A tegnapi nap ismét bővült azon ügyek száma, melyekről állami szervek kimondták, hogy azokba a népnek nincsen semmiféle beleszólása. A Kúria az LMP-s Moldován László népszavazási kezdeményezését kaszálta el, ami a Városliget beépítésének mértékét határozta volna meg, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pedig a Momentum két kérdésére mondott nemet, melyek két ciklusra szűkítette volna a miniszterelnöki posztot/fő.
Nem új keletű történet Magyarországon, hogy a hatalom kb. minden eszközzel igyekszik megakadályozni azt, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket az őket érintő fontos kérdésekről. Az eszközök kifinomultak, és széles spektrumon zajlik az ellehetetlenítés. Ha a Nemzeti Választási Bizottság átengedi, akkor még ott a Kúria, ha azon is átmegy, akkor még ott van az Alkotmánybíróság, ha meg az aláírások is összegyűlnek, akkor még mindig ott van a kihátrálás lehetősége a kormány kezében. Emlékezzünk Gulyás Gergelyre, aki kijelentette, hogy itt bizony a 18-as választásokig nem lesz semmiről népszavazás. És ha az egyik főfideszes kiadja a politikai ukázt, akkor azt illik betartania az egyéb állami szerveknek is. Csináltunk hát egy toplistát, mik voltak a legfajsúlyosabb ügyek, melyek végül nem kerültek népszavazásra:
10., Kezdeményezések, amik maguktól buktak el
Voltak olyan népszavazási kérdések, amik mindenhol átmentek, csak éppen nem sikerült összegyűjteni a megfelelő számú hiteles aláírást. Így járt az MSZP kezdeményezése a fideszes földlopásokról, meg Kész Zoltán szabadpiacpárti parlamenti képviselő ún. rendszerváltó népszavazása, mely 2 millió forintos felső bérplafont határozott volna meg. A magyar emberek ezek szerint még nincsenek felkészülve egy durván balos programmal megjelenő vadkapitalista vízióra.
9., Férfiak 40+
A Jobbik projektje volt a Férfiak 40+ fantázianevű kezdeményezés, mely azt a célt szolgálta volna, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba, a nőkhöz hasonlatosan. A népszavazást végül az Alkotmánybíróság hiúsította meg, arra hivatkozva, hogy a kérdés alkotmányellenes. Pedig a kérdés átment, mint az NVB-n és a Kúrián is, így az AB volt az utolsó esély megakadályozni a népszavazást. Megtették. Költségvetést érint, és a nőknek külön védelem jár – mondta ki az Alkotmánybíróság.
8., Csak két ciklus miniszterelnökként!
A Momentum próbálkozott volna azzal, hogy két ciklusra engedélyezi csak egy embernek, hogy miniszterelnök legyen. Ezzel nem titkoltan a magyar közélet Stan és Panját, Orbánt és Gyurcsányt tiltották volna el a további politikai szerepléstől. Az akció már az első lépcsőn elbukott, a Nemzeti Választási Bizottság szerint Alaptörvényt kellene módosítani, amit nem lehet népszavazással, meg az sem volt tiszta nekik, hogy egymás utáni miniszterelnöki ciklusokról van-e szó, vagy megszakítással újra lehet-e az ember kormányfő.
7., Nevezzük át Paksot!
A népszavazási kezdeményezések legzseniálisabbja is elhullott a Patyi András vezette NVB szigorú tekintete előtt. A Kétfarkú Kutya Párt úgy kívánta megakadályozni Paks2 megépítését, hogy átnevezi a települést. Ugyanis az oroszokkal kötött nemzetközi szerződésben benne van, hogy Pakson kell megépíteni az új atomerőművet, viszont ha már nem Paksnak hívják, akkor egészen más a leányzó fekvése. Prof. dr. Patyi András szerint viszont a szabályozásnak nem az a rendeltetése, hogy jópofa tréfákat űzzenek a népszavazás jogintézményéből és a döntéshozó szervezetekből. Azt nem tette hozzá, hogy atomerőművet építeni az emberek megkérdezése nélkül az igazán jópofa tréfa. Ugyanezen sorsa jutott az MKKP másik kezdeményezése, mi szerint új atomerőművi blokk csak a felcsúti stadion 50 méteres körzetében épülhetne.
6., Ne építsék be a Városligetet!
A korábban már említett Moldován László, az LMP önkormányzati képviselője adta be azt a kérdést, mely úgy akadályozta volna meg a Városliget beépítését, hogy nem engedi a közparkot oly mértékben beépíteni, ahogy az a tervekben szerepel. A választási bizottságon átment a kérdés, viszont a Kúria húzott egy váratlant és valami elképesztő bürokratikus bullshiteléssel tiltotta meg a budapestieknek, hogy eldöntsék: akarják-e, hogy betonmonstrumokkal építsék tele a Ligetet azért, hogy Orbán Viktor végre felköltözhessen a Várba. Amúgy nem akarják, a fővárosiak 64 százaléka ezt nem igazán akarja.
5., Kötelező betelepedési kvóta
Kakukktojásnak tűnhet, mert erről volt egy népszavazásnak hívott esemény, ami tulajdonképpen mégsem volt az. Ugyanis egy népszavazás attól válik népszavazássá, ha a feltett kérdés értelmes, van tétje és tartalma. A tavaly október 5-én tartott Habony Árpád által megálmodott happening ezek közül egyiket sem tartalmazta. Nem történt volna akkor sem semmi, ha az igenek győznek, akkor sem ha a nemek győznek, és mivel érvénytelen lett, így sem lett semmilyen hatása. Mondjuk Rogán szomszédja megint szarrá kereste magát, a magyar nép kicsit jobban gyűlöl mindent, ami idegen, azt ennyi. Pedig valós társadalmi párbeszédre alapuló vitának a menekültkrízisről nagyon is lenne értelme, ami aztán miért ne csúcsosodhatna ki egy referendumban, ahol a magyar emberek eldönthették volna Magyarország milyen álláspontot képviseljen ebben a roppant kényes kérdésben. A Fidesz ezt a lehetőséget csírájában megfojtotta.
4., A Nemzeti Konzultációk
A valódi konzultációt valahogy úgy kell elképzelni, hogy az a népszavazás kisöccse. Az eredményeit nem kötelező betartani az állam számára, de mégis fontos jelzés milliók véleménye a későbbi döntésekre nézvést. Kijelenthető, hogy a valódi konzultáció remek dolog. Amit viszont a Fidesz Nemzeti Konzultációnak nevez, az minden, csak nem társadalmi egyeztetés. Manipulált, bornírt baromságokat írnak bele, melyek végére odabiggyesztenek egy kérdőjelet. Semmilyen valós érdeklődés nem látszik ezekben az ívekben a kormány részéről. Nem csak a valódi konzultáció intézményét alázzák meg, de az össze magyar állampolgárt is ezzel az eljárással. Egy haszna van: aki visszaküldi, az egy plusz pontot szerez a Kubatov-listán, hogy ő megbízható fideszes.
3., Paks2
A Lehet Más a Politika feküdt rá arra, hogy mindenképpen megkérdeznék a magyar embereket, szeretnék-e, ha orosz hitelből oroszok építsenek atomerőművet Magyarországon. Egyáltalán: szükség van-e még az atomenergiára egyáltalán. Zöldpártként érthetően nem annyira erőltetnék az atomot, magyarként pedig nem szeretnének Putyintól függeni. Már vagy egy tucat népszavazási kérdést adtak be, de a Nemzeti Választási Bizottság az összeset elutasította eddig. Nemzetközi szerződésszegésre hivatkoznak, és látszólag az szerintük nem állampolgársági alapjog, hogy a nép döntse el: milyen energetikai örökséget és milyen orosz hitelt hagy a saját gyerekeire az ország.
2., Nolimpia
Csodálatos a valóságban megtapasztalni a kormány demokrácia értelmezését. Az olimpiai rendezést nemzeti ügynek nyilvánították, de erről nem nyitottak vitát. Nemzeti ügy és kész. Aztán a Momentum összegyűjtött egy rahedli aláírást, hogyha nemzeti ügy, akkor szeretnénk szavazni róla. A kormány erre mit tett? Lefújta az egész olimpiai pályázatot. Tehát azok sem szavazhattak a budapesti rendezésről, akik tényleg szerettek volna olimpiát rendezni. Az ő álmukat meggyilkolta Orbán Viktor, aki önnön politikai erodálódásától tartva inkább gyáván kihátrált a népszavazásból.
1., Vasárnapi boltzár
Mint egy kellemes féldiktatúrában, a Fidesz alelnökének és egyben pártigazgatójának börtönviselt verőemberei fizikailag elállják egy ellenzéki képviselő útját, hogy az leadja kérdését a választási irodában a vasárnapi boltzárról. Már csak ez az első helyre repítette a szoci Nyakó István kezdeményezését. Ám a történet vége is emlékezetes: a kormány végül rájött, annyira tele van az emberek töke, hogy vasárnap be vannak zárva a boltok, hogy előbb-utóbb ebből népszavazás lesz, és akkor az bukó. A végtelenségig nem lehet megfélemlíteni nagydarab kopaszokkal a kezdeményezőket, a KDNP-s tömegek meg elbújhattak, nincs átütő támogatottsága a boltzárnak. Rogán Antal be is jelentette, hogy nem lesz itt népszavazás, inkább visszavonják a törvényt.
Nuszbaum Tibor
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
