Az Institute for Economics and Peace (IEP) tizenegyedik alkalommal hozta nyilvánosságra a 163 országra kiszámított Globális Béke Indexet (GPI) bemutató tanulmányát. Ez a komplex index 23 mutatóból áll, amely három pillérbe sorolható: társadalom biztonsága (ez alatt például gyilkosságok számát értik), konfliktusok és a militarizáció szintje. A GPI koncepciójában, a „békés ország” azt jelenti, hogy az adott területen nincsenek belső és külső fegyveres, életet veszélyeztető konfliktusok. Mivel ez az értékelés a fenyegetettség hiányára épít, ezért „negatív béke” koncepciójának is hívják.  Magyarország a GPI  rangsor 15. helyén áll, a világ legbékésebb országai közé tartozik.

A tanulmányban a Pozitív Béke Indexét (PPI) is kiszámítják, amely azt mutatja meg, hogy a társadalom megfelel-e polgárai elvárásainak, képes-e erőszak nélkül megoldani a társadalmi konfliktusokat. A „pozitív béke” az, ami megteremti a szükséges feltételeket a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz és a társadalom zavartalan működéséhez.

A tanulmány megállapításai szerint bár Európa évtizedek óta a GPI szerint a világ legbékésebb térsége, de „pozitív béke” szintje a 2005 és 2015 közötti időszakban, több országban is csökkent, ami belső feszültséghez és politikai instabilitáshoz vezethet. A legnagyobb visszaesés Magyarországon történt.

A PPI nyolc kulcsfontosságú területet vizsgál: jól működő kormányzat, kedvező üzleti környezet, mások jogainak elfogadása, jó kapcsolat a szomszédokkal, szabad információáramlás, humán erőforrás magas szintje, alacsony korrupciós szint, források méltányos elosztása.

Magyarországon a visszaesés két területen volt nagymértékű: csökkent a szabad információáramlás és nőtt a korrupció.

A szabad információáramlás itt azt jelenti, hogy a békés országok szabad és független médiával rendelkeznek, amely nagyobb nyitottsághoz vezet és segít az egyének és a civil társadalom együttműködésében. A tájékozottság növekedése válság idején jobb döntéseket, racionálisabb társadalmi válaszokat eredményez. Ennél a pillérnél az IEP felhasználja a World Press Freedom Index[ értékét (itt Magyarország 128-ból a 71. helyen áll) és a Freedom of the Press Index[ elemzését.

A korrupció értékelése a Corruption Performance Index alapján történik. Megállapításuk szerint az egyenlőtlenség csökkentésének társadalmi céljához is közelebb juthatunk a korrupció elleni küzdelemmel. A magas korrupcióval küzdő társadalmakban az erőforrások elosztása nem hatékony, ami gyakran az alapvető szolgáltatások finanszírozásának hiányához vezet. Az ebből eredő egyenlőtlenségek – figyelmeztet a tanulmány – zavargásokhoz vezethetnek, ami szélsőséges esetekben akár súlyosabb erőszak kiváltója is lehet.

Jó, hogy Magyarországon fizikailag biztonságban élhetünk, ahogy ez a GPI mutató értékéből látható. De nem csak a túlélést kellene biztosítani az államnak, hanem olyan körülményeket is, amelyek elősegítik a társadalom egészséges fejlődését.  Ezen a téren viszont egyre nagyobb és veszélyesebb a lemaradásunk.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!