A kémek, ügynökök akkor dolgoznak jól, ha nem hallunk róluk. A hazai titkosszolgálatokról viszont jó lenne hallani már valamit, mert amit az orosz kémek, ügynökök és diverzáns egységek itthon kavarnak, az már minimum dühítő.
Két magyarázat lehetséges, hogy Magyarország a hatvanas évek hardcore kémjátszmáit megszégyenítő módon biztosítja a műveleti területet. Az egyik, hogy direkt engedi. A másik, hogy nem tudja megakadályozni. Mindkettő magyarázat sajnálatos.
Az Európai Unió és a NATO tagjaként Magyarországnak is illene valamiféle komolyan vehető titkosszolgálati tevékenységet folytatnia, de legalább is felmutatnia, hogy létezik. Az első magyarázat szerint az, hogy az oroszok ki-be járnak Magyarországon, újságokat pénzelnek, hírportálokat üzemeltetnek, pártokat támogatnak, kopogtatnak az állami vezetők ajtaján és segítik az orosz állam érdekeinek megvalósítását direkt magyar segítséggel (vagy legalábbis biztató távolságtartással), nos rémisztő. Viszont jól illeszkedik a miniszterelnök és a kormány bel-, és külpolitikai világképébe, amiben az orosz gazdasági érdekek, befolyás érvényesítését elfogadják, mi több meg is alázkodnak előtte, hogy cserébe anyagi előnyt és politikai tőkét szerezzenek. Erre élő példák lehetnek a következők (csak a legordítóbbak közül):
- az a bizonyos harckocsis kép, amivel aztán jól bemártotta a magyar vezetést Oroszország Ukrajna ügyében
- a magyar kormány semmilyen álláspontja Ukrajna, a Krím-félsziget lerohanása után
- betárazott sztorik a Jobbik ellen
- a legutóbbi Györkös-ügyben is felfedezhető orosz szálak ellenére (ti. az orosz titkosszolgálat itthon gyakorlatozott !!!) sincs semmi lépés
- apróságnak tűnhet az 56-os forradalom becsmérlését leadó orosz tv-adás és a nagykövet be nem rendelése, de mégis fontos jel
- ott az egész Paks2 beruházás, ami már a totális energiafüggőség vagyis az újabb kori gyarmati alávetettség mintapéldája lesz
- Tasnádi László, előző rendszerben III/II állambiztonsági tiszt előléptetése
A másik magyarázat az ellenállásra, elhárításra képtelen magyar titkosszolgálatokról még rémisztőbb. Évek alatt leépítették a hazai kibervédelmet, holott épeszű ember a XXI. században a kiberbiztonság fontosságát nem kérdőjelezné meg. A gyengeség abból is jól látszik, hogy új koordináló szervezetet, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot (TIBEK) kellett létrehozni a különböző hazai szervezetek közötti kommunikáció hiányána miatt. Ráadásul a különböző hazai szolgáatok még személyes hatalmi harcok eszközei is szóval nem csodálkozunk, hogy érdemi tevékenységről nem hallani felőlük. Elég ha csak a legutóbbi oltári nagy égésre, a többszázezres sim-kártya ügyre vagy a hosszú rövid ideig nálunk pecózó Abdeslamra, a párizsi merényletek végrehajtójára gondolunk.
Azt a felvetést azonnal elhajíthatjuk, hogy a magyar titkosszolgálatok valami magas szintű mesterterv alapján, előre nem kiszámítható módon dolgoznának, a fent vázolt két magyarázat egyszerre megvalósulása a nagy baj.
És hogy miért nem várható javulás? Az előző rendszerben titkosszolgálati pozíciókat betöltők közül többen máig rendíthetetlenül ülnek székükben. A régi orosz-magyar padtársak viszonyai és a munkakapcsolatuk baráti mivolta nyilvánvaló. A múlt erői az állam vezetésébe bebetonozva még ma is irányítják az országot, csakhogy annyira tehetségtelenek, hogy érthetően tartanak a kirúgástól. Az elmaradt tisztulás, a „működőképes titkosszolgálatok fennmaradása létkérdés” hamis hivatkozás 25 éve tartó hajtogatása meg fogja akadályozni egy normális titkosszolgálat létrejöttét Magyarországon.
Persze nem csak az oroszokkal van itt baj, hisz az átjáróház miatt az országban tevékenykednek az amerikaiak is (meg a többiek). Azonban vagy az van, hogy ők profibbak és nem tudni a műveleteikről vagy az oroszoknál jóval kevesebbet akcióznak így a nagy számok törvénye alapján jóval több orosz eset bukik ki.
Csarnó Ákos
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!