Szerinted jó nekünk Paks II? A legolcsóbb energiaforrás? Biztonságos? Szolgálja a magyar függetlenséget? Tévedsz! Itt van miért.

1. Kiszolgáltatja Magyarországot Oroszországnak

Az atomerőművek „kiszabályozására” szerte Európában az időjárástól függetlenül gyorsan indítható-fékezhető gázerőműveket használják. Erre épül az Orbán-kormány energiavíziója is: ha van egy hatalmas atomerőművi kapacitás, akkor kellenek mellé termetes gázerőművek is, hogy csúcsidőszakban is ki lehessen elégíteni az igényeket, és völgyidőszakban se az atomot kelljen visszaterhelni. Hogy a gáz mindig rendelkezésre álljon, ahhoz nagy kapacitású gázvezeték(ek)re és itthoni tárolási lehetőségekre van szükség: az utóbbi már a kormány birtokában van, az előbbinek a megvalósításán pedig Putyinnal karöltve intenzíven dolgoznak.

Az orosz atom garancia rá, hogy Magyarország még évtizedeken át az orosz gáz vásárlója legyen.

2. Nem biztonságos

Az atomenergia sohasem teljesen biztonságos. Egy kis hiba is végzetes következményekkel járhat. Emlékszünk Csernobilre és Fukushimára, tudjuk, hogy az atomerőművek igenis hatalmas biztonsági kockázattal járnak.

Paks II ráadásul nem a legmegbízhatóbb gyártóval készül: egy orosz nukleáris dolgozó leleplező adatközlése alapján elképesztő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán. A Paks II. prototípusának számító reaktorokba gyenge minőségű, balesetveszélyes elemeket építettek be, ami radikálisan megnöveli egy esetleges meghibásodás vagy katasztrófa esélyét..

3. Drága, még annál is drágább, mint ahogy tűnik

„A halasztgatással a költségek is megugrottak. Az Enel 2008-ban 2,8 milliárd eurós költségvetéssel számolt, amit 2013-ban 3,8, 2014-ben pedig 4,63 milliárd euróra növelt. Már idén tavasszal olyan hírek röppentek fel, hogy ezt az összeget újabb félmilliárd euróval, nagyjából 5,1 milliárd euróra növeli. Most kiderült, hogy a végösszeg ennél is nagyobb lehet. „A Szlovák Villamos Művek azzal számol, hogy a költségek elérik az 5,4 milliárd eurót” – ismerte el Ferencz.” – ez a szlovák mohi atomerőműről szóló hír, de semmi indokunk nincs feltételezni, hogy ez Paks II esetében másképp lesz.

Közben a Greenpeace szerint Paks II. akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak. Ez az összeg jóval több, mint amivel a kormány jelenleg számol, és súlyos terhet jelent majd a költségvetésnek.

4. Veszteséget fog termelni

Abban az időszakban, amikor a kormány tervei szerint Paks II részben exportra fog termelni, az áram ára valószínűleg alacsony lesz. Nincs olyan forgatókönyv, ami szerint ne lenne veszteséges a Paks 2 beruházás – erre a megállapításra jutott most megjelent tanulmányában a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemzőcég, amely a Greenpeace megbízásából számolt utána az Orbán-kormány legnagyobb energetikai projektjének. A tanulmány célja az volt, hogy ellenőrizze a kormány megbízásából készült Rotschild-tanulmányt, amely szerint a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamos energia előállítására lesz képes alacsony önköltség mellett.

A Candole a Rotschild-tanulmány költségbecsléseit vetette össze a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján egy saját árelőrejelzést készített. A prágai elemzőcég hat különböző forgatókönyvet állított fel, hogy mennyiért termelheti majd az áramot az új erőmű.  A számításokból az jött ki, hogy 

Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint amennyiért azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni. 

5. Valószínűleg ellentétes az EU-s joggal

Ausztria már jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság engedélyezi a paksi bővítést, az Európai Bírósághoz fog fordulni, és hasonló lépésre készül Luxemburg, illetve több nemzetközi környezetvédő szervezet, például a Greenpeace is. Az ellenérvek lényege, hogy az állami támogatással létesülő atomerőmű sérti az uniós versenyszabályokat, hiszen olyan versenyelőnyt kap az áramtermelésben, amelyet a többi piaci vetélytárs nem élvezhet. A bírósági eljárás akár egy vagy több évre is megakaszthatja az engedélyezés folyamatát, és a legfelső jogi fórum az eddig megkötött szerződések fölmondására, a beruházás leállítására is utasíthatja Magyarországot (nem véletlen, hogy a brit Hinkley Point C esetében, ahol jelenleg hasonló jogi eljárás zajlik, minden előkészületet és költést leállítottak mindaddig, amíg a bírósági ítélet meg nem születik).

6. A korrupciós kockázata eget rengető

Erről ajánljuk az Átlátszó vonatkozó cikkét: „Az atomerőmű-építéshez hasonló beruházások tankönyv szerint is magas korrupciós kockázatokat rejtenek magukban. A Paks II. kivitelezésével kapcsolatos orosz-magyar megállapodás ezeket a kockázatokat nem csökkenti, sőt: a jelenlegi konstrukcióba bele van kódolva, hogy a projekt korrupt beszerzések sokasága mellett, nagy korrupciós veszteségekkel fog megvalósulni – derül ki a Korrupciókutató Központ új tanulmányából.”

7. Elveszi a pénzt a valódi megoldástól

Nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető. Ez derül ki abból az Energiaklub által készített tanulmányból, amely ennek a 4 ezer milliárdos beruházásnak a felesleges megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. A tanulmány szerint a várható magyar energiaszükségletaz energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan fedezhető.

8. Olyan veszélyes hulladékot termel, amit nem fogunk tudni hova rakni

Eredetileg a paksi bővítésről szóló egyezmény része volt, hogy az atomhulladékot Oroszországba szállítjuk, ahol 20 évig tárolják, majd visszahozzák Magyarországra. Ennyi idő alatt meg kellene építenünk egy olyan, véglegesnek szánt tárolóhelyet, amilyenből még egy sem üzemel a világon. Felmerült, hogy a kiégett fűtőelemeket Oroszországban újra feldolgoznák, amit különösen indokolttá tenne, hogy az uránkészletek fogyóban vannak. Ám ez évi több tíz milliárd forintos többletköltséget jelentene a Paks II. üzemeltetésében. Ráadásul mára az oroszországi átmeneti tárolással illetve feldolgozással kapcsolatos szándékok kikerültek a szerződésből, a hulladékkezelés tervezett költségei pedig nem szerepelnek a paksi bővítés árában.

9. Titkosítva van, pedig közpénzből készül

Családonként 84 200 forinttal kerülhet többe az erőműbővítés pusztán azért, mert a kormány titkolózik. A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos 30 éves titkosítást: a kormánypártok az ellenőrizhetetlenül burjánzó költségekre és az átláthatatlan finanszírozásra szavaztak.

10. Korszerűtlen technológiával készül

A Paksra tervezett, egyelőre csak Oroszországban és Belorussziában épülőfélben lévő VVER 1200-as reaktorhoz a Roszatomon kívül senki nem gyárt fűtőanyagot, és a típus alacsony elterjedtségét figyelembe véve kevéssé valószínű, hogy egy alternatív gyártó belevág a minimálisan három évet és horribilis kiadást igénylő fejlesztésbe. Azzal, hogy a kormány nemzetközi tender nélkül, titkos kormánydöntéssel választotta ki a kivitelezőt, megakadályozta a technológiák és az árak versenyét, így nem derülhetett ki, hogy az orosz erőműtípus képes-e megmérkőzni a nyugati gyártók ajánlataival.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!