A valódi viták otthona

Paks II-ért lobbizhatott a leendő bizottsági alelnök

2016. november 24. - szénhidra

 guenther-oettinger-im-oktober.jpg

Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa furcsa figura, legalábbis biztosnak mindenképpen. Több botrány is fűzödik a nevéhez, például mikor Baden-Württemberg miniszterelnökeként azzal viccelődött, hogy kár, hogy nem lesz még egy háború Németország európai szomszédaival. Legutóbbi botránya októberben robbant ki, mikor egy német vállalkozóknak tartott fórumon levideózták, miközben egyebek mellett rasszista megnyilvánulásokat tesz a kínaikra, valamint egy digitális társadalomért felelős biztostól szokatlan módon a reptéren újságot olvasókat emeli ki a telefonjukat használókkal szemben mint pozitív példát. Emellett kritizálja a nyugdíjkorhatár tervezett leszállítását és az gyermekek után járó állami juttatásokat. Most pedig a paksi erőműbővítés körüli legyeskedése miatt került elő a neve.

Jelenleg mégis ő tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy átvegye Kristalina Georgieva helyét mint a Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosa, valamint alelnöke, mivel Georgievát, miután sikertelenül nevezték az ENSZ főtitkári posztjára, kinevezték a Világbank vezérigazgatójává. Azonban Oettinger kinevezése egy rendkívüli jelentőségű ügy miatt igencsak aggályos.

A biztosról tudni kell, hogy 2010 és 2014 között energiaügyi biztos volt a Bizottságban. Ilyen minőségében 2013 októberében megpróbált meghamisítani egy energiaügyi bizottsági jelentést, amely arra mutatott rá, hogy a fosszilis és a nukleáris energiahordozók jelentősen több állami támogatásban részesülnek a legtöbb EU tagállamban, mint a megújulók. Mivel ő maga nem híve a megújuló energiának, egész egyszerűen megpróbálta kitörölni a jelentésből a fosszilis és a nukleáris energiahordozók támogatásaira vonatkozó összegeket, míg a megújulóét benne hagyta.  De nem ez az egyetlen súlyos érv ellene.

Történt ugyanis 2015. május 19-én, hogy Oettinger egy, a jövő autóit bemutató kiállításra Budapestre érkezett, digitális biztosi minőségében. Az ilyenkor megszokott ügymenettől eltérve azonban nem menetrend szerinti járattal érkezett Budapestre, hanem egy Klaus Mangold nevű német üzletember magángépén. Mangoldra a német sajtó csak úgy hivatkozik, hogy Mister Russland (Oroszország úr). Helyet foglal a német-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős Petersburger Dialog vezetőségében, ő a frankfurti Rothschild befektetési bank társelnöke, valamint felmerült a neve egy román korrupciós botrányban, mikor a előkerült a neve a Panama-iratokban. Mangold Lázár János miniszter szerint a magyar kormány szerződéses tanácsadója digitális fejlesztési kérdésekben már öt-hat éve, viszont Margaritisz Szkínász bizottsági főszóvivő ennek a szöges ellentétét monda: Mangoldnak nincs köze Oettinger portfóliójához, vagyis a digitális gazdasághoz és társadalomhoz.

Bizonyos sajtóinformációk szerint Oettinger és Mangold a budapesti látogatásuk alatt a magyar kormánnyal, köztük Orbán Viktorral is találkoztak. Ekkoriban ment Lázár János Brüsszelbe tárgyalni a paksi bővítésről, valamint május 25-én látogatott Budapestre az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is.

A német biztos azért került először a média látóterébe, mert a Bizottság etikai kódexe tiltja 150 eurónál drágább ajándékok elfogadását a biztosoknak, hogy így szűrjék ki a befolyásolhatóságukat. Oettinger azzal védekezett, hogy nem ő fizetett a magángépes útért, hanem a magyar állam. Talán el is ült volna az ügy, azonban utána a Bizottság, öt nappal ezelőtt megszüntette a kötelezettségszegési eljárást a paksi bővítéssel kapcsolatban.

Az eset azért is kifejezetten furcsa, mert 2013-ban, mikor Oettinger energiaügyi biztos volt a Barroso-bizottságban, a paksi szerződés simán átment a szervezeten. A szerződést megkérdőjelező eljárások a Juncker-bizottság alatt indultak, tehát a német biztos már másik portfólióval rendelkezett azok elindításánál. Két vizsgálat volt érvényben a paksi bővítéssel kapcsolatban: az egyik 2015. november 23-án indult, és a projekt tiltott állami finanszírozását vizsgálja. Ez máig folyamatban van. A másik, 2015. november 19-én kezdődött, és a projekt Roszatomnak való pályáztatás nélküli odaítélését vizsgálta. Ebből kötelezettségszegési eljárás is lett, amely elgáncsolhatta volna a teljes projektet, ezt azonban az a Bizottság november 17-én megszüntette. A tiltott állami támogatást vizsgáló eljárásra is van a kormánynak válasza azonban: egy, a kormany.hu-n közzétett tanulmány, amely a paksi beruházást a Bizottság saját számításaival szemben nyereségesnek mutatja. Azonban ezt a tanulmányt az a Rothschild fejlesztési bank készítette, aminek a társelnöke Klaus Mangold, a német lobbista, aki Budapestre reptette a német biztost.

Tehát hogy még egyszer hangsúlyozzuk: erős arra a gyanú, hogy egy elméletileg független biztos az Európai Bizottságból együttműködött egy orosz érdekeket képviselő német lobbistával és a magyar kormánnyal, hogy áttoljanak egy orosz nukleáris beruházást a Bizottságon egy EU tagállamba, amelynek ráadásul része egy 10 milliárd eurós hitelfelvétel Magyarország részéről. És ez a biztos nagy valószínűség szerint a Bizottság alelnöke és költségvetési biztosa lesz. Ráadásul, ha igazak az euractiv értesülései, a parlamenti bizottságok meghallgatásai nélkül.

A jelen körülmények ismerete és a tisztázatlan kérdések megválaszolása nélkül megengedhetetlen, hogy Günther Oettinger az Európai Bizottság alelnökévé lépjen elő.

Császár S. Gergely

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr2711994730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ballib cenzúrázók réme 19 2016.11.24. 16:17:35

Meglehetősen fura, hogy a ballibek mennyi információt képesek felkutatni egy ember lejáratására.
Szerintem Soros titkoszsolgálatai jutattják ezeket az információkat hozzájuk, a ballib csicskák meg közlik.

Jelen esetben egyik leírt hír se kompromittál senkit, a részletes gazdag körítést leszímátva.

Paks2 hasznos és szükségszerű beruházás. Ezt mellesleg 2009-ben a Gyurcsány csürhe is tudta, hisz megkötötték Putyinnal az előszerződést a parlament több, mint 90%ának jóváhagyásával.

A ballibek megpróbálták Soros által megbízhatónak nyilvánított EU-s képviselőin keresztül megbuktatni a projektet.
magyarhirlap.hu/cikk/64066/Hazank_biraloi_Soros_szovetsegesei

Elbuktak így marad a rágalomhadjárat, aminek szerves része a blogger.

medium size devil 2016.12.10. 00:04:25

@Ballib cenzúrázók réme 19: Teljesen targyilagos es tenyszeru iras helytallo vegkovetkeztetessel. Ez abbol is latszik hogy ramozdultal. Paks II mitol fasza? Csak mert titkos a teljes uzleti modell szoval egy ilyen outsider lofaszmatyi aligha tudja megitelni valoban jo uzlet-e ez a magyar adofizetoknek.

csentecsa 2016.12.10. 00:10:45

@medium size devil: Mit javasolsz Paks II helyett? Itt szokott megállni a tudomány..Gondolom arról sem hallottál, hogy a Rotschild elemző ház megtérülő beruházásnak nyilvánította Paks II-t..

röf 2016.12.10. 07:32:30

@medium size devil:
Paks2 elsősorban stratégiai és energiapolitikai kérdés, és csak X-edik sorban üzleti.
Soha egyetlen meggyőződésből vagy politikai okból zöld nem mutatta ki, hogy a kieső Paks1, és a következő 10 évben kieső szén- és szénhidrogén alapú kapacitás mivel pótolható.
Az ostoba kormányellenesség és a mindent tagadni elv jegyében éli sivár életét az ellenzék.

$pi$ 2016.12.10. 09:29:29

"együttműködött egy orosz érdekeket képviselő német lobbistával és a magyar kormánnyal, hogy áttoljanak egy orosz nukleáris beruházást a Bizottságon egy EU tagállamba, "

Ami abszolút rendben van egészen addig, amíg magyarország érdekei szerint cselekedtek. Kérdés, hogy magyarországnak

1) érdekében áll erőművet bővíteni
2) érdekében áll ezt az oroszokkal csináltatniuk

a 1) viszonyleg egyértelmű, hiszen a Gyurcsány kormány alatt a parlament 98%-os egyhangú döntéssel indította el a bővítést, amit aztán a Fidesz kormány folytatott. Nagyon kevés az a kérdés, amiben egyetértenek, nyilván akkor érdekünkben áll bővíteni paksot.

a 2) kérdés. Nem sok ország épít atomerőművet és az oroszoknak több nagy előnyük is van. egyrészt a meglévő rendszert is ők építették, másrészt kölcsönt is adnak és a hulladékbn is segítenek. ja, és vállalták, hogy a helyi beszállítókat amennyire lehet igénybe veszik.

De mi van, ha a franciák pl. sokkal olcsóbban, sokkal kedvezőbben vállalnák az építést? Annyira, hogy megérné? Van ennek jele? Mondta ezt bárki? Jelezte bárki, hogy lényegesen olcsóbban dolgonának? Nem. Sajnos nem.

Akkor?