Folytatódik a magyar vidék és agrárium dél-amerikanizálódása
Ma hallgatta meg Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága, amivel szinte egyidőben Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa is értékelte a 2016-os esztendő agráreseményeit. Sallai nem kapott helyet – sőt az LMP sem - az agrárügyekért felelős szakbizottságában, annak ellenére, hogy politikai tevékenységének fő fókusza a vidék- és agrár ügyek képviselete. Évértékelőjén a politikus rámutatott azokra a folyamatokra, amelyek véleménye szerint kifejezetten kedvezőtlen érintik a magyar agráriumot:
1.) Állami földprivatizáció bevételeiből ebben az évben 110 milliárd forint folyik be, ezt az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, az Földmüvelésügyi Minisztérium ezen forrásokról úgy mondott le, hogy közben alapvető vállalásait sem tudta teljesíteni, pl. az öntözött területek arányának növelésében.
2.) 2016 során is folytatódott az egyéni gazdaságok számának gyors ütemű csökkenése, vagyis a kisgazdaságok kiszorulása a termelésből. 2010 és 2013 között a kis gazdaságok 15 százaléka, 2013-hoz képest további 12 százaléka tűnt el. A konyhakertek használata szintén visszaszorult.
3.) A magyar kormány elfogadta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírását, amivel szemben az FM nem, hogy nem lépett fel, de még azt ösztönző, gyorsító tárgyalásokat is folytatott Fazekas Sándor Észak-Amerikában, figyelmen kívül hagyva, hogy ezzel megpecsételődhet a magyar kisgazdaságok helyzete, és így az FM hitet tett a globális agrobiznisz óriásvállalatai, és az élelmiszerbiztonság további gyengítése mellett.
4.) 2016-bon tovább folytatódott a tőke-, munkaerő-, kézimunka- igényes gazdálkodás visszaszorulása. 2004 és 2013 között az intenzív zöldségfajok 40 százalékos visszaesést szenvedtek el. Egész ágazatok, pl. a málnatermesztés fennmaradása került veszélybe a munkaerőhiány miatt, miközben pl. magyar paradicsom fogyasztása szinte teljesen visszaszorult.
5.) A 2016-os növekedés forrása megint csak a növénytermelés volt, melynek volumene 13 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, az állattenyésztés azonban csak 3,1 százalékot nőtt, ami egyben jelzi, hogy súlya a mezőgazdaság teljesítményén belül tovább csökkent, és erősödött az intenzív szántóföldi kultúrák térnyerése.
6.) A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása tovább mérséklődött. A mezőgazdasági termelés 2016-ban 432,3 ezer éves munkaerőegységet kötött le, vagyis 2,2 százalékkal kevesebbet, mint 2015-ben.
7.) Ezek mellett az FM eladja az ország élelmiszer vésztartalékát, jelenleg is zajlik a végelszámolás alatt lévő TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél még meglévő stratégiai tartalékok értékesítése, és nagyjából megszünteti a stratégiai tartalékok trendszerét.
8.) A politikus legnagyobb problémának a nagybirtokszerkezet további térnyerését nevezte, hiszen igazolhatóan tovább nőtt 2016-ban a birtokkoncentráció. Egyre nagyobb birtokokból egyre kevesebben élnek meg, és immár Európa egyik legkedvezőtlenebb birtokpolitikai mutatóival rendelkező országgá vált hazánk a 100 hektár fölötti üzemek vonatkozásában.
Összességében elmondható, hogy a Fidesz akadályozza a vidék fejlődését azáltal, hogy politikájával a nagybirtokokat támogatja, és gyorsítja a kisbirtok tönkretételét. Ez nemcsak birtok-, hanem hatalomkoncentrációt is eredményez, és hozzájárul a vidéken élők növekvő társadalmi kiszolgáltatottságához is. A kisgazdaságok technikai lemaradása, piaci kiszolgáltatottsága és végül tönkremenetele következményeként, mint társadalmi hatást megtaláljuk a belső és külső migrációt; a vidékiek városokba, illetve külföldre áramlását, ami napjainkban is gyors ütemben zajlik. „A magyar vidék és agrárium dél-amerikanizálódása folytatódott, ami szegény tömegek és kevés milliárdos térnyerését segíti elő.“ - foglalta össze a politikus.
Lapos Péter
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
