Közéleti személyiségeknek írtunk levelet és vártuk kérdéseinkre választ tőlük Kövér László választási bűvészkedést érintő beszédével kapcsolatban. Korábban Jeszenszky Géza válaszait tettük közre, most borókai Gábor válaszait olvashatják.
Reflektor: Mi a véleménye arról, hogy Kövér László bevallotta, hogy pontosan ugyanazt tették a választási körzetekkel, mint korábban a szocialisták?
Borókai Gábor: Kövér László arról beszélt, hogy a választási körzetek átalakításakor a hatalmon lévőknek - bár nem szentek, mégis - maguk felé hajlott a kezük . Mivel a Fidesz csökkent ette a parlamenti képviselői szá mot, nem volt kérdés, hogy körzeteket kell összevonni, és figyelemmel az alkotmánybíróság korábbi döntésére, az aránytalan lélekszámú választói területeket arányosítani kell. Tehát két ok volt az újraszabásra, és az új felosztás mindkét kritériumnak megfelelt. Hogy közben a hatalmon lévők még érvényesíteni is tudták pillanatnyi politikai érdekeiket? Nem volt kérdés, hogy ha erre módjuk van, akkor ezt megteszik. Ebben semmi rendkívülit nem látok. A szabályok betartásával mindenki azt tesz, amit jónak lát. 2014-ben nem ezért nyert választást a Fidesz, és 2018-ban sem ezért lesz sikeres, ha sikeres lesz. Hogy Kövér László erről beszélt,különösebben nem lepett meg, mert ő sosem számítja ki patikamérlegen a mondandóját. Mondhatni, ami a szívén, az a száján.
Ön szerint belefér-e a földrajzi bűvészkedés?
A "földrajzi bűvészkedés" a maga konkrétságában ítélhető meg. Mindenki tudja, ha mi a különbség aközött, hogy valamit megerőszakolnak, vagy átalakítanak. Szerintem, itt nem beszélhetünk erőszakról.
Mennyiben gondolja, hogy a Fidesz 2010 után folytatta azt a politikát, amit korábban meg kívánt haladni?
Ez a kérdés értelmezést kíván. Ha azt firtatja, hogy a Fidesz politikája előbbre tartja-e a szélesen vett közösség, mondjuk úgy, hogy az országlakók érdekeit, mint a sajátját, akkor nem tudok egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Az bizonyos, hogy a Fidesz nem folytat kamikáze politikát, vagyis nem hoz olyan döntéseket, amelyekkel a köz javát szolgálja, miközben ledarálja saját választói táborát. De ez nem felróható magatartás. A Fidesz kiszabadította az országot az adósságválságból, saját lábra állította, és autonóm tényezővé tette, hogy a nemzetközi térben önálló léte értelmezhető legyen. Megszüntette a kiszolgáltatott helyzetet, amelyben multinacionális cégek igen jól érezték magukat, és igen nagy profitot tudtak realizálni. Csakhogy a kétségtelen teljesítményre, az eredményekre alapozva kormányzati akaratból új profitelszívó rendszerek alakulnak ki. Amelyek ugyancsak nehezen viselik a nyilvánosság figyelmét és kontrollját. Ezért is fordulhat elő, hogy a Fidesz fontos kérdésekben saját korábbi álláspontjával fordul szembe. Például offshore ügyekben olyannyira nem következetes, hogy ma több - adóelkerülő - offshore lovagot tudunk említeni a kormányoldalon, mint korábban összesen. Vagy a kormány média politikáját, kommunikációját az ellenzéki Fidesz bizonyosan nagyon határozottan ítélte volna el. Sajnos, a teljesítmény érvényesülése, a verseny tisztasága vagy a kommunikáció őszintesége terén egyre nagyobb a hiányérzetem. Szerintem nem irány, hanem mérték illetve mértéktelenség probléma van.
Ön számára milyen értékrendet takar a polgári Magyarország kifejezés?
A polgári Magyarországban a tájékozódás szabadsága épp úgy evidencia, mint a teljesítmény érvényesülése. Hogy nemzeti burzsoázia épül, szerintem helyén való, de nem támogatható, hogy az üzleti világban a hazai ellenfelek elé jogszabályi és intézményi falakat építenek. Nem jó, ha gyenge produkciók élvezik a politikai, és vele együtt a törvényi támogatást a jókkal szemben, mert ez arra ösztönzi a tehetséget, hogy ott próbáljon szerencsét, ahol nem akadályozzák a sikerét, és az elvándorlás már közpéptávon is súlyos bajokat eredményezhet. Itt maradunk a versenyképtelen, elkényelmesedett "elitünkkel", amelyik másra sem képes, csak hogy a politika jóvoltából megtartsa hazai pozícióit. A polgári Magyarországra, mint lehetőségre gondolok, járható utakra, egyenlő szabályokra és mércére. Sándor György után szabadon, a polgári Magyarországon az új állomásokat nem a sínekre építik.
(kép forrása: szeke.hu)