A Testnevelési Egyetem fejlesztésére és a Pécsi Tudományegyetem fejlesztésére kapott közel 30 milliárd forintnyi hitelt a magyar kormány az  Európa Tanács fejlesztési bankjától (Council of Europe Development Bank, CEB). Az eset pikantériája, hogy a II. Világháború után közös európai erővel létrehozott pénzintézetet részben épp a menekültek, kényszer-kitelepítettek, a lakhelyüket elhagyni kényszerülők helyzetének javítására (no meg egy olyan összetartó, “nyílt társadalom” megteremtésére) hozták létre.  

A bank -  a weboldalán elérhető küldetése szerint, úgy, mint partner-szervezete az Európa Tanácsnak, a társadalmi összefogás erősítését, a fenntartható fejlődést, a hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek a javítását is segíteni hivatott.

Érdekes módon a Testnevelési Egyetem weboldalán a fejlesztésről publikált beszélgetésben a rektor nem említi az európai  kölcsönt. Ugyanígy nem található információ erről a szakmai lapban közölt cikkben sem, igaz ebből legalább kiderül,hogy a TF projektjével megbízott programiroda vezetője (Gyetvai Árpád)  korábban miniszteri biztos volt.

Ugyanígy, a pécsi egyetem weboldalán a fejlesztést részletező cikkben sem található információ arról, hogy “külföldről támogatott projekt”-ről van szó. (Lehet, hogy - mint ahogy ez kötelező a civil szervezetek számára - az állami beruházásoknál is jogos lenne kötelezővé tenni a  külföldi támogatások feltüntetését?:))

Bosznia-Hercegovina 2,5 millió eurót kért mikrohitelezésre háztartások,  kisvállalkozások és gazdálkodók részére, elsősorban épületek szigetelésére és fűtés korszerűsítésre. Csehország 100 millió eurót kapott a folglakoztatási helyzet javítását szolgáló befektetések támogatására, többek között a tömegközlekedés fejlesztésére, stb. Németország 50 millió eurós hitelét a Dél-Szászországban a tömeges bevándorlás miatt bekövetkezett demográfiai helyzet kezelésére fordítja.  A magyar kormány által igényelt 92 millió eurós hitelből a sajtóanyag szerint a felsőoktatási rendszer fejlesztésére, azoknak a helyi és külföldi diákok számára történő még vonzóbbá tételére költik,  s a fejlesztés 22 ezer diák, és 1300 oktató  javát szolgálja majd. Olaszország a pénzt (100 millió eurót) kis-és közepes vállalkozások számára nyújtott mikrohitelekre, Hollandia (290 millió eurót) a lakossági épületek energiahatékonyságának fejlesztésére költi.

 Horn Gabriella