Egy külföldről visszatelepült olvasónk fordult hozzánk levélben, hogy saját horrorisztikus történetének megosztásával járuljon hozzá, hogy mások ne kerüljenek hasonló helyzetbe. Mivel félt, hogy esetleg további kellemetlenségek is érhetik, neve elhallgatását kérte. A szövegben előkerülő név tehát nem olvasónk valódi neve.

A mindennapok és a páciensek szempontjából az orvostudomány egyik legérzékenyebb területe egészen biztosan a nőgyógyászat. Ennek megfelelően a nem megfelelő orvosi magatartással a nőgyógyászok hatalmas traumákat tudnak okozni nem megfelelően viselkedésükkel, ám mindez még sehol sincs ahhoz a történethez képest, amiről ebben a cikkben beszámolunk.

„Szeptember elején új nőgyógyász után kutattam, mert előtte sokáig külföldön éltem, de most ismét hazaköltöztem és kint Németországban van egy új trend fogamzásgátlás terén, az úgynevezett rézgyöngy spirál, amit szerettem volna én is megcsináltatni, de már csak itthon volt rá lehetőségem. Találtam is egy megfelelőnek tűnő orvost, így hát felhívtam a megadott telefonszámon. Elmondtam neki, hogy most költöztem haza, szeretném a rézgyöngy spirált. Mondta, hogy érti, de most nagyon sok páciense van, de természetesen vállalna, viszont az első alkalommal csak későn tudnánk találkozni, felvenni az adataimat. Nem tűnt furának ekkor még a dolog, már nem emlékeztem, hogy működnek idehaza a dolgok.

Elküldte a címet és az időpontot SMS-ben a beszélgetésünk után. El is mentem a helyre a megadott időpontban. Itt már kezdett nagyon-nagyon furcsa lenni a dolog. A helyszín egy kávézó volt a belvárosban…

2 perccel korábban érkeztem és csak álltam ott értetlenül. Egy darabig gondolkoztam, vajon mi folyik itt, így hát azt gondoltam, nem árt megkérdezni a pincért, tud-e vmit:

- Ne haragudj, van egy perced?
- Persze, természetesen. Miben segíthetek?
- Nem tudod van-e esetleg itt a környéken egy nőgyógyász rendelő?
A srác pár másodpercre lefagyott, majd azt válaszolta:
-Sajnos nem tudok róla, hogy lenne. Talán a nagykörút felé lehet…
-Rendben, köszi!
Ekkor a háttérből egy hang szólt, hogy: 
- Petra?!

Megfordultam és valóban egy ránézésre is nőgyógyásznak tűnő figura állt egy asztal mellett mosolyogva. Túlestünk a kötelező jópofáskodáson, bemutatkozás, jaj de kis buta vagyok, majd eltévedtem, foglaljon helyet, kér-e valamit, stb…

Bevallom, kellemetlenül éreztem magam, hogy egy kávézóban találkozom a nőgyógyászommal, vagy leendő nőgyógyászommal, de próbáltam elhessegetni a gondolatot. Az alapkérdések után, neve, kora, súlya, stb. után, egyre furcsább és furcsább kérdéseket tett fel. Még viszonylag relevánsnak tűnt a „mikor közösült utoljára?” vagy a „milyen gyakran közösül?”, de még „az élvezi-e a szexet?” is nagyjából elfogadhatónak tűnt.

DE!!! Az már aztán nagyon gyanús volt, amikor arról kérdezősködött, milyen típusú férfiak izgatják a fantáziámat, csináltam-e már nálam több mint 10 évvel idősebb férfivel, használtam-e már bármilyen tárgyat vaginális izgatásra úgy, hogy az a tárgy rendeltetésszerűen nem arra hivatott! Roppant kellemetlenül éreztem magam, ezért meg is kérdeztem tőle, hogy mégis mik ezek a kérdések, hogy képzeli ezt?! Mondta, hogy nyugodjak meg szépen ez a protokoll és most menjek vele a mellékhelységbe, hogy megvizsgálhasson. Na, mondom, itt valami nagyon nem stimmel, ez egy perverz állat! Azonnal elkezdtem felöltözni és összeszedni a cuccaimat, mondván, hogy én ezt nem csinálom tovább, miközben ő elhordott mindenféle olcsó ribancnak, meg, hogy menjek vissza a többi náci közé, ahova tartozom… Miközben könnyes szemmel elindultam kifelé, még egyszer megszorította a karomat és magához húzott, az arcomba morgott, miközben próbált megcsókolni, de ellöktem magamtól és kirohantam, vissza se néztem hazáig.

Borzalmas élmény volt, már-már traumatikus, semelyik nőnek nem kellene ilyesmit átélnie. Hogy tehet meg ilyesmit egy felesküdött orvos? Hogy élhet vissza a hatalmával ily módon egy ember? Hogy képes bárki ilyesminek kitenni egy embertársát?

Ha belegondolok én is jobban utána járhattam volna, hátha más is került már ilyen helyzetbe korábban ennél az orvosnál. Ráadásul akkoriban még nem is volt elérhető a rézgyöngy Magyarországon… Ebből már tudhattam volna, hogy valami nem stimmel ezzel az orvossal."

Orvoshoz menni, legyen szó megelőzésről vagy kezelésről mindig nagyon érzékeny, legjobb esetben pedig kiérdemelt, kölcsönös bizalmon alapuló dolog. Az egészségügyi szolgáltatást biztosító szakembereknek nem kizárólag a biológiai egészség megőrzéséhez vagy helyreállításához kell hozzájárulniuk, hanem ahhoz is, hogy a páciens tudja, megértse mi és miért történik vele, hogy a vizsgálatok során, a kezelés ideje alatt biztonságban érezze magát. Az egészségügy legyen TB-finanszírozott vagy magán ma sajnos sok esetben a hatalomról szól. A páciensek jelentős része alárendelt szerepbe kerül. Akkor is igaz mindez, ha a fenti egy egészen radikális és nem általános megnyilvánulása mindennek. Sőt, olyan, ami nem csak etikai, hanem büntetőjogi kérdéseket is felvet.

Olvasónk nem írta le, hogy mindennek tanúja volt-e a kávézó személyzete, hogy nyújtottak-e, tudott-e segítséget kérni tőlük. Az viszont egészen biztos, hogy bár levele végén ő is arra tesz utalást, hogy lehetett volna körültekintőbb, azt egyetlen pillanatig ne higgye senki, hogy még az áldozat az, akinek magyarázkodnia kellene. Akivel hasonló történt, folyamodjon jogi eszközökhöz, elfogadhatatlan, botrányos és megbocsáthatatlan, hogy egy orvos így bánjon bárkivel. Ráadásul nyugodtan praktizálhasson tovább, mintha mi sem történt volna. Ki tudja, hányan vannak már, aki inkább hallgattak, hogy elkerüljék az áldozathibáztatást, a megszégyenítést?

Mi azt szeretnénk, ha senki nem élhetne vissza a hatalmával, ha az Magyar Orvosi Kamara végre komolyabban venné az orvosi etikát. Ha beépülne a közgondolkodásba, hogy soha és semmilyen körülmények között nem fogadható el egyetlen páciens lekezelése, megalázása, a kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés. És azt, hogy komoly retorziók érjék, aki mégis megpróbálkozik ilyesmivel. Az egészségügy szóljon az egészségről és a tisztességes, becsületes, elkötelezett orvosokat senki ne bélyegezhesse meg azért, mert szabadon garázdálkodhatnak olyanok, mint a történetben szereplő "szakember".

Csepregi János

képforrása: wmn.hu