Van az a mondás, hogy a mór megtette kötelességét, a mór mehet. Esetünkben Gyárfás Tamás játszotta el a hiperlojális hülyét, hogy aztán azt higgye, hogy megúszhassa a múltbéli dolgait. Persze ebben a történetben nem csak a mór érdekes, hanem maga a leszámolás, ami tökéletesen hozza egy politikai…

Gyárfás lemondása azt sejteti, hogy van az a nyomás, amit egy ennyire felülről vezérelt, autoriter rendszer sem bír elviselni és előbb vagy utóbb, önszántából vagy kényszerből enged a hatalom. Ez egy roppant idealista olvasat, számomra pont ezért a legszimpatikusabb, reményt ad arra, hogy egyszer…

Egyszerűen már vállalhatatlan voltál Tamás. Tudom, mennyire kínos évtizedeken át mindent megúszni, aztán elcsúszni egy vizes faszon, de mindketten tudjuk, mást is tettél te Water Willyn kívül a Fenyő alá.

Igen. Legyőzte. Múlt időben. Pedig nem tett sokat. Egyszerűen csak nem szart be, hitt az igazságban, szembe ment a tekintélyelvű, szívességekre és elhallgatásokra épülő korrupt viszonyokkal.