Londonban, az unió legnagyobb városában annyian élnek, mint Magyarországon, a világ legnépesebb városában, Tokióban pedig annyian, mint Lengyelországban. A városok szétterülése (urban sprawl) és az ezzel járó ingázás jelentősen hozzájárul a környezeti problémák kialakulásához, súlyosbodásához.
A szétterülés folyamata a legtöbb város körül szabályozatlanul, tervezői kontroll nélkül ment végbe, jelentős feszültségeket gerjesztve. A feszültségek egyik forrása a zöldterületek zsugorodása, a másik a népesség kirajzása. „Kirajzáson” azt értjük, hogy a városi népesség tömeges kiköltözésével a munkahelyek és lakóhelyek korábbi viszonylagos területi egyensúlya felborult, mind több munkavállaló kényszerült arra, hogy utána menjen munkahelyének, vagyis ingázzon.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Dalia Research nemrég közzétett közös kutatásában a világ népességének ingázási szokásait vizsgálták. A lakosság 75 százalékát reprezentáló 43 ezer embert kérdeztek meg a világ 52 országból, hogy milyen járművet használnak, mennyit utaznak és változtatnának-e utazási szokásaikon.
Az ingázás okozta komplex problémára a megoldások is sokfélék. Hogyan lehet racionálisabban használni a járműveket? Hajlandók lennének az emberek elektromos autóra váltani vagy a tömegközlekedést választani? Valós alternatíva a kerékpáros közlekedés?
Az autós közlekedés zsúfoltságot és dugókat okoz a városokban. Az üzemanyag használatból származó szén-dioxid kibocsátás hozzájárul a globális felmelegedéshez és a szállópor koncentráció növekedésével közvetlen egészségkárosodást okoz. Nyáron, az erős napsugárzás, gyenge légmozgás és a közlekedés által kibocsátott szennyezések hatására kialakulhat a fotokémiai, vagy Los-Angeles típusú szmog. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentráció maximumát a déli órákban éri el.
Az egyik megoldási lehetőség a már meglevő autók jobb kihasználása pl. autómegosztó alkalmazások segítségével. Legnagyobb arányban Vietnam (57%), Egyesült Arab Emírségek (57%), Szingapúr (59%) ingázói használják ezt a lehetőséget a zsúfoltság csökkentésére.
Az elektromos autók hozzájárulnak a városok levegőminőségének javulásához. Vietnamban, Hongkongban és Thaiföldön a jövőbeli autóvásárlók kétharmad része teljesen elektromos jármű vásárlásán gondolkodik, a világ átlagában ez az arány kisebb, mint 50%. Az elektromos hajtású autók pozitív hatáson túl környezeti kockázatot is jelentenek a gyártásuk és hulladékká válásuk során.
A tömegközlekedés használata csökkenti a zsúfoltságot, a vonatok pedig jelentősen kisebb környezetterhelést okoznak, mint az autók. Ennek ára van: az ingázók számára a tömegközlekedés általában kényelmetlenséggel és egészen biztosan kötöttséggel jár. Világ átlagban a munkába járók 38 százaléka választja a tömegközlekedést, de vannak országok, ahol ez az arány jelentősen nagyobb: Kenyában az ingázók 63 százaléka, Szingapúrban 69 százaléka és Hongkongban 82 százaléka használ rendszeresen valamilyen tömegközlekedési eszközt. Ugyanakkor nagyon sokan ingáznak buszokkal, aminek a komplex környezeti hatása kevésbé előnyös, mint a vonatnak.
Kerékpáros közlekedés rugalmas, költségkímélő, környezetbarát és egészségügyi szempontból is előnyös megoldás.
Svédországban annyira népszerű ez a közlekedési mód, hogy a legnagyobb téli hidegben is biciklivel közlekednek. Dániában már az 1800-as években is használtak kerékpárt, most pedig ez a közlekedési mód az egyenlőség egyik legfontosabb szimbóluma: a különböző jövedelmi osztályokból nagyjából ugyanakkora arányban járnak biciklivel munkába. Hollandia az az ország, ahol több kerékpár van, mint ember. De nem csak mennyiségben, minőségben is az élvonalban vannak: ez az egyik legbiztonságosabb ország a kerékpárosok számára. Az eredmények hátterében tudatos közlekedési- és infrastruktúra-fejlesztési munka áll.
Az ingázás Magyarországon is sok százezer ember mindennapi életének része és a környezet állapotára is nagy hatással van. A pozitív változásokhoz sok mindent kellene tennünk: megbízható tömegközlekedésre, elérhető e-autó töltőkre, sharing economy-t támogató szabályozási környezetre és kiépített kerékpártárolókra lenne szükség. Egy korábbi kutatás eredményei alapján a budapesti agglomeráció lakosai bár sajátjukénak érzik a környezet védelmét, nem vállalnak abban aktív szerepet. A személygépkocsit használóknak mindössze 10-14 százaléka váltana biztosan vasútra, ha az elővárosokban tiszta, kényelmes pályaudvarok és korszerű járművek állnának rendelkezésre.
Valószínűleg Budapest legrosszabb bicikliútjai és a néhány hét alatt lerobbanó és forgalomból kivont metrószerelvények sem csábítják arra az ingázókat, hogy kiszálljanak az autóikból.
Szigeti Cecília
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!