Biztosan sokan hallottak már arról, hogy mi történt a Tolna megyei Őcsényben. Egy ottani panzió tulajdonosa pusztán emberbaráti szeretetből meghívott magához pár szerencsétlen menekültet, mire a helyiek ordenáré módon nekiestek. Megfenyegették, kocsijának kerekét kiszúrták, családtagjai szintén hasonlókat kaptak. Elsőre sem szép a történet, de másodjára, harmadjára döbbenetesen lesújtó és egyértelműen megrajzolja egy olyan ember arcélét, aki cinizmusával, aljasságával egy fél nemzetet fertőzött meg. Ezt a folyamatot tetőzte be a nyilatkozata is, amivel mindenféle, korábban elért, pozitív, emberszerű politikusi képe végérvényesen lemállott róla.

Orbán Viktor azzal, hogy helyeselte az őcsényi félelemkeltést és agressziót, egyszerre több dolgot is elszabadított az országban.

Eddig a törvények megkülönböztettek menedékkérőt és gazdasági érdekből migráló migránsokat. Nos, az Őcsénybe hívottak eme előbbi, az állam által is védendő (!) kategóriába estek, így kábé úgy mozoghatnak az országban, hogy legalábbis panzióba biztosan mehetnek. Ezzel szemben a miniszterelnök szerint teljesen rendben van, hogy ők migránsok, nem gyerekek, akik menekültek, és aki esetleg mosolyt akar csalni az arcukra, kis nyugalmat adni nekik ebben a rohadt nagy káoszban az megérdemli, hogy jól megfenyegessék.  

Aztán ott van az is, hogy azzal, hogy magasról leszarja, hogy most migráns vagy menekült, akit a magyar hatóságok nyilvánítottak azzá, pont saját elveit és saját embereit is semmibe veszi. Ki az a Pintér Sándor belügyminiszter? Mik azok a törvények, hatóságok? Egy jó kis hergelés pillanatnyi kimaxolásához ezeket az „apróságokat” nem kell figyelembe venni.

De ne feledkezzünk meg arról, hogy azon túl, hogy egyesekben érthető módon (értsd folyamatos rettegés-kommunikáció segítségével) felgyülemlett félelmük miatt túlzásokra ragadtatták magukat. E túlzásokat okozókat nagy kegyesen elfelejtette a miniszterelnök megfeddni. Ugyanis, ha valakinek joga van bármiféle jogos fenyegetésre az egyedül maga a magyar állam hatóságai pl. a rendőrség, ügyészség. De véletlenül sem Kis Pista a Petőfi utca 3-ból jogosult arra, hogy beleüvöltsön a másik arcába, kocsikerekeket szurkáljon ki és még a családtagokat is fenyegessen. Bármilyen erőszak alkalmazását felülről bátorítani óriási felelőtlenség, ha pedig a jogtalan erőszakot helyesli valaki úgy, hogy közben egy adózó helyi vállalkozót nem véd meg, nos az számító és aljas.

Ugyanis ne gondoljuk azt, hogy a jog mögé akar bújni Orbán Viktor! Egyáltalán nem, inkább a jogot hajlítja maga felé tisztán csak politikai számításból. A kormánymédia szüntelen azt harsogja, hogy forradalom és erőszak készül Magyarországon. Hát igen, tessék itt is van, megérkezett. Csakhogy ezt nem a lázadó bevándorlók, de még csak nem is a molotov koktélokat hajigáló nemzetbiztonsági kockázatok, ellenzékiek – majd Vágó Gábort megkérdezzük erről a felvetésről – hanem a kormány és Orbán Viktor által felhergelt magyarok okozták! Még saját szeretett polgármesterüket is elmarták, olyan jól működik a félelem-generátor.

Így jutunk végre a legcinikusabb, legaljasabb pontjához ennek a beszédnek. Nézzék, hallgassák csak meg a miniszterelnök válaszát. Szinte alig telik el egy pillanat, máris korrigál és rögtön elkeni a mondanivalóját egy akkora ordas nagy bukolikus parasztvakítással – miszerint a magyarok gyerekszeretők – hogy azon csodálkozunk hogy a francba nem égett ki a kamera objektíve?! Aztán ezt is tudja fokozni azzal, hogy azt mondja, hogy hazudtak a magyaroknak. Na igen, sokan hazudtak, hazudnak, de a legnagyobb hazug Orbán Viktor, aki a jól ismert módszer használja: az kiabáljon a leghangosabban aki a legnagyobb sumák!

A miniszterelnök és a kormány ma Magyarországon a legnagyobb hazugsággyárai, tessék, fogyasztható a forró, friss, ropogós őszi, új termék. Kedves magyarok, emésszétek, gondolkodni, érezni evés közben úgysem kell.

Csarnó Ákos