Mindeddig kikezdhetetlennek tűnt
A Robert Fico vezette Smer 2012-es hatalomra kerülése után nekilátott hatalma bebetonozásának: saját médiabirodalmat épített ki, állami vállalatok privatizációjával gazdasági hátországát monopolhelyzetbe hozta, a legfőbb ügyész székébe egy lojális jogászt ültetett és a többi. Fico fenn tudta tartani pártja egységét is: a közvélemény semmiféle Smeren belül zajló konfliktusról nem értesült, a kormány- és pártpropaganda pedig példás egységet mutatott. Amennyiben mégis felbukkant egy-egy különvélemény, annak megejtője nagyon hamar a periférián találhatta magát, így nyerte meg magának Boris Zala Smer-alapítóatya a belpolitikailag mit sem érő EP-képviselői posztot.
A (nevükben) szociáldemokraták népszerűségüket pedig Robert Fico karakterének köszönhetik, aki softnacionalista, etatista-paternalista attitűdjével a vidéki szlovák kisemberek közt egyfajta személyi kultusznak örvendett.
Sok volt a kínos ügy
Noha Robert Fico pártja propagandagépezetét hibátlanul építette fel saját karakterének kultusza köré, a párt ezen egyszerű struktúrából fakadó erőssége idővel a gyenge pontjává vált. Miképp a Smer rendszerének középpontjában a karakteres vezető áll, akképp a rendszer egészében ható centripetális erő nem tűr meg egyéb hatalmi gócpontot. Adott volt tehát, hogy a Smer nem tudta kiterelni Fico potenciális utódát.
Ez azonban mindaddig nem probléma, amíg a vezető népszerűsége töretlen - csakhogy immár egyre kevésbé az. Kezdődött mindez az államfő-választással. Hatalma csúcspontján, 2014-ben Fico elveszítette a köztársasági elnökválasztást, a nép Andrej Kiskának szavazott bizalmat, aki pedig valódi ellenzékiként viselkedett megválasztása után. Fico célja ezzel minden bizonnyal a még több tekintéllyel járó félprezidenciális rendszer kiépítése lett volna.
Az első pofon után jöttek az újabbak: a választások előtt sorra kerültek elő korrupciós ügyek, amelyet természetesen megbüntették a választók: a Smer a két éve mért legnagyobb támogatottságához képest 15 százalékot veszített, és egy roppant kellemetlen, négypárti koalícióba kényszerült – többek közt a Bugár Béla vezette Híddal.
Közvetlenül a választás után egy újabb nehézséggel kellett szembenéznie Ficónak: szívproblémái miatt műtétet kellett rajta végrehajtani, amikor a koalíciós tárgyalások még le sem zárultak. Még fel sem kelt a kórházi ágyról, máris fájhatott a feje – kirobbant ugyanis Szlovákia talán legsúlyosabb korrupciós botránya, a Bašternák-ügy. A korrupciós ügybe keveredett Robert Kaliňák belügyminiszter védhetetlen helyzetbe került, ráadásul személyében a Smer politikai értelemben elveszítette második emberét.
Intő példa Orbánéknak
Az ügy jó pár hétig lázban tartotta a szlovák közvéleményt. A kérlelhetetlen ellenzék sorra nyújtotta be a bizalmatlansági indítványokat, ezek a megmozdulások viszont a Smer hatalmát nem tudták kikezdeni. A Kaliňák-ügy kapcsán azonban megtörtént az, ami a Smer közel húszéves fennállása óta egyszer sem – megjelentek a párton belüli a kritikus hangok. Nem is akármilyenek! A korábban említett Boris Zala addig ment, hogy egyenesen Fico távozását követelte, amiért az kiállt a belügyminiszter mellett, jelenállás szerint pedig már a pártszakadás sem tűnik lehetetlennek. A frontvonalbéli politikusok közül eddig csupán Marek Maďarič kultuszminisztertől hallottunk a bevett smeres állásponttól eltérő nyilatkozatot, eddig a Smeren belül ez elképzelhetetlen volt. Maďarič ugyanis kijelentette, hogy „Fico sem lesz itt örökké.” Képzeljük csak el, ahogy Pelczné Gáll Ildikó arról beszél, hogy Orbánnak mennie kell, Balog Zoltán pedig az utódlása körüli probléma miatt aggódik. Az összehasonlítás egyáltalán nem irreleváns. Két éve még a Smer is hasonló egységet és erőt mutatott fel, mint a Fidesz. Ennek megdőléséhez és a támogatottság rohamos eséséhez pedig a jelenleg előkerülő fideszes botrányokhoz hasonló korrupciós ügyek feltárása vezetett. De a legfőbb indikátor egy sorsdöntő szavazás volt, ahol a vezető párt első emberének személyes törekvése a választók által került megbuktatásra. Erre pedig október másodika óta van precedens immár Magyarországon is. S bár ma azt gondoljuk, hogy a már-már önálló hatalmi pólus jellegét öltő Lázár, vagy a fideszes alapító-generáció (értsd: a lelkiismeretesebbek) egyaránt lojálisak Orbánhoz, egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz támogatottságának a Smerhez hasonló bedőlése esetén a lojalitás fennmaradna.
„Szlovákiában elképzelhetetlen”
Orbán hatalmi súlyának fontos összetevője az utóbbi egy évben körvonalazódó európai szerepvállalása is. Az európai szinten marginális pozícióból való kitörése a menekültkérdésben felvett markáns álláspontjának köszönhető. Kontinentális ambíciói azonban idejekorán nehézségbe ütköztek, ez pedig szintén az elbukott népszavazáshoz köthető. A szeptemberi pozsonyi EU-csúcs után Orbán Viktor ugyanis kijelentette, hogy a tárgyalások a v4-ek szempontjából kudarccal zárultak, ugyanis nem került le a napirendről a kvóta mint megoldási javaslat, ezzel pedig súlyosan megsértette Ficot, aki hazai környezet előtt sikerként prezentálta, hogy a kvóta megbukott. Az államfő, Andrej Kiska egészen addig ment, hogy az orbán-jelenséget kifejezetten károsnak nevezte Európára nézve. Ha a szlovákok, akik a v4-en belül is Orbán legszorosabb szövetségesének tekinthetők, kihátrálnak a magyar miniszterelnök mögül, akkor kétség sem fér hozzá, hogy Orbán európai színtéren visszasüllyed a súlytalan szereplők közé. Erre utaló jel volt továbbá Bugár Bélának, a Híd vezetőjének a kvótanépszavazásról alkotott álláspontja is, amelyben nem kímélte a magyar miniszterelnök politikáját, dezorientáltnak, elvakultnak nevezve azt. Bugár kitért arra is, hogy a képzelt ellenség keresése 50 milliárd eurójába került a magyar népnek, és hogy a politikai kultúra ilyetén mélységekbe való süllyedése Szlovákiában elképzelhetetlen. Ki kell emelni, hogy Bugár azzal a Ficoval közösen kormányoz, akit Orbán az egyik legszorosabb szövetségesének tekint.
E cikk írása közben hunyt el Michal Kováč, a demokratikus és önálló Szlovákia első köztársasági elnöke. Nyugodjon békében.
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
