A civiltörvény miatt marasztalja el a magyar parlamentet az Európa Tanács emberi jogi biztosa a ma reggel közzétett, s még április 26-án elküldött levelében. Nils Muižnieks az elmúlt években több alkalommal is felemelte a hangját magyarországi jogsértések miatt.
A Kövér Lászlónak eljuttatott levélben a biztos “A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról, T/14967” törvényjavaslat kapcsán felmerült aggályait fogalmazza meg. Muižnieks emlékeztet: még 2014-ben levelében figyelmeztette Lázár Jánost a civilszervezeteket stigmatizáló kormányzati retorika miatt. “Sajnálattal látom, hogy a mostani törvénytervezet bevezetéséhez a kormány egyes tagjainak ellenséges retorikája ad hátteret, mely egyes civilszervezeteket a támogatói forrásaik miatt nyíltan “külföldi ügynököknek” nevez és megkérdőjelezi legitimitásukat.”– fogalmaz a biztos, aki épp az ilyen típusú “stigmatizálást” kifogásolta egy a civilszervezetek működési körének a szűküléséről szóló nemrég kiadott, s Magyarországgal kiemelten foglalkozó dokumentumban (Human Rights Comment on the shrinking space for human rights organisations).
Nils Muižnieks szerint a törvénytervezetben az is problémás, hogy attól függetlenül nevezné külföldről támogatott ügynöknek az érintett civilszervezeteket, hogy a költségvetésüknek mekkora része származik ilyen forrásból, nem foglalkozik a szervezet tevékenységi körével és a támogatótól kapott pénz eredetével sem.
A törvényjavaslat a biztos szerint “nagyon súlyosan érint sok, az emberi jogok védelmével és más fontos ügyekkel foglalkozó, törvényesen működő civilszervezetet.”
A kifogások között szerepel, hogy a tervezett törvény sporttevékenységre és vallási célokra alakult szervezetekre nem vonatkozna, s hogy ha egy szervezet egyszer felkerül erre a listára évekig tart lekerülnie onnan, még akkor is, ha a külföldi támogatás egyetlen alkalomra szólt.
Nils Muižnieks szerint a tervezet arra a téves és káros feltételezésre épül, hogy a külföldről kapott támogatás azt jelenti, hogy az adott szervezet – rosszindulatú és a magyar érdekekkel szembemenő – külföldi érdekeket képvisel.
A biztos aggódik amiatt, hogy az ilyen kategorizálás negatív sztereotípiák kialakulását eredményezheti, az érintett szervezetek hitelességét elveheti, tevékenységeiket korlátozhatja. Nils Muižnieks emlékeztet a Velencei Bizottság és az EBESZ hasonlóan kritikus állásfoglalására a törvénytervezettel kapcsolatban.
Ráadásul a tervezet indoklásaként említett pénzmosás és terrorizmus elleni harc terén a törvényjavaslat semmilyen előrelépést nem jelent a meglévő törvényekhez képest, s ez csak “megerősíti azt a feltételezést, hogy a tervezet arra tesz kísérletet, hogy a külföldi támogatás elfogadását bűnözői, törvényellenes magatartással mossa össze.”
A biztos levelében egyértelműen a korábban Oroszországban bevezetett civilellenes “külföldi ügynök-törvény”- nyel egy lapon vizsgálja a magyar törvénytervezetet, és felsorolja azokat a nemzetközi ajánlásokat (Európa Tanács, ENSZ) , állásfoglalásokat, egyezményeket (Európai Emberi Jogi Egyezmény) is, melyekkel a törvénytervezet szembemegy.
Nils Muižnieks a levélben továbbá felajánlja, hogy szívesen egyeztet Kövér Lászlóval és a magyar képviselőkkel a tervezetről, s egyúttal arra kéri a házelnököt, hogy ezt a levelét minden magyar országgyűlési képviselőhöz juttassa el.
Horn Gabriella