Az Európai Bizottság ma(szerdán) megtette a második lépést Magyarországgal szemben a civiltörvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban: “indokolással ellátott véleményt” adtak ki, melyre egy hónapon belül reagálniuk kell Orbánéknak: vagyis az indokolással ellátott véleménynek való megfelelés érdekében intézkedéseket kell hozniuk. Ha Magyarország nem ad kielégítő választ erre, a Bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.
A Bizottságnak a civil szervezetekről szóló törvényre vonatkozó indokolással ellátott véleménye azt követően született, hogy a Bizottság július 14-én felszólító levelet küldött az ügyben. A Bizottság úgy döntött, hogy jogi eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
Ezen aggályokon túlmenően, a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amelyeket belefoglaltak – az EU Szerződés rendelkezéseivel együtt értelmezett – Európai Unió Alapjogi Chartájába.
Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottság felszólító levelére. A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően az Európai Bizottság most arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak.
Azt, hogy mit tartalmazott a magyar kormány által Brüsszelnek augusztusban küldött válasz, nem tudni, mivel azt a vonatkozó szabályokra hivatkozva sem a Bizottság, sem a kormány nem adta ki újságírói megkeresésre.
A civiltörvényen kívül a felsőoktatási törvény (CEU-ügy) kapcsán is adott feladatot a Bizottság Magyarországnak: felszólította a kormányt, hogy - két héten beül - nyújtson be további pontosításokat a felsőoktatási törvényre vonatkozóan.
“A Bizottság a mai napon kiegészítő indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a magyar felsőoktatási törvény ügyében.Ezt megelőzően április 26-án felszólító levelet, július 14-én pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Indokolással ellátott véleményében a Bizottság úgy érvelt, hogy a magyar törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek.
Ezenfelül a Bizottság szerint az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít.
Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy az említett szabályozás összeegyeztethetetlen az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel (a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO keretén belüli, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]). Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottságnak. A mai napon elküldött kiegészítő indokolással ellátott véleményében a Bizottság részletesebben kifejti, hogy miért tartja a magyar felsőoktatási törvényt összeegyeztethetetlennek a GATS egyezményből eredő uniós kötelezettségekkel.
Mivel a magyar hatóságok a 2017. júliusi indokolással ellátott vélemény kibocsátása óta ismerik a Bizottságnak a GATS rendelkezéseire vonatkozó részletes elemzését, Magyarországnak két hét áll a rendelkezésre, hogy további pontosításokat nyújtson be. Ha Magyarország nem ad kielégítő választ az indokolással ellátott véleményre, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.”
Rádaásul adóügyben is gondok vannak Brüsszel szerint a magyar szabályokkal: a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az ország megsértette az uniós “héaszabályokat”(2006/112/EK tanácsi irányelv). Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerben (EKÁER) a vállalkozásoknak héafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény megsérti a héairányelvet, mert elsősorban a határokon átnyúló uniós tranzakciókat érinti, és határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságokat vezet be. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.
Horn Gabriella
forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-1982_hu.htm