Ma már talán mindenki hallott arról, hogy a gazdasági növekedésnek vannak természetes határai, ez pedig a Föld eltartóképessége. Ahogy a NEF kisfilmjében szereplő hörcsög, úgy a gazdaság sem növekedhet végtelenül nagyra, az óriáshörcsög nem csak a környezetét, hanem önmagát is elpusztítja. A Föld erőforrásai kimeríthetők, ha erről egy pillanatra elfeledkezünk, akkor a szennyezett városi levegő, a mindent ellepő szemét és az egyre csökkenő zöldfelület gyorsan figyelmeztet erre a problémára.
Jóval kevesebb figyelmet kap az a kérdés, hogy a gazdasági egyenlőtlenségnek is vannak természetes határai. Ahhoz, hogy a filmben szereplő hörcsög életképes legyen, nem csak optimális mérettel, hanem megfelelő testarányokkal is kell rendelkeznie. Ha például hörcsögünknek csak a feje kezdene növekedni és a lábai továbbra is kicsik maradnának, egyre nehezebben tudna mozogni és rövid idő alatt elpusztulna. Nem járna akkor sem jobban, ha valamelyik lába önállósítaná magát és nőne egyre nagyobbra, mozgásképtelenné válna és nagyfejű társához hasonló szomorú vég várna rá.
A jövedelemegyenlőtlenség a gazdaságban teljesen nem szüntethető meg és nem is szükséges megszüntetni azt. Aki többet dolgozik, nagyobb felelősséget vállal, jobban végzi a munkáját, joggal várhatja, hogy ez a különbség az anyagi helyzetében is érzékelhető legyen. A kérdés az, hogy mekkora jövedelmi különbség az optimális egy munkahelyen vagy az országon belül vagy akár a világ országai között. Jan Tinbergen Nobel emlékdíjas közgazdász négy évtizede írt jelentésében már akkor túl nagynak ítélte a világban a jövedelmi különbségeket és azoknak jelentős mérséklését javasolta. A jövedelemkülönbségek optimális nagysága a „Tinbergen szám” 1:7-hez arányt jelent, vagyis a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelem közötti eltérés hétszeres legyen. Összehasonlításként:Magyarországon 2017-től 127650 Ft lesz a bruttó minimálbér, ennek hétszerese 893550 Ft, ami az elmélet szerinti bérplafont jelentené. A jelenlegi jegybankelnök jogszabályban rögzített havi jövedelme 5 millió Ft, ami a minimálbérnek közel negyvenszerese, a közfoglalkoztatottak 79 ezer Ft-os jövedelmének pedig 63-szorosa.
Valóban olyan nagy baj ez a különbség?
A KSH adatai szerint a lakosság egynegyedét ezen belül a roma lakosság több mint 80%-át veszélyezteti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés. A gyorsan felmerülő sztereotip választ megelőzve: a szegénység kockázata azokat is fenyegeti, akik dolgoznak. A foglalkoztatottak 18%-ának, vagyis minden hatodik munkából élő embernek a hiteltörlesztés, a fűtés vagy egy-egy váratlan kiadás súlyos problémát okoz, táplálkozása hiányos és egyoldalú, nincs lehetősége nyaralásra.Aggasztó az is, hogy a szegénység a 0-17 éves korosztály egyharmadát, vagyis minden harmadik gyereket érintő probléma.
A társadalom jóléte egy hordóban levő vízhez hasonló, ahol az egyes társadalmi rétegek jövedelmét a hordó dongáinak hossza jelképezi. Azt, hogy mennyi víz fér a hordóba, a legrövidebb donga határozza meg, fölötte kifolyik a víz. Bármilyen szépre, nagyra, erősre építettük a hordót, víz mennyiségét csak úgy növelhetjük, ha meghosszabbítjuk a legrövidebb elemet. A társadalom jólétének növelésében az első lépés a legalacsonyabb jövedelműek helyzetének javítása a második pedig az egyenlőtlenség természetes mértékéhez való közeledés. Ezt azonban nagyon gyorsan el kellene kezdenünk, mielőtt a sánta hörcsögünk belefullad a hordó alján levő pár ujjnyi vízbe.
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
