Igen, tudom. Döglött oroszlán, SZDSZ nevű párt már nem is létezik. Azonban minden olyan alkalom, amikor az LMP vagy más – jobb híján újbalosnak nevezhető – párt, mozgalom, szellemi műhely, blogszerkesztőség, magánszemély olyat mond (mondjuk elneoliberálisozza magát), amitől politikusok és megmondóemberek olyannyira sértve érzik magukat, hogy azonnal kell szögezniük: XY már megint az SZDSZ-szel foglalkozik, helyzetértékelése téves, hiszen döglött oroszlán, SZDSZ nevű párt már nem is létezik meg egyébként is miért nem foglalkoznak inkább a Fidesszel azt jelzi, hogy az „SZDSZ” még létezik. A virtuális SZDSZ virtuális tagsága pedig egyenlő azok halmazával, akik ezen alkalmakkor sértve érzik magukat és azonnal kell szögezniük, hogy döglött oroszlán és SZDSZ nevű párt már nem is létezik és miért nem foglalkoznak inkább a Fidesszel.
Próbáljuk tehát eldönteni, hogy mi a megdöbbentőbb: az, hogy még mindig vannak az országban olyanok, akik szerint Horváth Ágnes politikától visszavonult volt eü-miniszter még mindig alkalmas arra, hogy választókat ijesztgessenek vele, vagy az, hogy még mindig vannak olyanok az országban, akik egy ilyen állításon jól megsértődnek. Elárulok egy titkot: amikor az SZDSZ-árvák idejétmúlt SZDSZ-ezést kiáltanak, az azt kiváltó ok sose csakis és kizárólag az SZDSZ-ről szól, hanem az MSZP-SZDSZ kormányokról, azok – jobb híján liberálisnak nevezett – megszorító, magánositó, szabályozásredukáló intézkedéseiről és azon pártokról, amelyek felvállaltan szellemi (és nem egy esetben személyi) örökösei az MSZP-SZDSZ kormányoknak. A Bokros-csomag híveiről és azokról, akik a Gyurcsány-kormány egészségügyi reformkísérletét (a társadalombiztosítás magánkézbe adását) annyira fontos ámde sajnálatosan hamvába hullott kezdeményezésnek tartják, hogy egy 2015-ös kormányellenes tüntetésen, kimondottan balos, kapitalizmuskritikus felszólalók mellett is azt sirassák és kéretlenül, mások nevében is állást foglaljanak a 2010 előtti kormányok mellett.
A jobboldali, liberális gazdaságpolitika hívei nem csak az SZDSZ-ben voltak jelen a kulturális – vagy még inkább az 1990-2010 közötti viszonyrendszer szerinti – baloldalon, de reformközgazdász vagy blairista alapon az MSZP-ben is. Sőt, ma is jelen vannak a 2014-es összefogáspártok vezetésében. A DK ma is azt hirdeti Gyurcsánnyal, az Együtt meg azt hirdeti Gyurcsány nélkül.
A döglött oroszlánozást pont azok hangoztatják, akik a 2010 előtti baloldali kormányokhoz képest határozzák meg magukat és azt vitatják el másoktól, hogy ők is ugyanígy tegyenek, de ellenkező előjellel, mert akkor az már idejétmúlt dolog és rossz helyzetértékelés. A döglött oroszlánozók egész konkrétan az LMP és más, jobb híján újbalosnak nevezhető pártok, mozgalmak, ideológiai áramlatok identitását és ezáltal létjogosultságát kérdőjelezik meg a rájuk amúgy is jellemző „demokráciafelfogás” ékes példájaként. Fogjuk már fel: ezek a pártok és mozgalmak pont attól „új” balosok, hogy az MSZP-SZDSZ kormányokkal szemben kezdtek el politizálni, azokkal szemben kínáltak – a Fidesztől és a Jobbiktól eltérően – baloldali alternatívát. A 2010 előtt kormányok kritikáján felháborodni annyi, mint abban hinni, hogy nem az MSZP-SZDSZ kormányok politikája vezetett a Fidesz első – és akkor még nem a magára szabott választási szabályok mellett besöpört – kétharmadához, abban hinni, hogy annak nincs felelőssége a saját bukásában. Az ok és okozat felcserélése azonban csak önbecsapáshoz vezet és ugyanazon politikai hibák újbóli elkövetéséhez. Ideje lenne talán nem megúszni az önvizsgálatot másokra mutogatással és egy picit mélyebben átgondolni, hogy miért nem sikerült a 2010 előtti baloldalnak támogatottságuk 2006-os bezuhanása, azaz 10 év(!) alatt se feltápászkodnia. A nagyon örülünk az új kormányellenes mozgalmaknak, de amint kiderül róluk, hogy nem pont ugyanazon az alapon állnak – például definíciószerűen is baloldaliak, nem csak a rendszerváltás után kialakult viszonyrendszer szerint, vagy annyira komolyan veszik a politikai szabadságjogokat, hogy a 2006-os jogsértéseket elítélték, nem pedig kormányhűségtől vezérelve összezártak és mentegették azt –, mint mi, akkor NER-kollanoránsnak vagy Orbán hasznos hülyéinek tartjuk és nevezzük őket, tulajdonképpen nem más, mint egy szűk, értelmiségi holdudvar seggembenisfejemvan hozzáállása.
Tényleg ideje lenne eltemetni az SZDSZ-t, az MSZP liberálisaival, a túlvilágosult haladár „reformerekkel” együtt. Ez azonban nem fog úgy menni, ha a halott minden egyes, a koporsóján koppanó rög hangjára felsír.
Gianni Schicchi írása
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!