Nem fogadta el az Országgyűlés Orbán Viktor kvótákról szóló alkotmánymódosítását. A Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői nem nyomtak gombot, három független nemmel szavazott, így nem lett meg a szükséges kétharmad. Régen volt ilyen: Orbán Viktornak nem sikerült keresztülvinni az akaratát – így számolt be az Index a Parlamentben történtekről, ami számomra komoly tévedésnek tűnik.

Ha a gránitfaragáshoz szükséges kétharmad megvan, komoly bajba kerülhetett volna a propagandagépezet. Így viszont a következő két évben is retteghetünk a migránsterrortól, gyűlölhetjük az EU-t, ami a lélegeztetőgépünk által fogyasztót áramot fizeti meg persze a sok-sok magát magyarnak hazudó hazaárulót (ilyen volnék magam is), akik nem úgy táncolnak, ahogy a kormány elképzelte. Mindezt közpénzből, tájékoztatás címén.

2014 decemberében a netadó és a kormányközeli személyek kitiltási botránya megtette a hatását, a Medián felmérése alapján egyetlen hónap alatt 38-ról 26-ra csökkent a teljes szavazókorú népesség körében a Fideszre szavazók tábora. Kénytelenek voltak lépni valamit, olyan ügyekre terelni a figyelmet, ami hozzájuk nem kötődik, ugyanakkor sokakat érint, ráadásul még a hős szerepébe is bújhatnak. Orbánék egyaránt hálásak lehettek a migránsválságért, az EU ezzel kapcsolatos bénázásának és a furcsán működő magyar ellenzéknek. Rövid idő alatt a mezei acsarkodástól eljutottunk a kerítésépítésig és a határvadászokig, a sok-sok milliárdból tolt gyűlöletkampányig és egy érvénytelen népszavazásig, ami politikailag – jelentsen ez bármit – mégiscsak érvényes. Az üzenet pedig nem volt más: nem engedünk az erőszakos EU-nak, megvédjük hazánkat és azt az Európát, aki nem becsüli szolgálatainkat.

Az érvénytelen népszavazás és a sikertelen alkotmánymódosítás kivételével mindez vegytiszta siker. A Fidesz-KDNP ügyesen terelte el a figyelmet Paks2-ről, az oroszokkal való intimkapcsolatokról, az állami milliárdok eltűntetéséről, a botrányos méreteket öltő korrupcióról, a szétvert egészség- és oktatásügyről, arról, hogy Magyarország EU-s források nélkül recesszióba süllyedne. Helikopterekről, Voldemortokról és offshore cégek letelepedési kötvényből származó tízmilliárdjairól nem is beszélve.

Valójában sem a népszavazás érvénytelensége, sem az alkotmánymódosítás sikertelensége nem jelent valódi kudarcot. Bár a régi játékszabályok mellett (25%) bőven érvényes lehetett volna a népszavazás - azt saját pitiánerségük miatt nem tudtak behúzni, hisz vállaltan azért kötötték legalább 50 százalékhoz az érvényességet, hogy az ellenzéki kezdeményezéseket ellehetetlenítsék -, a majdnem siker megint a hős szerepébe tolta őket. Ha érvényes, kimegy a gőz a rendszerből, csökken a feszültség, ami biztosan nem cél.

Az érvénytelenségre adott válasz roppant ügyes volt.

1. Újabb ellenségekre lehetett mutogatni, hisz sokan távolmaradásra vagy érvénytelen szavazatra buzdítottak: ezek a demokrácia ellenségei, ráadásul Soros és/vagy az USA pénzelte őket.

2. Az érvénytelenségen nagyvonalúan felül lehet emelkedni. Napi pátoszos bullshit: technikailag (törvényi kritérium B+) ugyan érvénytelen, politikai értelemben viszont érvényes. Agyfasz ugyan, de marketing szempontból jeles. Jött is újabb kampány a 98 százalékról. Ennek az üzenete: közös siker.

Az, hogy ezt követően, a politikai érvényességre és hazaszeretetre hivatkozva, mégiscsak kötelességüknek nevezték az alkotmánymódosítást, egyszerre bírt komoly súllyal és volt valójában jelentéktelen. Bár megpróbálták úgy eladni a módosítást, mint valami csodafegyvert, a vonatkozó passzusban foglaltak nyilvánvalóan semmiféle védelmet nem jelentettek volna, üres szimbolika, heroikus giccs. Ráadásul megint odalyukadunk ki, hogy egy folyamat lezárul, bebiztosítottuk magunkat, lapozzunk. Ez Orbánéknak még a lassan 100 százalékban halálra ítélt sajtószabadság mellett se kedvezett volna.

A Jobbik politikai szempontból látszólag ügyesen csűrte-csavarta a dolgot, mikor a letelepedési kötvény beszüntetéséhez kötött a módosítás támogatását. Hazaáruló, aki csak a szegény migránsokat gyűlöli, a gazdagokat nem. Hol marad a kormány hitelessége? (Bár a letelepedési kötvény szerintem is botrányos, azért egészen megdöbbentő az a kontextus, amibe Vonáék helyezték.)

Ugyanakkor a Jobbiknak szüksége is volt már némi radikális retorikára, hiszen a Fidesz az ő kárukra növelte népszerűségét, sőt, rendkívüli ügyességgel nyúlt le minden témát, amit Vonáék addig sajátjukként kezeltek. Látszólag két lehetőség kínálkozott, ha Orbánék valóban akarják a módosítást:

1. A miniszterelnök fejet hajt, ami a gyengeség jele és azt bizonyítja, hogy szükségük van Vonáékra.

2. Megtartják a letelepedési kötvényt, bukják a módosítást, így azonban kiderül, hogy nem is akarták olyan komolyan. Ellenben tovább lehet lopni lapátolni Rogán Tóni barátainak a pénzt, időnként pedig olyannak is biztosítani a letelepedést, aki elítélt bűnöző.

Orbánék a lehetetlen helyzetre az önmaguk számára legjobb választ adták. Nem engedtek a zsarolásnak, tehát erősnek mutatták magukat. Átfordították a Jobbik álláspontját, azt mondva, valójában ők a hazaárulók, ha ilyesmiken fennakadnak. A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban pedig annak felülvizsgálatáról, esetleges kivezetéséről kezdtek kamuzni. (De hogyan is lehetne igaz mindez, mikor épp most bővítik a rendszert?)

Ma elbukott az alkotmánymódosítás. De ez a látszólagos vereség bizonyos szempontból csak egy újabb győzelem. Csak a Fidesz-KDNP harcol hősiesen, csak a Fidesz-KDNP akarja megmenteni Magyarországot, megvédeni Európát. A gátlás- és elvtelen gépezet zavartalanul dübörög tovább.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!