A valódi viták otthona

Így ingáznak mások

2017. június 26. - baum

 copenhagenize-index-2015-_-copenhagen.jpg

Londonban, az unió legnagyobb városában annyian élnek, mint Magyarországon, a világ legnépesebb városában, Tokióban pedig annyian, mint Lengyelországban. A városok szétterülése (urban sprawl) és az ezzel járó ingázás jelentősen hozzájárul a környezeti problémák kialakulásához, súlyosbodásához.

 

A szétterülés folyamata a legtöbb város körül szabályozatlanul, tervezői kontroll nélkül ment végbe, jelentős feszültségeket gerjesztve. A feszültségek egyik forrása a zöldterületek zsugorodása, a másik a népesség kirajzása. „Kirajzáson” azt értjük, hogy a városi népesség tömeges kiköltözésével a munkahelyek és lakóhelyek korábbi viszonylagos területi egyensúlya felborult, mind több munkavállaló kényszerült arra, hogy utána menjen munkahelyének, vagyis ingázzon.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Dalia Research nemrég közzétett közös kutatásában a világ népességének ingázási szokásait vizsgálták. A lakosság 75 százalékát reprezentáló 43 ezer embert kérdeztek meg a világ 52 országból, hogy milyen járművet használnak, mennyit utaznak és változtatnának-e utazási szokásaikon.

 

Az ingázás okozta komplex problémára a megoldások is sokfélék. Hogyan lehet racionálisabban használni a járműveket? Hajlandók lennének az emberek elektromos autóra váltani vagy a tömegközlekedést választani? Valós alternatíva a kerékpáros közlekedés?

 

Az autós közlekedés zsúfoltságot és dugókat okoz a városokban. Az üzemanyag használatból származó szén-dioxid kibocsátás hozzájárul a globális felmelegedéshez és a szállópor koncentráció növekedésével közvetlen egészségkárosodást okoz. Nyáron, az erős napsugárzás, gyenge légmozgás és a közlekedés által kibocsátott szennyezések hatására kialakulhat a fotokémiai, vagy Los-Angeles típusú szmog. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentráció maximumát a déli órákban éri el.

 

Az egyik megoldási lehetőség a már meglevő autók jobb kihasználása pl. autómegosztó alkalmazások segítségével. Legnagyobb arányban Vietnam (57%), Egyesült Arab Emírségek (57%), Szingapúr (59%) ingázói használják ezt a lehetőséget a zsúfoltság csökkentésére.

 

Az elektromos autók hozzájárulnak a városok levegőminőségének javulásához. Vietnamban, Hongkongban és Thaiföldön a jövőbeli autóvásárlók kétharmad része teljesen elektromos jármű vásárlásán gondolkodik, a világ átlagában ez az arány kisebb, mint 50%. Az elektromos hajtású autók pozitív hatáson túl környezeti kockázatot is jelentenek a gyártásuk és hulladékká válásuk során.

 

A tömegközlekedés használata csökkenti a zsúfoltságot, a vonatok pedig jelentősen kisebb környezetterhelést okoznak, mint az autók. Ennek ára van: az ingázók számára a tömegközlekedés általában kényelmetlenséggel és egészen biztosan kötöttséggel jár. Világ átlagban a munkába járók 38 százaléka választja a tömegközlekedést, de vannak országok, ahol ez az arány jelentősen nagyobb: Kenyában az ingázók 63 százaléka, Szingapúrban 69 százaléka és Hongkongban 82 százaléka használ rendszeresen valamilyen tömegközlekedési eszközt. Ugyanakkor nagyon sokan ingáznak buszokkal, aminek a komplex környezeti hatása kevésbé előnyös, mint a vonatnak.

 

Kerékpáros közlekedés rugalmas, költségkímélő, környezetbarát és egészségügyi szempontból is előnyös megoldás.

 

Svédországban annyira népszerű ez a közlekedési mód, hogy a legnagyobb téli hidegben is biciklivel közlekednek. Dániában már az 1800-as években is használtak kerékpárt, most pedig ez a közlekedési mód az egyenlőség egyik legfontosabb szimbóluma: a különböző jövedelmi osztályokból nagyjából ugyanakkora arányban járnak biciklivel munkába. Hollandia az az ország, ahol több kerékpár van, mint ember. De nem csak mennyiségben, minőségben is az élvonalban vannak: ez az egyik legbiztonságosabb ország a kerékpárosok számára. Az eredmények hátterében tudatos közlekedési- és infrastruktúra-fejlesztési munka áll.

 1_1.png

Az ingázás Magyarországon is sok százezer ember mindennapi életének része és a környezet állapotára is nagy hatással van. A pozitív változásokhoz sok mindent kellene tennünk: megbízható tömegközlekedésre, elérhető e-autó töltőkre, sharing economy-t támogató szabályozási környezetre és kiépített kerékpártárolókra lenne szükség. Egy korábbi kutatás eredményei alapján a budapesti agglomeráció lakosai bár sajátjukénak érzik a környezet védelmét, nem vállalnak abban aktív szerepet. A személygépkocsit használóknak mindössze 10-14 százaléka váltana biztosan vasútra, ha az elővárosokban tiszta, kényelmes pályaudvarok és korszerű járművek állnának rendelkezésre.

 

Valószínűleg Budapest legrosszabb bicikliútjai és a néhány hét alatt lerobbanó és forgalomból kivont metrószerelvények sem csábítják arra az ingázókat, hogy kiszálljanak az autóikból.

 

Szigeti Cecília

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr7512621121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Duplaxiii 2017.06.26. 15:20:25

Sokadszorra, ide is és a későbbi többi bloggernek is:
A kerékpár hazánkban nem azért nem terjed, mert nem mehetne sok ember azzal dolgozni, hanem azért, mert az infrastruktúrának csak egy pici szelete a kerékpárút!
Ma a munkahelyek 90%-nál nem megoldott a kerékpárok tárolása és ugyancsak nincs megfelelő tisztálkodási, öltözködési lehetőség.
Értem, hogy a hangos szervezett kerékpárosokok, akik a blogteret is utalják, olyan szabad munkakörökben dolgoznak, hogy tekerhetnek be-ki, felvihetik az irodába a bringát és elvannak egész nap az izzadt cuccaikban.
De a többség, például családanyák, tárgyalmi járók stb., ezt hogya tehetnék?
Ma a hazai állapotok nem erre vannak kiépítve és nem is várható javulás, hiszen még a pósták, bankok, üzltek előtt is alig találunk kerékpártárolókat.
Az ingázók meg végképp nem tartoznak ebbe a körbe, mert itt nem városon belül van ingázás, hanem elővárosokból. Reggel hogy hozzák a gyerekeket óvodákba, iskolákba, hol tekernek a forgalomtól biztonságban 5-10 km, míg egyáltalán elérik a fővárost? És ők tényleg hol tisztálkodnak, öltöznek át?
Nálunk a tömegközlekedés lenne a megoldás, az elővárosokból érkezőknek meg parkolók. De itt a elavult szovjet metrók a menők és az, hogy nem viszik ki a járatokat a városhatárokhoz. Ahol meg lehetne cserélni, ott az önkormányzat akadályoz, lásd Újpest. Angyalföldön is ügyelnek arra, hogy a P+R parkoló helyett inkább irodaház épüljön. És mindenhova parkolóórák.
Ma ez az emberek 80%-át érinti, a kerékpáros dolog pedig talán 5%-ot.
De ők a leghangosabbak, ma mindenki az ellenségeik!!!

Fishtax 2017.06.26. 15:39:16

@Duplaxiii:

A tárolók hiányában egyetértünk, ahol van normáls kerékpártámasz, amihez rendesen lehet lakatolni, ott is kevés van (pl. Kelenföldi pályudvar).

A többi, a kerékpárosokat érintő megjegyzéseden azt érzerm, te nem bringázol, és udvariasan ugyan, de utálod a bringásokat.

Öltönyös munkakörben dolgozom, mégis naponta bringával járok dolgozni, a gyerekeimet bringás utánfutóval hordom óvodába. Lenne ugyan lehetőségem zuhanyozni a munkahelyen, de nincs rá szükség, 6-7 km alatt nem lehet megizzadni jobban, mintha az ember gyalog/tömegközlekedve járna dolgozni.

...és van olyan kollégám, aki a klasszikus ingázók közé tartozik, mégis tud bringával járni, pedig hegyen át kell jönnie.

Hidd el, hozzáállás kérdése az egész, amit te írtál itt, az csak kifogáskeresés.

lezlidzsi84 2017.06.26. 16:01:18

@Duplaxiii: A hazai állapotokat ne keverd a budapestiekkel :)

De igazad van, a bicikli tömegesen nem a 15-20 kilometeres ingázásra van kitalálva, ellenben hasznos kiegészítóje lehet 3-4 kilometers körzeten belül a nagyvárosi tömegközlekedésnek. Ahhoz viszont kellenek tárolók is.

Omnisapient 2017.06.26. 17:03:20

@Fishtax: "6-7 km alatt nem lehet megizzadni jobban, mintha az ember gyalog/tömegközlekedve járna dolgozni."
Ezzel nem értek egyet. Nekem lakástól a gyárkapunál lévő kerékpártárolóig 3,7 km, igaz ebben van néhány 10 méter (valahol talán 30 és 50 m közötti) viszonylag egyenletes emelkedő is. Bár a laptopot mindig a hátizsákomban hordom és úgy bringázom melóba és haza, még nem sikerült legalább minimális izzadás nélkül megúsznom a mutatványt, pedig igyekeztem rendesen. Melóba 18-20 perc alatt tekerek be, hazafelé 12 perc a szintidőm. Ilyenkor viszont többnyire lejt és nem érdekel, ha megizzadok.
Szóval úgy gondolom, hogy a bringaúton kívül a bringatároló és -munkahelyeknél- a zuhanyzási/átöltözési lehetőség nagyon is fontos. Ha viszont az megvan (mint ahogy nekem szerencsére megvan), akkor már komoly kifogást kell találni arra, hogy az ember ne bringával menjen melózni.

Lady Scarlett 2017.06.26. 17:28:22

Na ezekből nem lesz semmi Budapesten akár Tarlós a főpolgármester akár nem. Aki még egyszer erre a durungra szavaz az meg is érdemli. Nem mintha más jobb lenne vagy jobb lett volna valaha is.

hidroponi 2017.06.26. 18:07:10

@Duplaxiii: felesleges ellentetet szitani a kerekparosok es a tomegkozlekedok kozott.
a p+r parkolokat bringak biztonsagos tarolasara is kepesse kell tenni es akkor mindenki jol jarna. onnan mehetne mindenki tomegkozlekedve.

csentecsa 2017.06.26. 18:17:37

@Duplaxiii: Sztem meg jórészt azért nem, mert a magyar ember segge egyszerűen bele van nőve a kocsi ülésébe. Jöhetne itt akármilyen frankó elővárosi közlekedés, neki kijár hogy a paripáját megnyargalva hagyja el az otthonát..
A kedvencem ebből a szemponból a szembeszomszédom. A csávó a 100 m-re lévő CBA-ba képes kocsival menni egy kenyérért. Vagyis: kapu kinyit, vissza a garázshoz, garázsajtó kinyit, kocsiba beül kitolat és elhajt. Majd visszajön, beáll, kapuhoz visszasétál, kaput becsuk. Mindeszt 200 méterért..

csentecsa 2017.06.26. 18:20:07

Mi van a dugódíjjal?? Nem az volt a szöveg, hogy az EU nem fogja utalni a négyes metró támogatását, ha nem vezetjük be a dugódíjat?

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2017.06.26. 19:30:52

BUdapest nem kerékpáros város és a következő néhány évtizedben nem is lesz az, hiába az erőlködés.

Azért, mert:
*nincs megfelelő infrastruktúrája
*nem úgy épül fel, hogy lehessen megfelelő infrastruktúrája
*nem olyan a klímája
*nem olyan a kultúrája
*nem olyan az életritmusa
*nem olyan a levegője

Aki Budapesten rendszeresen biciklizik, az polgárpukkasztó punk.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2017.06.26. 19:31:41

@csentecsa: Szerinted a dugódíjtól kevesebb lesz az autó és több a biciklis?
A dugódíjtól egyszerűen több bevétele lesz a fővárosnak és ennyi.

csentecsa 2017.06.26. 19:54:46

@p.a: Attól függ mekkora az a dugódíj.. Úgy kell beállítani, hogy sokan lerakják az autót..

igazi hős 2017.06.26. 23:50:18

@Duplaxiii: "És ők tényleg hol tisztálkodnak, öltöznek át?" Nem tudom, melegvíz a legtöbb irodaházban van. Csak szándék kérdése: egyik bankban nem lehetett használni a zuhanyozót, mert az a biztonságiaké. Aztán jött egy új igazgató, aki bringázik és öltönyt visel és azóta mindenkinek szabad használni a zuhanyokat.
Másik partnerünknél az irodafelújításba belefért, hogy minden szinten legyen zuhanyzó, mert a méregdrága telken (XII. ker.) több parkoló már nem fér el, de egy kb. 10 bringának való tároló simán elfért az egyik sarokban. A munkáltatók többsége nem a saját ellensége: aki bringával jár be, az "elpazarol" 10-20-50 forintnyi melegvizet, cserébe felfrissülve kezdi a napot, szemben azzal aki a 30 fokos metróval vagy idegtépő dugóban araszolással ér be.

csentecsa 2017.06.27. 00:01:11

@Szelid sunmalac: Hát pl ezt kellett volna megoldani a felesleges 4-es metrora elköltött százmilliádokból + fejleszteni a felszíni tk.-t. Persze ezzel nem kampányolhatott volna olyan frankón Demszky 20 éven keresztül..

igazi hős 2017.06.27. 00:02:43

@p.a: Lássuk sorban:
- "nincs megfelelő infrastruktúrája": marhaság, rengeteg út van, mindenhova el tudsz menni
- "nem úgy épül fel, hogy lehessen megfelelő infrastruktúrája": lásd az előzőt
- "nem olyan a klímája": ritkán van fagypont alatt, szinte sosincs olyan meleg, hogy ne lehetne bringázni
- "nem olyan a kultúrája": Magyarországon is sokkal régebb óra bringáznak, mint autóznak, szóval ez elég furcsa érv. Bár autózni valóban nem lehet BP-en.
- "nem olyan az életritmusa": Szerintem ezt te sem érted. Reggel fél hétkor mentem be, jól lehetett bringázni, este 10-kor jöttem haza, szintén jól lehetett bringázni. Ezekben az időpontokban éppenséggel autózni is egész jól lehet, de a kettő között borzalmas.
- "nem olyan a levegője": Ahol olyan rossz a levegő, hogy nem lehet bringázni, ott autózni sem lehet. Ahol az autód beszívja a kinti levegőt, ott az én térdem van, én egy méterrel feljebb veszem a -nem sokkal, de mérhetően- tisztább levegőt. (Ne gyere a pollenszűrővel és hasonlókkal: az aktív szenesek is csak minimálisan javítanak a helyzeteden.) Nem mellékesen én meg tudom úgy tervezni az utamat, hogy a fele a Népligeten, a Városligeten és a Stefánián haladjon, ez autóval nem megoldható, csak a között választhatok, hogy a Nagykörúton, a Hungárián vagy a Fiumein szagolom a többiek kipufogóját.

igazi hős 2017.06.27. 00:05:21

@Szelid sunmalac: Hát abba a sok-sok ezer P+R parkolóba, amit az eddigi főpolgármestereink és kerületi polgármestereink megígértek. Ja, hogy valóságban éppen megszüntetik őket? (Pl. Pöttyös utca, Békásmegyer, stb.)

MIÉRT NINCS.MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN 2017.06.27. 17:02:34

@igazi hős: Széna téri lengyel piac, ma Mammut, Déli p.u. mellett is volt egy nagy parkoló, Árkád, ...