Felszámolták Magyarországon az egyik legveszélyesebb magyarországi gyűlöletcsoportot, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA), miután vezetőjük egy október 26-i házkutatás során meggyilkolt egy rendőrt. A szervezetről eleve tudni lehetett, hogy Oroszország-irányultsága az Alekszandr Dugin nevével fémjelezhető „eurázsiai ideológián” és az új putyini geopolitikai stratégián alapul, a szervezet által megalapított Hídfő portál pedig orosz titkosszolgálati háttérrel működött.
Ám arra csak a gyilkossággal összefüggésben derült fény, hogy a neonáci csoportot 2012 óta kapcsolatban állt orosz katonai hírszerzéstagjaival. Habár a Fidesz-kormány szerint a radikális szervezetek felderítése nem az október 26-i tragikus események apropóján kezdődött, hanem már 2015 óta tart, a magyar hatóságok felelőssége erősen megkérdőjelezhető a tekintetben, hogy orosz diplomaták mégis hogyan tudták éveken keresztül zavartalanul airsoft-gyakorlatozni az MNA tagjaival. Beszédes az is, hogy a magyar kormány utólag nem hívatta be az orosz nagykövetet, hogy kérdőre vonja az orosz hatóságok gyűlöletcsoporthoz fűződő kapcsolatrendszerét illetően.
Ez csak a jéghegy csúcsa
Az MNA nincs ugyan közvetlen kapcsolatban a kormánypárt politikai ellenfelével, a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, ám ez a szervezet pusztán a jéghegy csúcsát képezi a hazai szélsőjobboldali oroszbarát szcénában, amelynek epicentrumában épphogy a Jobbik áll; a párt és szatellit szervezeteinek Oroszország-pártisága megkérdőjelezhetetlen. A Jobbik külpolitikai kabinetének élén az a Kovács Béla állt, akit jelenleg az Oroszország érdekében történő, EU elleni kémkedés vádjával vizsgálnak a hatóságok. A politikus ellen a 2014-es választási kampány közepette feljelentette ugyan az Alkotmányvédelmi Hivatal, ügyében azonban máig nem történ előrelépés, Kovács Béla oroszországi kapcsolattartójának kilétét pedig meg sem próbálták felfedni.
Habár a Jobbik a néppártosodási törekvés jegyében a nyilvánosság szintjén nagy erőfeszítéseket tesz, hogy eltolja magától a számára egyre kellemetlenebbé váló extremista szervezeteket, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a félkatonai szervezetnek minősülő Farkasok a személyi és szubkulturális összefonódások okán mind a párt széles értelembe vett holdudvarába tartoznak. A párt a Magyar Gárda 2007-es megalapítása óta rendkívül erőszakos közeget teremtett, Vona Gábor Jobbik-elnök 2009 nyarán kötött stratégiai szövetséget a párt holdudvarába tartozó extrémista szervezetek vezetőivel, amely várakozást felülmúlóan radikalizálta és Oroszország irányába fordította ezt a szubkultúrát.
„Putyin előtt le a kalappal, az oroszokra számíthatunk!”
A Jobbik és a párthoz tartozó szatellitszervezetek egyik központi figurája a magyar szélsőjobboldali szcéna egyik legismertebb alakja, Toroczkai László, a Jobbik ásotthalmi polgármestere és a párt egyik alelnöke. A radikális politikus egy 2011-es tagtoborzón úgy fogalmazott, hogy„Én nem irtanék ki minden szlovákot, egy-kettőt közülük kiválogatnék, de mindet nem”. Intézményes oroszbarát befolyás rajzolódik ki az általa vezetett HVIM európai, oroszbarát szervezetekkel ápolt kapcsolatrendszerén keresztül. A szervezet erdélyi szárnya 2013 nyarán a moldovai Nemzeti Demokrata Mozgalommal (MND) találkozott tapasztalatcsere céljából, akik később a neonáci szubkultúra egyik legfontosabb rendezvényén, a Magyar Szigeten viszonozták a látogatást. „Kíváncsiak arra, hogyan építettük fel ezt a szervezetet, akarnak tőlünk tanulni” (…) „az EU a székelységnek jót nem hozott. Putyin előtt le a kalappal, az oroszokra számíthatunk”– mondta ezzel kapcsolatban a HVIM egyik tagja, Szőcs Zoltán, aki ellen jelenleg terrorizmus vádjával indított eljárást a román ügyészség. Toroczkai László nemrég egy magyar hetilapnak megerősítette, hogy kapcsolatban áll a brit James Dowsonnal, a Knights Templar International (KTI) "lovagrend” tagjával. A szélsőjobboldali putyinista szcéna egyik pénzfelhajtójának számító Dowson rendszeren részt vett az oroszbarát bolgár szabadcsapat (Sipka) "határvédő munkájában", amely menekültek bántalmazásában öltött testet.
A migrációs válság a xenofób, rasszista, fajvédő szervezetek egyik legfőbb legitimációs eszközévé vált szerte Európában, amely könnyen azonos platformra helyezi az egymással nem különösebben szoros kapcsolatokat ápoló szélsőséges szervezeteket. Ilyen volt, amikor a szlovák Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártja és a magyar HVIM egyazon helyszínen demonstrált a bősi menekülttábor ellen, akik végül alá is írták egy Kotlebáék által kezdeményezett menekültbefogadást ellenző petíciót. Kotleba és a HVIM esete amiatt különleges, hogy egy revizionista szervezet csatlakozott átmenetileg Szlovákia legradikálisabb, magyar kisebbségellenes neonáci pártjához.
Az erőszakkészségét legnyíltabban vállaló, a fehér rassz felsőbbrendűségét képviselő, antiszemita Betyársereg különösen kínos a Jobbiknak, mivel a párt által meghirdetett néppártosodási folyamat nehezen egyeztethető össze a zömében romák lakta településekre szerveznek megfélemlítő akciókkal illetve a határmenti menekültellenes járőrözéssel - a szervezet saját bevallása szerint tevékenyen részt vett a menekültválság kezelésében. A párt hivatalosan úgy igyekszik elbagatellizálni a személyi összefonódásokat, hogy a Betyárseregnek vannak ugyan jobbikos tagjai, de a szervezetet közönséges sportklubnak aposztrofálták. Pedig a Jobbik és az oroszbarát extrémista szervezetek közötti kapcsolódásokat a magas szintű tagsági átfedések igazolják. Toroczkai László a Jobbik elnökségi tagja, a Betyársereg és a HVIM alapítója, Zagyva György a HVIM egyik korábbi elnöke, a Jobbik későbbi országgyűlési képviselője, Dér Zsolt, a paramilitáris Farkasok kiképzője és egyben a Betyársereg tagja. Dér bevallottam meghívást kapott az orosz szeparatistáktól, hogy csatlakozzon a kelet-ukrajnai harcokhoz, amit végül amiatt utasított vissza, hogy a nevezett időpontban a Parlament jobbikos alelnökének asszisztenseként dolgozott. Szlovákia ugyancsak jó példa Moszkva oroszbarát paramilitáris szervekkel fenntartott bensőséges viszonyára: a Szlovák Sorkatonák paramilitáris alakulat 2012-ben az orosz különleges alakulatok (Specnaz) volt tagjai által tartott három hetes kiképzésen vett részt, egyik tagjuk, Martin Keprta pedig a szeparatisták oldalán harcolt a donyecki repülőtér megtartásáért.
Szimbiózisban a nemzetszocialista ideával
Ezen szervezetek célja, hogy alternatív oroszbarát geopolitikai platformot teremtsenek a transzatlanti politikai establishmenttel (Európai Unió, NATO) szemben. A szóban forgó magyar mozgalmak a Kreml geopolitikai törekvéseiben részben a magyar szélsőjobboldal revizionista törekvéseinek garanciáját látják, egyik legfontosabb platformjuk a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus orosz narratívákból történő értelmezése. Tehát miközben Ukrajnában például egyszerre védenék a magyarlakta területeket, részben a nyugati liberális eszmékkel szemben biztosítják támogatásuk róla szabadságukért harcoló oroszbarát szeparatistákat, mert úgy gondolják, hogy azok természetes köteléke a keresztény, tradicionalista, ultrakonzervatív értékeket megtestesítő, abortusz-, és LGBT jogokat ellenző Oroszország. Tyirityán Zsolt, a magyar Betyársereg vezetőjének értelmezése szerint a cionista, amerikai térnyerés ellen harcoló orosz felkelők sarlókalapács alatt harcolnak ugyan, „mégis sokkal jobban szimbiózisba kerülnek a nemzetiszocialista ideával, hiszen maga az idea ezeket az irányzatokat, illetve törekvéseket tartotta a legfőbb ellenségének.”Az érintett szervezetek tehát az orosz propaganda direkt vagy indirekt formában történő terjesztésével legitimálják a Kreml geopolitikai törekvéseit. Ezek a szereplők nem pusztán belpolitikai fenyegetést, de határokon átívelő biztonsági kockázatot is jelentenek; tagjaik erőszakos cselekményeket követnek el az orosz titkosszolgálatok vagy a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatásával. A fenti példák is azt igazolják, hogy az erőszakos szélsőjobboldali szervezetek orosz kapcsolata és a putyini ideológia iránti elkötelezettsége egész Közép-Kelet-Európa stabilitására nézve veszélyes lehet, amit a magyar kormánynak nagyon komolyan kellene vennie.
A szerző a Political Capital elemzője. Ez a cikk rövidített formában az EUobserver oldalán olvasható.
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
