- Szükség van-e Magyarországon jelenleg 2400 MW-nyi új alaperőművi kapacitásra?
- Bizonyított tény-e, hogy a szükséges kapacitást a legolcsóbban atomerőművi blokkok építésével lehet biztosítani?
- Elvégezte-e a kormány a vizsgálatokat a kapacitás szükségességének, illetve az atomerőmű-bővítés célszerűségének bizonyítására?
- Hozzáférhetőek-e a vonatkozó vizsgálati eredmények?
- Sikerült-e meggyőzni az EU-t arról, hogy a tervezett két új paksi reaktorblokk az ott termelt áram értékesítés révén a piaci áramárakból megtérül?
- Miért biztosít a kormány versenyelőnyt az atomenergiának a megújuló energiaforrások adminisztratív korlátozásával?
- Meg lehetne-e takarítani Magyarországon annyi energiát a lakóépületek energiahatékonyságának növekedésével, hogy ne legyen szükség új atomerőmű építésére, ahogyan egy Századvég-tanulmány állítja?
- Minek lenne nagyobb és területileg differenciáltabb gazdaságfejlesztő hatása: egy atomerőmű-bővítésnek, vagy az összes magyar lakás energetikai felújításának?
- Melyik programot lehetne jelentős részben az EU-val finanszíroztatni, azt atomerőmű-bővítést, vagy az össze magyarországi otthon energetikai felújítását?
- Miért titkosak a paksi bővítés ún. végrehajtási megállapodásai?
- Mi lesz a sorsa a Paks II-ben keletkező nagy aktivitású radioaktív hulladéknak?
- Szerepet játszott-e a Rothschild-csoport valamely érdekeltsége a bővítési projekt tető alá hozásában?
- Miért titkosak a kormánynak a Rothschild-csoport érdekeltségével a paksi bővítés ügyében kötött szerződései?
- Miért nem tartalmazza a bővítési beruházás környezetvédelmi engedélye a két új reaktorblokk közötti területre felépíteni tervezett ideiglenes atomhulladék-tárolót?
- Megoldható lesz-e minden időjárási szituációban a párhuzamosan működő hat paksi reaktorblokk friss vizes hűtése a Duna segítségével?
- Miért javasolták a szakértők a Teller- és a Lévai projekt során, hogy a tervezők ne a friss vizes hűtést használják?
- Megoldható lesz-e tartósan alacsony vízállás esetén, hogy a blokkok egy részét ne kelljen visszaterhelni a hűtési kapacitás elégtelensége, vagy a környezetvédelmi küszöbértékek betartása, a Duna hőterhelésének korlátozása érdekében?
- Amennyiben a blokkokat rendszeresen visszaterhelik, elérhető lesz-e a 92 százalékos kihasználtság, amire a megtérülési számítások épülnek?
- Képes lesz-e felvenni a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói oldala a hat blokk párhuzamos működése idején az éjszakai időszakban az erőmű 92 százalékos kihasználtságával termelt zsinóráramot?
- Amennyiben a pillanatnyi piaci igényekhez csak a blokk(ok) visszaterhelésével lehet alkalmazkodni, elérhető lesz-e a 92 százalékos kihasználtság, amire a megtérülési számítások épülnek?
- Ki fizeti a költségtúllépést, ha az erőművi beruházás nem fér bele a 12,5 milliárd eurós keretbe?
- Volt-e ebben az évszázadban olyan atomerőművi beruházás Európában, ami a tervezett idő- és költségkereten belül valósult meg?
- Épített-e olyan atomerőművet a Roszatom a XXI. században, amely a tervezett idő- és költségkereten belül valósult meg?
- Igénybe vette-e az Orbán-kormány olyan lobbista közreműködését a paksi bővítési megállapodás uniós elfogadtatásához, aki nem szerepel az Európai Bizottság lobbijegyzékében?
- Miért titkos a 2003-as paksi reaktorbaleset kárainak összege, illetve a kárfelelősség rendezésének módja és finanszírozója?
- Van-e jogi lehetőség a Pakson termelődő nagy aktivitású nukleáris hulladék Oroszországba szállítására?
- Rendelkezik-e Magyarország a nagy aktivitású nukleáris hulladék végleges elhelyezésére alkalmas tárolóval?
- Rendelkezik-e a világ bármely országa a nagy aktivitású nukleáris hulladék végleges elhelyezésére alkalmas tárolóval?
- Miért nem nyilvánosak a Paks II projektcég szerződései?
- Van-e tényleges lehetősége Magyarországnak a paksi bővítés céljaira leszerződött orosz hitel piaci hitelkonstrukcióval történő kiváltására?
- Mi Vlagyimir Putyin elnöknek a Budapesten idén februárban ismertetett álláspontja a paksi bővítés céljaira leszerződött orosz hitel piaci hitelkonstrukcióval történő kiváltására?
- Megtörtént-e az új atomerőmű szükségességének és alternatívájának bemutatása a parlament előtt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalását követően?
- Megtörtént-e a tervezett bővítés összes költségének és várható megtérülésének bemutatása a kormány részéről a parlament előtt?
- Ismeri-e a magyar parlament a tervezett bővítés ún. megvalósítási megállapodásait, vagyis azokat a szerződéseket, amelyek alapján a beruházás megvalósul?
- Van-e a kiemelt kockázatú paksi bővítési beruházásnak nyilvánosan megismerhető korrupciócsökkentési stratégiája?
- Felülreprezentált volt-e a kormánypárti média a Paks II projektcég és a paksi bővítés eddigi kommunikációs költései során?
- Létezik-e olyan szakmai érvekkel igazolható reklámstratégia, amely szerint egy állami finanszírozásban megvalósuló beruházást a nyomtatott sajtón belül érdemes kizárólag a kormánypárti média kis példányszámú, nem auditált lapjaiban hirdetni?
- Miért helyezkedett a magyar energetikai szakma a paksi bővítés előkészítése során, hogy a projektről nemzetközi tendert kell kiírni, megversenyeztetve a technológiákat és a szállítókat?
- Megtörtént-e a szakma által szükségesnek tartott beruházási tender kiírása?
- Volt-e az előkészítés során szakmai érv amellett, hogy érdemes a régi és az új paksi blokkokat párhuzamosan üzemeltetni?
- Mennyivel drágítják meg a projektet azok a csatlakozó beruházások, amelyekre kizárólag a régi és az új blokkok párhuzamos üzeme miatt van szükség?
- Szerepelnek-e a tervezett bővítés 12,5 milliárd eurós költségében olyan csatlakozó beruházások, mint a jogszabályok alapján kötelezően létesítendő tartalék erőművi kapacitás, vagy a Paksról kiinduló nagyfeszültségű áramhálózat fejlesztése?
- Ezeket a beruházásokat milyen forrásból kívánja fedezni a kormány?
- Volt-e parlamenti felhatalmazása Orbán Viktornak 2014 januárjában a paksi bővítési szerződés aláírására?
- Felhatalmazásnak tekinthető-e az a parlamenti határozat, amely szerint az országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad a bővítést előkészítő tevékenység megkezdéséhez?
- Született-e kormánydöntés Orbán Viktor 2014. januári moszkvai útja előtt az orosz-magyar bővítési megállapodás aláírásáról?
- Mekkora a legmagasabb kifizethető kártérítés a paksi atomerőmű felelősségbiztosítása alapján?
- Nagyobb volt-e a 2003-as reaktorbaleset során keletkezett kár, mint az erőmű biztosítója által kifizetett kártérítés?
- Van-e Oroszországnak az uniós szabványoknak megfelelő nagy aktivitású atomhulladék-tárolója?
- Támogatja-e a magyar lakosság többsége a Pakstól és a kormánytól független közvélemény-kutatások szerint a tervezett paksi bővítést?
- Csökken vagy nő-e a 2010-es évtizedben Európában a nukleáris energiatermelés aránya? Nagyobb-e a Magyarországgal szomszédos országokban 2010 óta beépített megújulós energiatermelő kapacitás annál a 2400 megawattnál, amit az új paksi atomerőműbe kívánnak beépíteni?
- Mikor adtak ki engedélyt Magyarországon utoljára új szélerőmű építésére?
- Kell-e környezetvédelmi termékdíjat fizetni Magyarországon – a napelemekhez és a hőszivattyúkhoz hasonlóan – a használat után kiemelten veszélyes sugárzó hulladékká váló atomerőművi alkatrészekért és részegységekért?
- Van-e a kommunista múltra visszavezethető ötágú vörös csillag a paksi tervdokumentáció bármely iratán, illetve a Paksra beszállított vagy beszállítandó alkatrészeken és berendezéseken?
- Fellép-e a kormány (a sörügyhöz hasonló következetességgel) a paksi tervdokumentáció bármely iratán, illetve a Paksra beszállított vagy beszállítandó alkatrészeken és berendezéseken feltüntetett vörös csillagok eltávolításáért?
- Van-e olyan energiaügyi szakértő Magyarországon, aki semmilyen formában és konstrukcióban nem nap pénzt a paksi atomerőműtől, a tulajdonos MVM-től vagy a kormánytól, és jó ötletnek tartja a verseny nélkül odaítélt, orosz részvételű paksi bővítést?
- Átesett-e nemzetbiztonsági átvilágításon minden olyan lobbista és külső szakértő, akinek a kormány a rendelkezésére bocsátja a parlamenti képviselők elől elzárt paksi szerződéseket?
- Mennyi pénzt kerestek eddig Habony Árpád érdekeltségei a paksi bővítéshez köthetően?
- Mennyi pénzt kerestek eddig a Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejéhez köthető érdekeltségek a paksi bővítéshez köthetően?
- Miért van telephelye az egyik legsikeresebb, Tiborcz Istvánhoz köthető építőipari cégnek a paksi atomerőmű területén?
- Mennyi pénzt kerestek eddig Mészáros Lőrinc érdekeltségei a paksi bővítéshez köthetően?
- Mennyi pénzt kerestek eddig Garancsi István érdekeltségei a paksi bővítéshez köthetően?
- Mikor szerepelt utoljára a köztelevízióban atomkritikus szakértő?
- Mikor szerepelt utoljára a közrádióban atomkritikus szakértő?
- Mekkora a közmédiában megszólaltatott atompárti és atomkritikus vélemények egymáshoz viszonyított aránya?
- Mennyi pénzt költött eddig a kormány a paksi bővítés uniós elfogadtatásával kapcsolatos lobbitevékenységre?
- Szerepet játszott-e a bővítési megállapodás tető alá hozásában Kocsis István, aki a szocialista kormányzati időszakban a paksi atomerőmű vezetője volt, majd jogi eljárás indult ellene az atomerőműben tulajdonos MVM megkárosításának gyanúja miatt?
- Folyik-e környezetvédelmi eljárás a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai Bizottság előtt?
- Lezárult-e az összes eljárás Brüsszelben a paksi bővítéssel kapcsolatban?
- Indult-e, vagy a kormány tudomása szerint indul-e jogi eljárás az Európai Bíróság előtt a paksi bővítéssel kapcsolatban?
- Hozhat-e olyan döntést az Európai Bíróság, amely miatt a bővítési beruházást le kell állítani?
- Ki viseli annak pénzügyi kockázatát, ha az Európai Bíróság döntése miatt a bővítési beruházást le kell állítani?
- Amennyiben Magyarország exportálni szeretné a Paks II-ben termelt áramot, keresztülszállíthatja-e az atomerőműből származó árammennyiséget Ausztrián?
- Százalékban kifejezve mekkora a magyar gazdaság energiaimport-függősége Oroszországtól?
- Alkalmas-e az Oroszországtól való energiaimport-függőség csökkentésére egy orosz pénzből, orosz technológiával, orosz kivitelezésben épülő, orosz üzemanyagot használó atomerőmű?
- Beilleszthető lenne-e a kormány szerint a magyar energiarendszerbe egy nem orosz gyártású atomerőmű?
- A paksi bővítés előkészítő tanulmányai szerint beilleszthető-e magyar energiarendszerbe egy nem orosz gyártású atomerőmű?
- Miért javasolták a bővítés szakmai előkészítői a kormánynak egy nemzetközi tender kiírását, a szállítók és a technológiák megversenyeztetését, ha a magyar energiarendszerbe csak egy orosz technológiájú atomerőmű építhető be?
- Miért állította azt a magyar kormány az Európai Bizottságnak átadott dokumentációkban, hogy a magyar energiarendszerbe csak egy orosz technológiájú atomerőmű építhető be?
- Reálisan mennyi új munkahelyet remél a kormány – és milyen időtávban – a paksi bővítésből?
- Miért nyilatkoztak úgy a szakértők a paksi bővítés előkészítése során, hogy a bővítési beruházástól reálisan csak 2-3 ezer új munkahely remélhető?
- Miért nyilatkoztak úgy a szakértők a paksi bővítés előkészítése során, hogy a bővítési beruházástól remélhető munkahelyek jelentős részét a speciális szakértelem szükségessége miatt külföldi munkavállalók fogják betölteni?
- Van-e olyan forgatókönyv a magyar energiastratégiában, amely nem számol a paksi bővítéssel?
- Miért állítja azt a kormány, hogy az elfogadott energiastratégia szerint kénytelen megvalósítani a paksi bővítést?
- Milyen energiaforrásból származik a legolcsóbban termelt áram Magyarországon?
- Miért állítja azt a kormány, hogy Magyarországon a legolcsóbban termelt áram a paksi atomerőműből származik?
- Mi a teendő akkor, ha a nemzetközi piacokról beszerezhető áram olcsóbb, mint amennyiért a magyar erőművek termelnek?
- Mit tesz a kormány akkor, ha a nemzetközi piacokról beszerezhető áram tartósan olcsóbb lesz, mint amennyiért Paks II. termel?
- Lesz-e technikai lehetősége Oroszországnak beleavatkozni Paks II. üzemeltetésébe?
- Van-e technikai lehetősége Oroszországnak beleavatkozni a paksi atomerőmű üzemeltetésébe?
- Egyetért-e a kormány azzal, hogy ilyen fajsúlyú kérdésben csak népszavazáson lehessen döntést hozni?
- Miért nem szerepelt az elmúlt öt évben egyetlen a kormány által kezdeményezett Nemzeti Konzultáció kérdései között a paksi beruházás?
- Vizsgálták-e a magyar titkosszolgálatok, hogy Oroszország próbált-e bármilyen eszközzel befolyásolni a magyar döntéshozókat a paksi szerződés álírása érdekében?
- Vannak-e arra vonatkozó háttérszámítások, hogy a jelenlegi viszonyok mellett az orosz vagy a piaci hitel számít-e Magyarország szempontjából kedvezőnek?
- Hozott-e hivatalos döntést arról a kormány, hogy a csökkenő kamatfelárak ellenére kitart az orosz hitel mellett?
- Hozott-e hivatalos döntést arról a kormány, hogy a beruházás mekkora részét kívánja orosz állami hitelből finanszírozni?
- Vizsgálat-e a kormány, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az új blokkok megépítése?
- Vizsgálta-e a kormány, hogy mennyiben növeli az ország sebezhetőségét az új blokkok megépítése?
- Kért-e tájékoztatást a kormány a paksi beruházás mintájául szolgáló Roszatom által épített blokkok üzemzavarairól?
- A többszáz megválaszolatlan kérdés és a valódi felhatalmazás ellenére a kormány miért döntött a paksi beruházás megvalósítása mellett?
A kép forrása: Energiaklub
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!