüsszel, Orbán, kerítés és természetesen Soros György jut eszébe. Sorossal kapcsolatban egyébként is aktuálissá válik a Godwin törvény magyar átirata: „egy internetes vita terebélyesedésével annak az esélye, hogy valaki Soros Györggyel von valamilyen párhuzamot, közelít az egyhez”.

Tovább

Balog Zoltán embertelen miniszter

ct_vizsgalat.jpg

Bocsánat, de az. Meg aljas. Ha valaki miniszteri pozíciót tölt be majd idiótaságokat mond a kamerákba majd aztán papírzacskót húz a fejére és arról kezd beszélni mint az Erik a vikingben a süllyedő atlantisziak, hogy nem süllyedünk illetve rémhírek keringenek akkor bizony aljas. És miután az okoskodó kijelentések mögött (sajnos) tartalommal nem rendelkező magyar egészségügy olyat produkál, hogy meghal egy kisgyerek még csak el sem gondolkodik a lemondáson.

Balog Zoltánnak távoznia kell a miniszteri székből, most! Balog Zoltán embertelensége nem abban mutatkozik meg, hogy cinikusan utal arra, hogy ugyan nyitott mellkassal szállítanak embereket ide-oda, na de hát máshol van CT! Álhírekkel bombázzák a magyarokat és megingatják a magyar egészségügybe vetett bizalmat. A cinizmuson túli embertelenség Balog megnyilvánulása mögött hidegrázós. Nagyon is lehet tudni, hogy mennyi pénz hiányzik a magyar egészségügyből és azt is nagyon jól lehet tudni, hogy az elmúlthétévben ez a kormány sem tudott úrrá lenni a problémákon. Kommunikációban persze igen, de amikor a Halál személyesen nyújtja be a számlát akkor már nagy a csend. Tudjuk, ki lehet számolni egy CT berendezés (és persze a wc papír, tisztálkodószerek, kórházi menza, gyógyszerek stb.) költségeit. És ezzel oda lehet állni a kormány és a kormányt adó pártok elé, hogy kérem tisztelettel itt emberekről, emberi életekről, az egészségről van szó (jövőbeli beruházásról, humánerőforrások elpocsékolásáról meg hasonlók). És követelni kell asztalraverősen több juttatást az ápolóknak, orvosoknak és a betegeknek. Talán nem ebben a sorrendben oké.

Nyilván nem kapja meg a pénzt a minisztérium legfeljebb egy hátba veregetést, mert kell a betonlobbinak az a pénz. Jusson eszünkbe Andorra egy pillanatra... Érthető, csak akkor egy emberséges miniszter feláll és bejelenti lemondását, hiszen emberéletekkel nem játszunk.

Balog Zoltán rettenete abból látszik, hogy nem küzd az emberekért, beáll a lehajtott fejűek sorába, felveszi a fizetését, juttatásait, nem vállalja a felelősséget csak kutyaként elviseli, hogy már ember számba sem veszik. Ez a mostani eset nem egyedülálló. Nincsenek rémhírek hanem napi rendszerességű horror-történetek és valódi esetek. A magyar egészségügy romokban hever de legmagasabb szintű vezetői, felelősei nem ismerik vagy nem akarják ismerni a helyzetet. Mindkettő rosszat jelent.

Az a helyzet, hogy Balog Zoltánban már talán csak Orbán Viktor bízik. Sem a szakma sem az ország. Isten mentsen meg bennünket ettől a minisztertől, ideje távoznia.

Csarnó Ákos

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!