A valódi viták otthona

Reflektor

Az apátia a modernkori demokrácia halála

avagy a jogalkotói szándék nem válthatja ki a részvételiséget

2017. november 03. - szénhidra



A hallgatói önkormányzatok politikus-keltető jellege önmagában egyáltalán nem probléma, a magyar politikatörténet meghatározó hagyománya, a közélet állapotát tekintve az egyik legfontosabb indikátor. Ezért lenne kiemelten fontos a következő politikai generáció érdekében az intézményben tapasztalható visszaélések retorziója, valamint elsősorban megelőzése. Hiszen lehet egy intézmény bármennyire is autonóm, mindig az országos politika, közélet mechanizmusait fogja leképezni, továbbörökíteni, adott esetben reflektálni rá, mivel egyben szülője és részhalmaza is annak a modern demokráciákban.
A hazai HÖK-rendszer állapotáról, kihívásairól és reformkísérletéről kérdeztük a Török Márk-ügy kapcsán Czabán Samut, az ELTE Állam-és Jogtudományi kar leköszönő HÖK-elnökét.

samuu.jpg

Czabán Samu - Révész Patrik fotója

Reflektor: -Melyek a legégetőbb és legsúlyosabb problémák a HÖK-rendszerben?

Czabán:- Az apátia. Ez persze analóg az állampolgár-politika viszonyával, a hallgatók elkönyvelik, hogy a HÖK rossz, ez a rendje a dolgoknak, inkább diákszervezetekben, tudományos diákkörökben teljesednek ki, a privátszférát választják és elzárkóznak az egyetemi közügyektől. Ez érthető, ez is része a demokráciának. Ha valaki apolitikus akar maradni, megvan a joga hozzá. Azonban ha sok ilyen attitűd rakódik egymásra, az nagyon rothasztóan hat az önkormányzatiságra, ahogy az országra is rohasztóan hat, ha az állampolgárok nem mozdulnak meg, amikor szükség van rájuk. Sok egyetemen emiatt se nyilvánosság, se verseny nem lesz, ezek nélkül pedig sok mindennek vége. Ha valamit megtanultam az egyetemen, az ez. Ha nincs nyilvános bírálata egy rendszernek, teljesen elkényelmesedik, és nem fogja betartani saját szabályait se. A demokratikus verseny hiányából meg a kinevelés rendszere következik, a rossz szokások beragadása, az arrogancia és az elkülönülés. Így kihal a HÖK-ben a változásra való hajlandóság, eltávolodik a hallgatóktól és a valóságtól, a hallgatók meg még inkább eltávolodnak a HÖK-től.

Reflektor: - Hogyan lehetne közelebb vinni a HÖK-öt a valósághoz és a hallgatókhoz, felszámolni az apátiát?

Czabán
: - Három éve, amikor még semmi közöm nem volt a HÖK-höz, alakítottam egy facebookos fórumot Közéleti kör névvel, ahol ezekről a dolgokról szabadon lehetett beszélni, többek közt bírálni a HÖK-öt. A legerősebb eszköz ez volt évekig, ami kikerült oda, arra muszáj volt egy idő után reflektálni HÖK-szinten. A legegyszerűbb kérdések nyilvános megvitatása is átmozgatja a rendszert. A legjobb persze, ha tényleg verseny van a HÖK-ben, és több komoly jelölt között lehet választani. Az egyetemi demokrácia ráadásul nagyon optimális a versengés szempontjából, erre Berci barátom hívta fel a figyelmet. Mivel mindenki be van kötve egy helyre: az egyetemre fizikailag, a facebook csoportokba pedig online, nem kell médiabirodalom a kampányoláshoz. Az információ eljuttatásának nincs költsége, azonnal tudsz informálni és vitatkozni is, ami egy majdnem tökéletesen versengő piacot eredményez. A HÖK országos állapotát természetesen nem látom át pontosan. Az ELTE-n most HÖK-szempontból elég jó a helyzet, vannak hibák, de összességében korrektül működünk. Ez nyilván abból is adódik, hogy sokszor került a figyelem középpontjába - a nyilvánosság itt is kulcsfontosságú volt -, így akarva-akaratlanul is sok progresszív döntést kellett hoznia az intézménynek.

Reflektor:- Ha már nyilvánosság és átláthatóság, tekintve, hogy a HÖK-vezetők közpénz felett diszponálnak, mi biztosítja a finanszírozás transzparenciáját, kontrollját? Mennyire érvényesülnek ezek az ellenőrző mechanizmusok?

Czabán: - A HÖK-nek általában három forrásból lehet pénze. Van az egyetemi költségvetésben egy betervezett működési keret, ami mindenhol más mértékű, ezt szigorú közbeszerzési szabályokon keresztül lehet mozgatni, költségvetési előirányzat, ami nem jelenik meg konkrét pénzként, maximum utalványozni lehet. Ebből eseményeket lehet szervezni, irodai felszerelést venni, innen pénzt, a bonyolult szabályozás és annak fikciós volta miatt ellopni szinte lehetetlen.
Van általában valamennyi ösztöndíj, ami felett a HÖK diszponál, ez nálunk például 12 millió forint, mivel ezeket az utalási listákat sok helyen a HÖK-ösök állítják össze, igazi tartalmi kontroll nélkül, ez már egy veszélyesebb terep. Az ELTE-n már erre is figyelnek, de ahol nem, ott lehetnek kisebb nagyobb visszaélések. Az ösztöndíj pénzek nem megfelelő használata volt az ÁJK-s botrányok egy részének alapja is, a HÖK ugyanis egy ideig az ösztöndíj keretéből szervezett például eseményeket, kikerülve ezzel bonyolult szabályokat, hogy likvid pénzhez jusson. Az ösztöndíjak ilyen jellegű használata, azon túl, hogy nem ez a rendeltetése, ezért is elfogadhatatlan. Ezt egyébként az Átlátszó Oktatás szívós munkájának köszönhetően tudjuk, az ő munkájukat nagyon fontosnak tartom az egyetemi közügyek nyilvánossága terén.

Reflektor: - Miből származik a legnagyobb mértékű visszaélés a hallgatói önkormányzatokban?

Czabán:- Amiből szerintem a legtöbb zsebre tett pénz származhat, az a rendezvényszervezés, illetve annak az átadása egy cégnek. A hallgatói állomány nagy érték a piacon. Ha egy egyetemi bulira HÖK-ként fixen vinni tudsz mondjuk 500 hallgatót, akkor egy cégnek már megéri visszacsurgatni komolyabb százalékokat, vagy akár magának a HÖK-nek feketén megszerveznie a rendezvényt. Jó esetben a HÖK mellett alapítványok vagy egyéb szervezetek működnek, így tudunk legálisan rendezvényt szervezni. Ezzel önmagában nincs gond, csak az, hogy a rendezvényszervezéssel keletkezett nyereséget visszaforgatják-e a közügyekbe, elég nehezen ellenőrizhető. Itt komoly fegyelemre és tényleges önszabályozásra van szüksége a hallgatói önkormányzatnak.

Reflektor: - Úgy tudjuk, hogy te a fizetésedet sem veszed fel HÖK-elnökként.

Czabán: - Igen, én nem veszek fel fizetést, de ez egy radikális reakció, nem pedig egy fenntartható modell. Nagyon utáltam, hogy átláthatatlan munkáért tesznek zsebre számomra nagy összegeket emberek, akik még arrogánsan is viselkednek, ha számon kérem őket. Amikor elindultam, eldöntöttem, hogy nem vagyok hajlandó pénzt felvenni a HÖK-ös munkáért.

Reflektor: - Ez egy követendő példa lenne szerinted? Mekkora ez az összeg egyébként?

Czabán: - Másfél év alatt 1.360.000 forintról mondtam le a hallgatók javára, amire természetesen büszke vagyok. Ennek ellenére nem tartom követendő példának. Kell a HÖK vezetőinek fizetés, két okból is. Az egyik a felelősségre vonhatóság, és a felelősség tudatosítása. A HÖK-ben tényleg komoly döntéseket kell meghozni, sok időt áldozni a különböző szakterületekre. Szükséges, hogy munkáját a vezetőség komolyan vegye, és kell, hogy ezért számon kérhetőek legyenek. Ha nincs fizetés, akkor önkéntes munkáról beszélünk, ami egy teljesen más viszony.
A másik pedig az esélyegyenlőségi szempont. Ha rendesen dolgozó HÖK-vezető vagy, az heti negyven órát simán felemészt. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor kizárjuk a HÖK-ből azokat, akik nem tehetik meg, hogy ne dolgozzanak az egyetem mellett.

- Reflektor: - Mit gondolsz a legutóbbi felsőoktatási törvénymódosításról, amely 4 évben maximalizálta a HÖK-tisztségviselők mandátumát?
- Czabán: - A négy évre szóló korlátozás értelmes. Se nem túl sok, se nem túl kevés. Szerintem lesz hatása. Más szinten én nem a kormányzattól várok segítséget, a HÖK-ön csak a hallgatók közössége, hozzáállása tud javítani. Ez abszolút a közéleti kultúra kérdése. Senki nem vállalná be, hogy egy forintot is ellop, ha másnap ott lenne az összes FB csoportban a neve. Számon kell kérni keményen az elnökségi és a pénzügyi beszámolókat, meg kell kérdezni, hogy miből és kivel szerveződnek a bulik, és ki kell kérni az ösztöndíj utalási listákat. Ezek nagy része, mivel közpénz, jogilag is kiperelhető információ, a másik része pedig nyomásgyakorlás kérdése. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy a hallgatói önkormányzatokban országszerte rengeteg jó szándékú és tenni vágyó hallgató van. Sok pénz semelyik rendszerben nincs, egy-két simlis vezető, vezetőség mindenhol akadhat, de a HÖK-ösök nagyrészt ingyen fektetnek rengeteg energiát a közösségbe, amiért cserébe csak egy eltakarni való sort kapnak a CV-jükbe. Ezeknek az embereknek a munkájára is figyelemmel kell lennünk, és nem azonosíthatjuk őket a rendszer hibáival. Nagyon is megéri, és kell is HÖK-özni. Én nagyon sokat tanultam és kaptam belőle, minden nehézségével együtt.


Szegedi dráma sok felvonásban, 12 dühös ember dékán

A HÖK-rendszer helyzete azonban közel sem olyan rózsás mindenhol, mint az ELTE-n, ugyanis
13. évét tölti idén HÖK-elnökként Török Márk (31) a Szegedi Tudományegyetemen. Az egyetemi körökben szegedi maffiaként is emlegetett HÖK-elnök pályáját nem csak a műfajban elért rekordhosszúsága miatt kifogásolják, hanem a hozzá köthető szegedi kocsmák miatt is, melyeket bizonyítottan a hallgatói önkormányzat alapítványain, illetve azok cégein keresztül finanszírozott. 2014-ben például Török és társai pont egy hallgatói alapítványt használtak fel arra, hogy embereiket elindíthassák a városi önkormányzati választásokon.
Azonban Török Márk elnöki széke először csak regnálásának 11. évében, 2015-ben került veszélybe, miután az új felsőoktatási törvény 4 évben maximalizálta a HÖK-vezetők mandátumát.
Ekkor – részben az Átlátszó fáradhatatlan oknyomozásának köszönhetően - Török Márk megválasztását meg is semmisítette az egyetem, a rektor és az intézményt irányító 12 dékán nyílt levélben szólította fel a távozásra. Török azonban bíróság elé vitte az ügyet, szerinte ugyanis a 4 éves mandátum-limitet nem lehet visszamenőleg alkalmazni. Külön állásfoglalást is kért ezért az EMMI-től, ekkor úgy tájékoztatták, hogy akár 2019-ig is elnök lehet, majd egy újabb állásfoglalásban ezt cáfolták, miszerint a bevezetett négyéves maximumba bele kell számolni a korábbi éveket is, tehát:2015 ősze óta nem lehet valaki HÖK-ös tisztségviselő, aki már több mint 4 éve HÖK-özik. Ezt az álláspontot osztotta egyébként az EKINT – alkotmányjoggal foglalkozó think-tank - is, azonban mivel ezek jogilag nem kötelező állásfoglalások, Török megtámadta a rektor megsemmisítő határozatát a bíróságon, ezért az ítélet meghozataláig elnök maradhatott, mert a bírósághoz fordulásnak halasztó hatálya van a rektori döntés végrehajtására. Abban az esetben, ha Török jogerősen elveszti a pert, el kell engednie pozícióját.

Kordokumentummá lett színmű

Ezt követően hiába adott az egyetemnek igazat az első fokú bíróság - mondván, Törököt nem érinti visszamenőlegesen a szabály, mert korábbi éveit akadálymentesen kitölthette-, a döntést Török természetesen megfellebbezte, a másodfokú eljárás megindulásával pedig újra életbe lépett a halasztó hatály, így a HÖK alapszabálya szerint Török továbbra is a helyén maradhatott. Török mandátuma pedig hiába járt le egy hónapja, a szegedi egyetem hallgatói önkormányzata nem tudja megtartani tisztújítását az alacsony részvétel miatt, így Török ügyvezetőként 25 ezer hallgató képviselete mellett hárommilliárd forint közpénz fölött diszponál egészen a mai napig. Az egyetempolitikai befolyás készpénzre váltása tehát zökkenőmentesen sikerült eddig.
Török Márk életpályája pedig pontosan azért figyelemre méltó minden elemében, mert rámutat a modern demokráciák legsúlyosabb problémájára, miszerint hiába erősebb a törvény a HÖK alapszabályánál, elsősorban a hallgatói apátia teszi lehetővé a Törökhöz hasonló velejéig korrupt vezetők hatalomban tartását. Nincs az az erős jogalkotói szándék, amely kiválthatná a részvételiséget.

Lebanov Barbara

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr8613155768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tireless treehugger 2017.11.03. 21:54:22

Nálunk nem demokrácia van hanem csak hasonló a demokráciához, mert az amerikaiaktól kapott demokrácia kézikönyvből a nem tetsző lapokat kitépkedték.
Pl a választás hiába demokratikus, ha sem a választandó személyek sem az ellenőrzés sem a végrehajtás nem csinálja az ezzel kapcsolatos feladatait. Itt most például a NER baromságra gondolok, ami azért érdekes mert 8 millió ember szopta be a hülyeséget és korlátozta a demokratikus folyamatokat ezáltal önmagukat.

De mivel a fickó a fiatalokból indult ki, van egy kérdésem: Mi van ha az apátia abból fakad hogy csak ideiglenesen állomásoznak magyarországon, egyik szemükkel a menekülési útvonalat figyelik, így aztán nem is érdekeltek az ország állapotában. Mert az oké hogy egy nyuggernek fontos hogy olyan legyen a kormánynál aki saját kezével emeli a nyugdíjat, de a fiatal csak beint aztán megveszi a repjegyet. A csórónak is fontos hogy megmaradjon a kis házacskája meg a cefre a hordóban, viszont a tanult embernek ezernyi jobb lehetősége van. Szóval mi van ha a felelőtlenség a kifosztottságból fakad, nem az enyém nem érzek érte felelősséget, sőt inkább szabadulnák tőle????
süti beállítások módosítása