A valódi viták otthona

Gerstmár Ferenc: A hosszútávfutó magányossága

2016. október 06. - baum

hqdefault.jpgA 2006-os év tele van jelentősnek mondható politikai történésekkel. Az országgyűlési választás, az őszödi beszéd, majd annak kiszivárgása, a Magyar Televízió székházának ostroma, önkormányzati választások, 1956 ötvenedik évfordulójának sárba rántása mind-mind emlékezetes, bár több közülük kevéssé dicsőséges. A legnagyobb hatást azonban a 2006-ot követő évtizedre talán október 6-a gyakorolta. Nem kis ízléstelenséggel éppen az aradi vértanúk emléknapjára hívták össze ugyanis a parlament ülését a kormánypártok számára lesújtó eredménnyel záruló önkormányzati választás után, hogy bizalmi szavazást tartsanak Gyurcsány Ferencről. Ezt a miniszterelnök saját maga kezdeményezte. Döntésében szerepet játszhatott, hogy a köztársasági elnök október elsején, az önkormányzati választások estéjén, urnazáráskor, még az eredmények megismerése előtt egyesek szerint burkoltan, szerintem kristálytiszta egyértelműséggel a miniszterelnök leváltásának szükségességét jelezte a kormánypárti többség felé, mert az őszödi beszéd és annak következményei a demokráciába vetett bizalmat ásták alá. Sólyom László így fogalmazott: „Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van.” 

 

Az országgyűlési képviselők név szerinti szavazással döntöttek a kormány programjáról és a miniszterelnök személyéről. A jelenlévő 206 kormánypárti képviselő - köztük maga a kormányfő -, és egy független képviselő igennel, 165 ellenzéki nemmel voksolt.  Szabad út nyílt az október 23-i ámokfutás, az ország csődszélére kormányzása és a Fidesz kétharmadának megalapozása előtt. Azt az ősbűnt, amely azóta is hiteltelenné tesz minden összefogási kísérletet, a baloldali-liberális pártok 2006. október 6-án követték el, amikor saját pillanatnyi érdeküknek engedve hatalomban tartották Gyurcsány Ferencet, pedig megvolt rá a lehetőségük, hogy irányt váltsanak. Az MSZP és az SZDSZ ehelyett összezárt. Az ország jövőjénél fontosabb volt saját rövid távú hasznuk. Erre az amorális alapra nem lehet építkezni, hiába jut eszébe az MSZP-nek és szatellit pártjainak mindenről – még a kvótanépszavazás eredményéről is – az összefogás. Az általuk kétszer is alkotmányozó többséghez segített Fidesz rájuk építve nem leváltható.

 

"A tisztesség hosszú távon megéri" – ezt már 2009-ben, újévi beszédének lezárásaként jelentette ki Sólyom László, akinek jobbján a tévéfelvételen a magyar nemzeti lobogó volt látható. Alig másfél hónappal később párttá alakult a Lehet Más a Politika, amely zsinórmértéknek tekinti ezt a kijelentést. Nem véletlen, hogy az LMP kongresszusa idén nyáron megerősítette: a párt nem vállal közösséget a Magyarország lerablásához és leszakadásához 1990 óta kormányzati pozícióból hozzájáruló, illetve valódi megoldások nyújtására képtelen, múlt századi politikai erőkkel, a 2018. évi országgyűlési választáson a korábban kormányzati pozícióban szereplő, illetve jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező pártokkal nem köt választási szövetséget. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon önállóan állít országos listát és indít egyéni képviselőjelölteket az összes választókerületben.

 

Úgy tűnhet, az LMP egyedül van. De ez a hosszútávfutó magányossága.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr3211775471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.