"A főpolgármester képmutatásnak nevezte, hogy évek óta folyik a hajléktalanok hergelése és a közvélemény valótlanságokkal történő félrevezetése az ügyben. Emlékeztetett rá, hogy 2010 óta bővítették a férőhelyek számát, komfortosították a szállókat, kórházat alakítottak ki a hajléktalanoknak. A szakmai véleményekre hivatkozva kijelentette: ma csak az nem részesül a hajléktalanellátásban, aki nem fogadja azt el. Kitért rá, hogy jelenleg 400 üres hely van a hajléktalanszállókon, visszautasította és megengedhetetlennek nevezte az olyan nyilatkozatokat, miszerint épeszű ember nem megy be ezekre a szállókra" - áll a budapest.hu összefoglalójában.
Nos, én pont tegnap jártam az egyik ellátó intézményben, hasznos lenne, ha főpolgármester úr is ellátogatna néha-néha egy-egy általa méltatott szállóra, mert szavai alapján a hajléktalan lét nem tűnik napjaink Budapestjén szörnyűnek, nem olyasmi, amiből kitörni alig lehet, inkább csak átmeneti nehézség, apró kellemetlenség az egész, ami ellen könnyedén tehet az, aki akar. Az pedig, hogy mindez rossz színben van feltüntetve politika és képmutatás, a hajléktalanok hergelése...
A pénteki Tarlós-infón sok mindenről esett szó. Metró felújításról (természetesen az "akadálymentesíteni kellene az összes állomást" felvetésre jöhetett "az elmúlt nyolc év" érv meg az, hogy amennyiben eredményes népszavazás lesz az ügyben, Budapestet az se fogja kötelezni), a Római-partról és persze a kormány által támogatott villamos- és trolibeszerzésről is.
Na meg arról, mi legyen az aluljáróban lévő hajléktalanokkal...
Ebben a bejegyzésben az Index által készített összefoglaló részleteire szeretnék reagálni, nem titkolom - persze hiába is próbálnám -, eléggé dühösen...
"A főváros szeretné, ha kevesebb hajléktalan lenne a forgalmas budapesti aluljárókban."
- ez totál érhető, hiszen rendkívül méltánytalan dolog, hogy valakiknek az aluljárókban kell élniük. (Elhiheti bárki, az ott élőknek sem jó, kívánatos, beteljesült életcél ez.) És az áldozathibáztatást elutasítva nyilvánvaló az is, hogy ha azok az emberek emberibb körülmények között élhetnének, megfelelő szociális, mentális, sok esetben pszichiátriai ellátást kapnának, akkor az aluljárókban lévő körülmények is javulnának. A kérdés csak az, hogy mindkét dolog egyenlő mértékben számít-e? A kormányközeli sajtó eddigi megnyilvánulásai sajnos egyáltalán nem ezt támasztották alá.
"Erre olyan megoldást próbálnak találni, hogy az törvényes és humanitárius szempontból is elfogadható legyen."
- tiszta sor, ki ne akarná ezt mindaddig, amíg a törvények nem arra szolgálnak, hogy egyeseknek indokolatlan előnyöket, másoknak pedig hátrányt okozzanak. Utóbbi azonban újabban elég sokszor megkérdőjeleződik. Ha a meghozott törvények célja pusztán annyi, hogy takarózni lehessen velük, míg a törvény megalkotója szimplán megcsinálhatja, amit akar, nehéz elfogadni ezt az érvet. Persze bárki nevezheti kekeckedésnek, de Tarlós tanár úr általában előbb említi a törvényest a humanitáriusnál, ráadásul előzővel szokta indokolni, ha másik ne adj' Isten egyszerűen nem valósul meg.
"Az ügy megoldására felállt egy munkacsoport, ami rendőrökből, közterület-felügyelőkből áll, de részt vesz a munkában az alapjogok biztosa és a Máltai Szeretetszolgálat is"
- na, ettől azért elég mérges lettem. Az ügy megoldása... Basszus, emberéletekről van szó, nem is kevésről. Nem "az ügy" van, hanem komoly és komplex, társadalmi szintű problémarendszer, ami komoly és komplex szakmai segítséggel volna érdemben kezelhető. A hajléktalanság rendészeti problémaként történő értelmezése súlyos félreértés, persze amennyiben szociális krízisről lenne szó, nehéz lenne azt mondani, hogy nálunk minden rendben.
Na de komolyan: nem elsődlegesen a szociális szakma képviselőinek kellene ott ülnie a munkacsoportban? És a vezetők (hiszen Tarlós őket tereli össze, ahogyan az a videóból is kiderült) helyett nem olyanoknak, akiknek van közük a rögvalósághoz is? A rendőrség és a közteresek egész pontosan mit fognak tenni a későbbiekben, miután jól kigondolták a megoldást, ami nem az ő szakterületük? Vajon magasztosabb a cél annál, hogy kihajtsanak, bár mostantól több türelemmel és kedvesebb szavak kíséretében téve mindezt, embereket az aluljárókból?
Az egyetlen szociális szervezet pedig tényleg a Málta? Miért nem kap helyet az asztalnál az a sok-sok másik szervezet, ami otthontalanokkal dolgozik a fővárosban? Vagy épp a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), ami a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, ráadásul a fővárosi önkormányzat tartja fenn? (Ahogyan arról szintén beszél Tarlós.) Vagy a Málta meghívása egyszerűen csak jól mutat, hiszen az egyházi intézményekkel való mutatkozás, olyan keresztényien hangzik?
Az alapjogok biztosának, Székely Lászlónak a meghívása akár még előremutató is lehet, bár arra azért kíváncsi lennék, neki pontosan milyen szerepet, feladatot szán Budapest jelenlegi első embere ebben "AZ ÜGY"-ben?
"A megoldás alapja Tarlós szerint a szabálysértési törvény lehet, ami szerint szabálytalan az életvitelszerű tartózkodás közterületen, egy fővárosi rendelet pedig már kijelölte az érintett közterületeket."
Szóval félreértés ne essék, az én rosszindulatom nem sokat ad hozzá a helyzethez, a hangsúly most is csak azon lesz, hogy eltűnjenek a hajléktalanok az aluljárókból, a többi már a rendszer horizontján kívül esik, aki az utcán él találjon ki magának mást, esetleg csinálja otthon a négy fal között...
Csepregi János írása
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!