A valódi viták otthona

Tömegesen vándorolnak el a magyarok Kárpátaljáról és a Vajdaságból

2017. június 12. - Tálos Lőrinc

Magyarország országgyűlése 2010. május 26-án fogadta el a külhoni magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő törvényt. Hét év telt el a kettős állampolgárság bevezetése óta, pár nappal a június 4-ei nemzeti összetartozás napja után, érdemes megvizsgálnunk, hogyan hatott a külhoni magyar közösségekre a magyar állampolgárság tömeges felvétele.

vorosterkep.JPG

Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárság segíti a határon túliak megmaradását

Semjén Zsolt a törvény életbe lépésekor 2010. augusztus 20-án azt nyilatkozta, hogy a törvény segíteni fogja a magyarság megmaradását, mivel lehetőséget teremt az asszimilációs folyamatok megfordítására, a magyar identitás megerősítésre. A kormány várakozásai a magyar állampolgárság felvételének tömeges igényével kapcsolatban beváltak, az elmúlt években összesen 950 ezren éltek a könnyített honosítás lehetőségével és szereztek állampolgárságot. Összegezve az elmúlt évek tapasztalatait, most június 4-én a Kossuth Rádióban Semjén Zsolt kijelentette, hogy az Orbán-kormány nemzetpolitikájának sikerült az asszimilációt lelassítania, sőt, a tömbmagyarságnál már trendforduló látszik. Az eredmények szerinte a kulturális támogatás, a gazdaságfejlesztés, a demográfiai segítség és az állampolgárság együttes megadásának köszönhetőek.

Nehéz megérteni Semjén Zsolt hurráoptimizmusát. A kettős állampolgárság bevezetésének szimbolikus és érzelmi jelentősége kiemelkedően fontos, ugyanakkor nem mehetünk el annak súlyosan negatív hatásai mellett sem. Jelenleg két külhoni magyar közösség fennmaradását is veszélyezteti az az elvándorlási hullám, amit a kettős állampolgárság bevezetése facilitált. Kárpátaljáról és a Vajdaságból a magyar állampolgárság adta uniós szabad munkavállalás lehetőségét kihasználva külhoni magyarok tömegei vándorolnak el Nyugat-Európába egy jobb élet reményében.

A sorozás és a romló életszínvonal miatt menekülnek a magyarok Kárpátaljáról

Kárpátalja a Kárpát-medence legszegényebb régiója. Itt él a Kárpát-medence negyedik legnagyobb külhoni magyar közössége, a legutolsó 2001-es népszámlálás alapján nagyjából 150.000 magyar. A helyi magyar közösség helyzete a 2014-es ukrajnai polgárháború kirobbanásával vált válságossá. Az ukrán gazdaság összeomlott, az ország GDP-je két év alatt felére esett vissza, az ukrán állam pedig megszorításokra kényszerült, melyek következtében durván visszaesett Ukrajna lakosainak életszínvonala is. A megélhetési nehézségek tetejébe érkezett az ukrán hadseregbe történő sorozási hullám. Mivel a fiatal magyar férfiak nem akartak egy számukra értelmetlen háborúban harcolni, a falvak menti erdőkbe és Magyarországra menekültek a sorozótisztek elől.

A nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számára a kettős állampolgárság megnyitotta a lehetőséget Ukrajna elhagyásához. A mindössze 150.000-es közösségből kiemelkedően magas arányban kérelmezték a magyar állampolgárságot, 2015-ig 115.000-en. A kérelmezők száma még az indexes Szalai Bálint által feltárt visszaélésekkel együtt is magas érték. Különböző magyarországi orgánumok helyszíni riportjai arról számolnak be, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok, középkorúak nagyja már külföldön dolgozik. Egy most készített felmérés nem talált a Beregszász körüli falvakban, még az olyan 2000 fős falvakban sem, mint Beregdéda, 18-25 év közötti fiatalt. Ősszel, páran diákok készítettünk interjúkat a magyarországi Beregben, ahol Márokpapiban elmesélték nekünk, hogy a falu lakosainak hivatalos száma azért növekszik, mert kárpátaljaiak oda jelentik be magukat az EU-s munkavállaláshoz. Valószínűleg sokan mennek Nyugat-Európába dolgozni, de Budapesten is lehet találkozni Kárpátaljáról nemrég elvándorolt fiatalokkal.

A Vajdaságban újabb elvándorlási hullámot indított el a kettős állampolgárság

A szerbiai Vajdaságban hasonló a helyzet, a délvidéki magyarság fennmaradását egy újabb nagy elvándorlási hullám veszélyezteti. Bár Szerbián belül a Vajdaság fejlettnek számít, a Kárpát-medencén belül a régió a szegényebbek közé tartozik, a helyiek egyébként sem könnyű megélhetését tovább nehezítették az utóbbi évek kormányzati megszorításai. A vajdasági magyarság elvándorlása már 1960-70-es években megkezdődött a nyugat-európai munkavállalás lehetőségének megnyílásával. Ez a folyamat tovább erősödött a délszláv háború alatt, amikor a helyi magyarok a sorozás és az erősödő elnyomás elől menekültek külföldre.

Bár a háborút követően az elvándorlás fokozatosan lassult, a kettős állampolgárság bevezetése után újra felerősödött, újabb hullám vette kezdetét. A teljes, 253.000 fős vajdasági magyarságból 2015-ig 135.000-en igényeltek és 105.000-en kaptak magyar állampolgárságot. Purger Tibor a Nemzetpolitikai Szemlébe írt tanulmányában az áll, hogy az elvándorlási folyamatot az uniós állampolgárság elérhetősége tette „minden valószínűség szerint visszafordíthatatlanná”, Losoncz Márk szerint pedig az elvándorlások következtében a vajdasági magyarok száma mára 200.000 alá csökkent. Az elmúlt évtizedek változásainak érzékeltetésére Purger Szabadka példáját hozza, 50 évvel ezelőtt Szabadka központjában szinte csak magyar szót lehetett hallani, mára viszont a magyar szó vált ritkasággá.

A helyzet nem olyan rózsás, mint Semjén Zsolt fantazmagóriái

Kárpátalja magyarsága túlélte a csehszlovák betelepítéseket, a Holokausztot, a második világháború utáni tömeges kényszermunkát, négy évtizedet a szovjet diktatúrában és kettőt a rendszerváltás utáni Ukrajna nyomorában. A vajdasági magyarság átvészelte Titó partizánjainak népirtását, a jugoszláviai kommunista diktatúrát, a Milosevic alatti elnyomást (magyar verésekkel, sorozassal és a szerbek tömeges betelepítésével). Mindezek után úgy tűnik, hogy a kettős állampolgárság bevezetése sodorja végveszélybe ezt a két közösséget.

Kétségtelen, hogy a kettős állampolgárság egyedülálló lehetőséget adott a magyar nemzet, határok változtatása és a külhoni magyar közösségek Magyarországra vándorlása nélküli egyesítésére. Ugyanakkor mintha elmaradt volna annak mérlegelése, hogy milyen hatása lesz a kettős állampolgárságnak a külhoni közösségekre azáltal, hogy megnyitja számukra az EU-n belüli munkavállalás lehetőségét. Nehéz dilemma. Mi a fontosabb, a nemzet jogi úton való egyesítése vagy két őshonos külhoni magyar közösség fennmaradása?

Tragikus módon ma úgy fest, hogy a kettős állampolgárság bevezetése a vajdasági és kárpátaljai magyarság létébe fog kerülni. Bár a kormány mindezt nem sietett nagydobra verni, nemzetpolitikai intézkedésein keresztül igyekszik menteni a menthetőt. A Vajdaságban Magyarország egy mindeddig példátlan nagyságú, öt éves program keretében 50 milliárd forintból támogatja a helyi magyarság gazdaságfejlesztését. Kárpátalján kisebb kerettel, de hasonló célból indították el az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot. Csak remélhetjük, hogy ezek a pénzek elegendőek lesznek a kettős állampolgárság által elindított vagy legalábbis megkönnyített elvándorlás megfékezésére.

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr412587197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2017.06.12. 16:11:21

Az egész előre látható volt...

sunabajnok 2017.06.12. 17:52:48

Az a baj,hogy ezt bármelyik hülye előre látta. Nekik ez egy kiváló lehetős3g volt dobbantani nyugatra. Fel voltak és vannak háborodva azon,amikor papírmagyarozzák őket.

Firpó 2017.06.12. 19:12:58

És mi lett volna jó a cikk írója szerint? Ha nem kapnak magyar állampolgárságot és akkor úgy túszul ejtheti őket Ukrajna és Szerbia? Azt sugallja, hogy ez a kettős állampolgárság rossz. Mihez képest? Lehet elvándorolnak a szülőföldjükről, de ebben a helyzetben, főleg ami Ukrajnában van, inkább hagyják ott a szülőföldjüket és települjenek át Magyarországra, semmint ott helyben semmisüljenek meg teljesen. A szórvány magyarságot lehet fel kell adni a határainkon túl, és jobb az áttelepülést választani, semmint az asszimilálódást, a gyors eltűnést. Összmagyarságra nézve az a jobb, ha minél több magyar marad meg magyarnak az utódai által is. Ha a szülőföldön ez nem megy, akkor Magyarországon.

Buchhalter 2017.06.12. 19:24:57

Van ennek pozitív hozadéka is Ukrajnában több ezer Ukrán, Szerbiában becslések szerint 10-15 ezer Szerb állt neki magyarul tanulni ,vagy lelkesen keresgélni az ősei között magyar ősöket. Persze a cél a magyar állampolgárság és ezáltal az EU. Találkotam ilyenekkel .Kicsit törték a magyart ,de nagyon lelkesek voltak.Legalább egy kicsit pótlódik a fogyó nemzetünk.

nyugdíjas1 2017.06.12. 19:49:51

Előre a 15 milliós magyarságért!

olajoslajos 2017.06.12. 19:59:03

Szoval ha jol ertelmezem ezt a cikket, akkor vissza kellene venni az allampolgarsagot toluk es bele ragasztjuk a kilatastalan elethelyzeteikbe (kulonosen karpataljan), mindezt csak azert hogy a nemzetisegi terkepeken nagyobbak legyenek a magyar pottyok. A cikk irojanak inkabb javasolnam hogy ha ennyire aggodik a karpataljai magyarsagert akkor koltozzon o is oda a teljes csaladjaval. Ostoba.

olajoslajos 2017.06.12. 20:05:46

@olajoslajos: Ugy ertem hogy ez a cikk azz ostoba, de nagyon. A cikk irojanak szerintem halvany lila dunsztja nincsen hogy milyen lehet ott elni, de le merem fogadni hogy o is menekulne onnan ahogy tud es magasrol tenne a patoszos nemzetisegi terkepekre.

nyugdíjas1 2017.06.12. 20:30:44

Előre a magas életszinvonalért és a biztos megélhetésért,meg az elnéptelenedő magyar falvakért.

czjanos 2017.06.13. 05:59:48

Az a kárpátaljai-, vajdasági magyar, aki felvette a könnyített állampolgárságot, de nyugaton dolgozik, gond nélkül tud levélben Orbánra szavazni, mert nincs rajta az a bélyeg, ami az ország területéről nyugatra emigrált munkavállalókon. Erre ment ki az egész: szerezni potenciális Fidesz-szavazókat.

Geo_ 2017.06.13. 11:01:46

@Firpó: az állampolgárság csak abban segít, hogy kivándoroljanak a szülőföldjükről. Ehhez elég lenne az áttelepülés engedélyezése - majd utána az állampolgárság megadása.
Nem véletlen, hogy 2000-ben az akkori kormány lemondott a kettős állampolgárságról, majd kezdetben pl. Kövér is ellenezte az egész népszavazást.