A valódi viták otthona

Fogamzásgátló tabletta: történet és tapasztalat

2016. október 29. - GottmayerLea

femodene_2809758b.jpg

Van egy elég fontos, elég sok ember életét érintő, széles nemzetközi médianyilvánosságot kapott hír, ami kimaradt a magyar tömegmédiából, illetve a Mandiner egészséggel foglalkozó rovatában, valamint a 444.hu nőknek szánt blogján láttam közölve. Kisebb portálok, Nint vous.hu, Babanet vagy az Unikornis.hu is megírták.

„Az átlagosnál hajlamosabbak a depresszióra azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szednek” – derül ki egy közelmúltban publikált dán kutatásból. A kutatók tizenhárom éven át olyan 15 és 34 év közötti nők életét követték nyomon, akik saját bőrükön tapasztalták meg a fogamzásgátló tabletták mellékhatásait.

A szervezet hormonrendszerébe való beavatkozás miatt 23 százalékkal nagyobb eséllyel váltak depresszióssá a pirulákat szedő nők, mint más módokon védekező társaik. A még fel nem ismert, kezdődő depresszió tüneteit is tovább súlyosbították a fogamzásgátlók.

Egészen magas veszélynek voltak kitéve az ebben a korban amúgy is masszív hormonális változásokat átélő tinédzserek, náluk 80 százalék volt az esély a depresszió kialakulására, ha fogamzásgátló tablettát szedtek.

Mondja a leginkább kultúrával foglalkozó Unikornis.hu, egyébként elrontva a tinédzserekre vonatkozó részt (a tanulmányban az van, hogy 80 százalékkal nagyobb a depresszió kialakulásának esélye). Ez is nagyon sok. Miért kap ez ilyen kevés médiafigyelmet? Egy olyan gyógyszerről van szó, amit milliók szednek, és amit az emberiség felének egyszerűen le akarnak nyomni a torkán. Az egy dolog, hogy a nőknek szánt média egyik fő hirdetője a gyógyszeripar (üzleti partnerek, hirdetők), sőt saját médiát is csinálnak (Ragaszkodjhozza.hu, Eperhab.blog.hu).

Ha profitról van szó, lehet hallgatást vásárolni. A médiacsend oka is, de tünete is annak a jelenségnek, hogy nőket nem vesznek komolyan, ha a saját testükről, a saját tapasztalatukról beszélnek.

A reproduktív egészségügy története során rendszeresen ismétlődik az, hogy nem eléggé körültekintően bevizsgált, és nem elég módszeresen kikísérletezett technológiákat kezdenek el nőknek nagy kampányokkal marketingelni, és mire eljut a világ oda, hogy lehetetlen legyen az okozott károkat takargatni, már évtizednyi mézesmázosan zsaroló, ipari mértékben nyomott propaganda ette be magát a közgondolkodásba. Nézzünk most meg pár konkrét példát a nem elég körültekintően piacra dobott, illetve nem elég hamar visszavont termékekről.

A DES (diethylstilbestrol) egy olyan szintetikus ösztrogén, amit több millió nő szedett 1938–1971 között, és többek között rákkeltő, illetve a rák mellett megnő a koraszülés, vetélés, terméktelenség és egyéb szaporodószervi rendellenességek száma azoknál, akiket a magzatkorukban a DES hatása ért.

A Dalkon Shields, egy méhen belüli fogamzásgátló eszköz, ami gyulladást és fertőzést okoz, és amit úgyszint több millió nő használt (az USA-ban közülük kétszázezren kárigényt is bejelentettek a gyártóval szemben), annak ellenére, hogy a bevezetése óta összekapcsolták halálesetekkel és súlyos panaszokkal.

A menopauzális hormonpótlást olyan szövegekkel adják el napjainkban is, hogy például „tönkremegy” nélküle a női test, vagy a petefészek „leállása” betegség, ami azért is ostobaság, mert termel hormonokat a petefészek a menopauza után is. 2002-ben kiderült, hogy rákot és szívbetegséget okoz, és idén újra.

A méhnyakrákszűrés klinikai kipróbálás nélkül lett népegészségügyi program. A hatását így kommentálták egy harminc évet felölelő tanulmány készítői a British Medical Journalban: harminc év méhyakrákszűrő-programából az a valódi tanulság, hogy bármilyen nyilvánvalónak is látszana egy szűrés bevezetésének a haszna, a népegészségügyi program felállításának nem szabad megtörténnie a pozitív és negatív hozadékokat megfelelően feltárni képes klinikai vizsgálatok nélkül.

Ezek után nézzük meg kicsit részletesebben a fogamzásgátló tabletta történetét. A biológus Gregory Goodwill Pincus fedezte fel, hogy progeszteron injekcióval le lehet állítani kísérleti állatok peteérését, és az 1950-es években az emberkísérletek is elkezdődtek, a katolikus nőgyógyász, John Rock massachusettsi klinikáján. A résztvevő pácienseket nem informálták arról, milyen kísérletben vesznek részt, nem tudtak arról, hogy a gyógyszer, amit naponta kapnak, konkrétan a teherbeesést gátolja meg. Ezek a páciensek azért kezdtek mesterséges progeszteront kapni, hogy terhességet szimuláljanak rajtuk, egy olyan elmélet mentén, hogy az álterhesség felkészíti a testet a valódi terhességre. Ezek közül a nők közül senkit nem informáltak arról, hogy a progeszteronnal a teherbeesést is meg lehet gátolni, és a kezelésük már egy ilyen irányú kutatás része, konkrétan azt tesztelik rajtuk, hogy bírja az emberi test a mesterséges progeszteront. Sokan kiszálltak a kutatásból, mert nem bírták a súlyos mellékhatásokat, úgy mint vérrögök, emésztési zavarok, hangulatingadozások, depresszió.

Az USA-ban nehéz lett volna további alanyokat találni emberkísérletekhez, részben azért, mert a fogamzásgátlás illegális volt sok államban, részben mert sokan kiszálltak az első klinikai kipróbálásból. Puerto Ricóban folytatódtak a kutatások, ahol mindennapos volt, hogy beleegyezésük nélkül kényszersterilizáljanak nőket, és nem volt semmilyen törvényi korlátozás sem a fogamzásgátlást, sem az abortuszt illetően.

Puerto Rico szegénynegyedében ugyanazzal a problémával szembesültek, mint a massachusettsi klinikán. A nők nem bírták a mellékhatásokat. Gregory Goodwill Pincus és John Rock ezért elkezdtek alanyokat keresni, akiket kényszeríteni lehetett arra, hogy az emberkísérletben részt vegyenek. Önrendelkezési jogot gyakorolni nem tudót kezeltek egy massachussettsi pszichiátrián, és a San Juan-i orvosi egyetem kirúgással zsarolt diákjai voltak az áldozatok, akiknek ismételten semmit nem mondtak arról, mi is a gyógyszer, amivel kísérleteznek rajtuk. Ezzel egy időben a Puerto Rico Családtervezézi Szervezet főorvosa kitalálta, hogy ha elmondják a nőknek, hogy mire is jó a fogamzásgátló, akkor nem lesz probléma alanyokat találni a klinikai kipróbáláshoz, és ez így is lett. Ezeket a tesztalanyokat sem informálták arról, hogy emberkísérletben vesznek részt, és hogy az eddigi tapasztalatok alapján súlyos mellékhatások várhatóak. A résztvevők egyötöde számolt be olyan mellékhatásokról, mint rosszullét, fejfájás, szédülés, hányás, hasfájás. Három haláleset történt a tanulmány ideje alatt, és egyiket sem vizsgálták ki. A klinikai kipróbálás következtetése az lett, hogy a fogamzásgátló tabletta ebben az adott dózisban és összetételben hatékonyan megakadályozza a terhességet, de túl sok mellékhatása van ahhoz, hogy általánosan elfogadható legyen.

Ennek ellenére Enovid néven piacra dobták 1960-ban, kifejezetten fogamzásgátlóként marketingelve.  

Most már az úgynevezett „harmadik generációs” tablettákat gyártják. Értelemszerűen ezekben is van elég hormon ahhoz, hogy megakadályozzák a peteérést, tehát lényegi módon beavatkoznak a szervezet működésébe. Mellékhatásaik, köztük életveszélyesek ugyanúgy vannak, mint az első generációsoknak, például „az újabb típusú” (a nyolcvanas évek is elég régen volt, amikor bevezették a harmadik generációs fogamzásgátlókat) mesterséges progeszteront tartalmazó tabletták nagyobb arányban okoznak vérrögöt vagy más keringési rendellenességet, mint a régebbi típusúak.

Egy dolog, hogy Magyarországon szinte hungarikumként nincs állami támogatás fogamzásgátló tablettára. Szakorvosi ajánlás kell hozzá, ami megint teljes túlzás. Európa sok országában kapható recept nélkül, például Nagy-Britanniában, Oroszországban, Törökországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában. Romániában szociális munkásoktól is be lehet szerezni. Az USA-ban eddig két államban (Oregon, Kalifornia) vették le a receptköteles gyógyszerek listájáról, de a folyamat elindult több államban is. Az egészségügyi világszervezet ajánlása csak családi kórtörténetet, illetve vérnyomásmérést irányoz elő. Teljesen abszurd szakorvosi ellátáshoz kötni, és nem a nők érdekét szolgálja, mint ahogy az sem, hogy kifejezetten az európai uniós szakbizottsági ajánlással szembemenve, „adatvédelemre” hivatkozva még mindig receptköteles az esemény utáni tabletta, egész Európában csak és kizárólag Magyarországon és Horvátországban.  

Aggasztó, hogy nem lehet arról érdemben beszélni, hogy bármi baj lenne a fogamzásgátlóval, mert akkor prűdnek fogják az embert bélyegezni. Nők évtizedek óta mondják, hogy a fogamzásgátlónak súlyos mellékhatásai vannak. Rendszerint lesörpik a panaszaikat az asztalról azzal, hogy „női hiszti”, „női lélek”, „a női természet kiszámíthatatlan”.

Természetesen vannak más fogamzásgátló módszerek is. Például gumit lehet húzni. Vagy pedig ezt csinálni vagy ezt.  

Végül egy költői kérdést tennék fel annak kapcsán, hogy a nőket sajnos még mindig azzal hülyítik, hogy a női test annyira „komplex és bonyolult” – ha a férfiak teste kevésbé komplex, akkor miért is nincs férfi fogamzásgátló?

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr5711913599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.