A Lehet Más a Jövő anyapártján, az Lehet Más a Politikán keresztül a mai nap folyamán alkotmánymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé, amely nem másra tesz kísérletet, mint hogy leszállítsa a választási korhatárt (de nem a választhatóság korhatárát) a 2019-es önkormányzati és európai parlamenti választásoktól kezdődően 16 éves korra. A módosító javaslat mellett több érv és nemzetközi példa is szól, ezeket vettük sorra.
A kötelezettségek és a jogok harmonizációja
2017-ben Magyarországon egy 16 éves fiatal munkát vállalhat, amely után adót fizet, és a KSH adatai szerint a munkavállaló fiatalok száma 2011 óta emelkedő tendenciát mutat. Egy 16 éves házasságot köthet, jogosítványt szerezhet, szexuális kapcsolatot létesíthet, felelősségre vonható és büntethető, ráadásul jelenleg ez a tankötelezettség felső korhatára is. Ezek a jogok és kötelezettségek felelősséget helyeznek a 16. életévüket betöltöttek vállára, azonban nekik a törvényalkotási folyamatba, amely meghatározza mind a munkakörülményeiket, az adójuk mértékét, a mindenkori minimálbért, azt, hogy kivel köthetnek házasságot, hogy milyen mértékű és súlyú büntetést kaphatnak egy adott cselekedetért, vagy hogy egyáltalán mi számít bűncselekménynek - ezekbe nincs beleszólásuk, ahogy abba sem, hogy mely pártok kormányozzák az országot, és milyen program alapján. A jelenlegi helyzetben tehát a 16 évesek felelősségvállalásának mértéke nincs összhangban a jogaikkal. A szavazójog 16 éves korra való fokozatos kiterjesztésével (amelyet tehát a jövőben a módosító sikere esetén a országgyűlési választásokra is alkalmazni kívánunk) ez az anomália megszüntethető.
A politikai apátia felszámolása
A 2009-es EP választáson a választásra jogosultak 36.31%-a jelent meg, míg a 2014-es EP választáson a szavazók csupán 28.97%-a. Ha az önkrományzati választások részvételi arányát nézzük, ott sem sokkal rózsásabb a helyzet: a 2014-es választáson országosan 44.30% (kirívó példaként Debrecenben mindössze 29.36%) volt a részvétel, míg négy évvel korábban 46.64%. Ez azt jelenti, hogy a választásra jogosult állampolgárok több, mint fele, az EP választáson majdnem a kétharmada nem vett részt abban a folyamatban, amely kiválasztotta a nemzetközi és helyi porondon az őket képviselő embereket. Meggyőződésünk, hogy ezen változtatni kell: az ország több, mint fele nem maradhat reprezentáció nélkül.
Mikor előálltunk a választási reform javaslatával, hangsúlyoztuk, hogy szigorúan hozzákötnénk a közoktatásban a szélesebb körű demokráciára nevelést, az állampolgári ismeretek hatékonyabb és mélyebb elsajátítását, a politikai döntéshozatali folyamatok és szereplők átfogóbb megismerésének lehetőségét. Látjuk azt, hogy habár a politika szó alapvetően negatív asszociációkat kelt a fiatalokban, a közügyek iránt igenis magas az érdeklődés (gondoljunk csak a 2012-2013-as diáktüntetésekre, a kockás inges mozgalomra, a netadóra, a Lex CEU elleni kiállásra), megalapozott, és kiforrott véleménnyel rendelkeznek arról, hogy merre is szeretnék, ha az Európai Unió, benne Magyarország, valamint a településeik, otthonaik előre lépnének. Adjuk meg tehát nekik a lehetőséget arra, hogy ezt a politikai színtéren is eldönthessék. Egy sikeres Magyarországnak a lehető legszélesebb választói réteg akaratát fel kell karolnia - már csak azon prózai okból is kiindulva, hogy a jövő generációi viselik majd a ma döntései miatt a terheket, és élvezik a sikerek gyümölcsét.
Politikai vérfrissítés, generációváltás
Mikor 2014-ben megalakult a mostani Országgyűlés, a képviselők átlagéletkora 47.77 év volt. Mindössze három olyan képviselő volt akkor, aki 30 év alatti, jelenleg pedig a 30 év alatti korosztály egyáltalán nincs reprezentálva a törvényhozásban.
Mi a Lehet Más a Jövőben azt gondoljuk, hogy a nézőpontok nem csak ideológiai síkon, de generációs alapon is messze eltérhetnek - más nézőpontból látja a világot egy huszonéves, mint egy negyvenes (elég csak arra gondolni, hogy jelenleg nincs a törvényhozásban olyan személy, aki a rendszerváltás utáni Magyarországon született volna). Más ügyek foglalkoztatják, más értékeket tart fontosnak, más a hozzáállása a technológiához, a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, az adórendszerhez, a városfejlesztéshez vagy a kultúrához. Éppen ezért a demokratikus, és átfogó képviselethez elengedhetetlen a fiatalok politikai reprezentációja.
Az oktatás kérdése
Talán nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy a nyugdíjrendszer reformja mindig is jobban foglalkoztatja és foglalkoztatta a honatyákat és honanyákat, mint az oktatás, kiváltképp a közoktatás kérdése. Az önálló Oktatásügyi Minisztériumot nemes egyszerűséggel megszüntették, most már csak Emberi Erőforrások vagyunk. Míg az ausztráliai magyar nyugdíjasok Erzsébet-utalványt kaptak, addig a közoktatás központosítást, állami tankönyveket, túlzsúfolt tantervet, leterhelt tanárokat, kréta-, és papírhiányt.
Meggyőződésem, hogy ha a 16 évet betöltött középiskolások választópolgárok lennének, a kormány varázsütésszerűen többet foglalkozna az érdekeikkel. A fiatalok érdeke pedig mindannyiunk érdeke is - az oktatás rendbetétele a jövőbe való befektetés. Annak záloga, hogy egy fenntartható, sikeres, és megújuló Magyarországot építhessünk.
A nemzetközi példák
A 16 éves választói korhatár ötlete nem új, és nem is egyedi - 1988 óta Brazília alkotmánya lehetőséget biztosít a 16 évet betöltötteknek a választásra, míg 18 és 70 év között kötelezővé teszi azt az állampolgárok számára. Dél-Amerikában egyébként is népszerű az ötlet: Argentína, Kuba, Ecuador és Nicaragua is 16 éves kortól választ.
Ha Európát nézzük, itt sem mi lennénk az elsők, akik ezt bevezetik: Németország négy tartománya a tartományi választásokon, míg 10 az önkormányzati választásokon biztosít lehetőséget a fiatalok akaratának politikai kifejezésére. Észtországban és Máltán szintén 16 év a korhatár az önkormányzati választásokon, Görögországban 17 éves kortól jár az általános választójog minden választásra, Szerbiában, Montenegróban és Boszniában pedig akkor jogosult valaki 16 éves korától az urnákhoz járulni, ha bejelentett munkaviszonya van.
A két abszolút európai csúcstartó pedig Ausztria és Skócia. Ausztriában 2007 júliusa óta, tehát több, mint tíz éve szavazhatnak a 16 évesek minden választáson (beleértve az Alexander Van der Bellent megválasztó elnökválasztáson is), míg Skócia 2015-ben adott jogot a 16 éveseknek, hogy részt vegyenek mind a parlamenti választásokon, mind pedig a népszavazásokon. Itt külön megjegyezném, hogy Skócia adja a brit parlament legfiatalabb képviselőjét is: Mhairi Black 20 évesen került be a brit törvényhozásba 2015-ben. Ezzel a ma 23 éves skót nő lett a legfiatalabb megválasztott brit képviselő 1880 óta.
Végül, de nem utolsósorban megemlíteném Man szigetét, amely a világ egyik legrégibb parlamentjével rendelkezik: a brit koronafüggőség 2006 óta biztosít jogot a 16 éveseknek a választásra.
Konklúzió
A demokrácia nem lehet kizárólagos, és főleg nem zárhatja ki azokat a részvételből, akik a döntéseinek aktív részesei. A magyar fiatalok az országunk jövője, az ő ötleteik, elképzeléseik, vágyaik és álmaik képviseletét ezért nem tagadhatjuk meg tőlük. Ahogy 2011-ben Stágel Bence, a KDNP parlamenti képviselője mondta egy hasonló témájú felszolalásában: “Kivételes pillanat egy nemzedék életében, amikor a mindennapjait alapvetően meghatározó alaptörvény megszületésében aktívan részt vehet. (...) A rendszerváltozást követő teljes módosítása pedig gyakorlatilag az emberek megkérdezése nélkül, háttéralkuk alapján és paktumszerűen történt. Talán nem is véletlen, hogy a fiatalok demokráciába, a demokratikus döntéshozatalba és a politikába vetett bizalma alapvetően megrendült a rendszerváltozás óta, és sokan közülük már vagy elhagyták az országot, vagy ezt tervezik. Az elmúlt nyolc évben riasztó mértékben hagyták el hazánkat tehetséges magyar fiatalok. Igaz ez a megbecsülésre vágyó pályakezdő orvosokra ugyanúgy, mint az itthoni reménytelenség miatt külföldön kétkezi munkát vállalókra. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult az elmúlt nyolc év katasztrofális kormányzása, a fiatalok kilátástalan jövőképe, valamint az általános rosszkedv és pesszimizmus eluralkodása.” Ez annyira igazan cseng ma is, mint akkor. Ha szeretnénk Magyarországot felvirágoztatni, ha szeretnénk, hogy a ma és a jövő generációi magukénak érezzék a magyar demokráciát, akkor adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy aktívan kifejezhessék politikai véleményüket.
Adjunk szavazati jogot a 16 éveseknek!
Császár Simon Gergely
A szerző a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja
