A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó négy népszavazási kérdés hitelesítését pár napja megtagadta a Kúria. A kérdések megfogalmazásával, beadásával március eleje óta próbálkozik az LMP, az eredmény minden esetben hasonló volt. Úgy tűnik a szavazás kiírásáért folyó harc hungarikumnak tekinthető, hiszen Európa számos országában (Ausztriában, Olaszországban, Litvániában, Svédországban és Svájcban) is volt már az atomenergia felhasználásról döntő országos népszavazás.

A világon a legtöbb népszavazást Svájcban rendezik, nem túlzás azt állítani, hogy az átlagos svájci polgár egyetlen évben többször vesz részt népszavazásokon, mint magyar kortársai egész életükben. A referendumhoz való jog a svájci demokrácia egyik alappillére, mivel sem a törvényhozói, sem a végrehajtói hatalom tevékenysége nem lehetséges a lakosság többségi részének támogatása nélkül. 2016-ban 13 népszavazást tartottak, többek közt a feltétel nélküli alapjövedelemről, a közösségi szolgáltatásokról, a zöld gazdaságról és az atomerőművek kivezetéséről.

Az atomenergiával kapcsolatos kérdésekről először 1979-ben, majd 1984-ben szavaztak a svájciak, ez a két korai időpont azért érdekes, mert megelőzte a csernobili katasztrófát. A 2016-os népszavazást a Zöld Párt kezdeményezésével kapcsolatban tartották, amely az összes nukleáris üzemet 45 év működés után megszüntette volna. A három legrégebbi atomerőművet (Beznau 1 és 2, valamint Mühleberg) már 2017-ben le kellett volna állítani, a további erőműveket 2029-re kellett volna bezárni ─ ez az elképzelés az atomenergia gyors kivezetése lett volna ─  de a  kezdeményezést a szavazók 54,2%-a elutasította.

Attól, hogy valamiről népszavazást tartanak, egyáltalán nem biztos, hogy a szavazók támogatni fogják, ezért teljesen felesleges a kérdések ellen honvédő háborút indítani.

2017. május 21-én viszont a svájci szavazók 58%-a elfogadta az új energiatörvényt, amely létrehozta a 2050-es energiastratégiát és megtiltotta az új atomerőművek építését. Ez a döntés az atomenergia lassabb kivezetését eredményezi a 2016-os elképzelésekhez képest, de egyértelműen meghatározza a svájci energiapolitika irányait. Energiastratégiájuk az energiahatékonyság jelentős javítását és a megújuló energiaforrások népszerűsítését tűzte ki célul.

 Forrás: Energy Strategy 2050 after the Popular Vote

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!