A tömör és egyben provokatívan rövid válaszom a kérdésre, hogy nem tartható fenn az emberi civilizáció a jelenlegi magántulajdonviszonyok mellett.
A kapitalizmus alapja a magántulajdon. A kapitalista berendezkedésű államok társadalmi és gazdasági berendezkedésének az alapja, hogy minden egyes négyzetméternyi földterület, de még a vízfelületek egy része is többnyire magántulajndonban, és részben állami tulajdonban van.
Az ember egyéni vagyongyarapodásának szinte semmi sem szab határt. Vannak ugyan jövedelemadók és vagyoni típusú adók sok országban, amik valamelyest lassítják a világon található földterületek és más természeti erőforrások (ásványkincsek, vizek) egyre kevesebb ember tulajdonába való összpontosulását, de ezek az adók az utóbbi évtizedekben nem tudták azt megakadályozni, hogy a világ összvagyonának nagy része összpontosuljon kevesek kezében.
Néhány idén megjelent hír e témában:
„A világ 62 leggazdagabb emberének vagyona felér a teljes népesség szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd ember vagyonával az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet egy új kutatása szerint. Öt évvel ezelőtt még 388 fő vagyona tette ki a népesség felét, vagyis időközben a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.”
Tökéletesen egyetértek azokkal, akik szerint ezek az óriási vagyoni különbségek, de legfőképpen a világ szegényeinek nyomorúsága a gazdagok pompája és bősége árnyékában társadalmi robbanáshoz, akár globális forradalomhoz is vezethet.
Sokak szerint az emberi magántulajdon szabad gyarapodását nem szabad megakadályozni, mert az alkotmányellenes, mert nem veszi figyelembe az emberi természetet, mert a tőkekoncentráció nélkülözhetetlen a technológiai fejlődéshez és az abból származó termékekhez, amelyek majd mindenki számára elérhetőek lesznek, megkönyítik majd az emberek, így a most nyomorgók életét is, és akkor mindenki gyarapodni fog.
Magyarországon és a világ számos országaiban a vagyoni maximalizálást szorgalmazókra gyorsan rásütik akár a kommunista jelzőt is. Sőt rögtön feltárják a szorgalmazók családi hátterét is, és így vagy úgy, de sokszor megpróbálják ellehetetleníteni az érvelőt személye elleni támadásokkal. Az írigység is elő szokott kerülni, mint negatív emberi tulajdonság. Persze ezek a kritikusok közben megfeledkeznek a kapzsiságról, amit talán még az írigységnél is lehet halálosabb bűn. :-)
Ezek azok a szokásos érvek, amik elhangzanak, ha felvetődik az emberi magántulajdon gyarapodásának a korlátozása, esetleg a vagyonmaximum felállítása.
Vannak viszont akik – szerintem naívan – arra számítanak, hogy a szupergazdagok majd rávehetők arra, hogy vagyonuk egy részéről önként lemondjanak jó célok érdekében, ahogy azt néhány dúsgazdag ember már eddig is megtette a világtörténelem során.
Csakhogy ezek a kritikusok nem vesznek figyelembe rengeteg tényezőt, amik egyrészt az ember természetéből, másrészt pedig Földünk véges mivoltából adódnak.
Az emberi természet:
A szokásos érvelés a magánvagyongyarapodás korlátlansága mellett, hogy az embert motiválja, ha nő a vagyona, ha gyarapszik, és ezáltal mégtöbbet gondolkodik és cselekszik annak érdekében, hogy mégtöbbet termeljen, aminek következtében még a vagyona is nő. Ez biztosan így van, a motiváció nagy úr. A kapitalista társadalomban ez a fajta motiváció termeli ki a többnyire törvényes keretek között vállalkozó réteget, akik közül a legtehetségesebbek és legszerencsésebbek aztán hatalmas vagyonokra tehetnek szert.
Viszont a népesség egy nagy részét, a kevésbé szerencséseket, a kevésbé próbálkozókat, az erkölcsi vagy vallási alapokon szerénységet / szegénységet fogadókat, a kevésbé tehetségeseket viszont az motiválja, hogy meg tudjanak élni viszonylag tisztességesen. Ők a tisztességes megélni vágyó tömegek.
S van egy olyan része is a népességnek, akik viszont inkább potyautasok akarnak lenni, vagy éppen erre szocializálták őket, vagy akik számára már nem tünik más kiút, mint az, hogy másoktól vegyék el azt, amire nekik szükségük van. Ebben a halmazban aztán nagyon vegyes a kép: vannak köztük korrupt és megélhetési politikusok, diktátorok, tolvajok, rablók, csalók, és korrupt politikusok és diktátorok helyére pályázó forradalmárok is. Ez a csoport is nagyon motivált, hogy lenyúlja mások vagy a teljes közösség (adófizetők) vagyonát.
Elég ismerni egy kicsit a világtörténelmet, hogy rájöjjünk: ezek a különböző emberi motivációk egymással sokszor szembe kerülnek, és sokszor véres konfliktusokba torkolnak. A potyautasok tevékenységük természetéből fakadóan keresik a konfliktusokat.
A vállalkozók egy része olykor olykor megszegi a szabályokat, hogy versenyelőnyhöz juthasson. Egy részük képes összefogni is, hogy kartellezve jusson előnyökhöz, vagy együtt befolyásolja a törvényhozást / az adószabályokat. Szóval a vállalkozók és potyautasok vészesen össze tudnak keveredni.
Ez a jelenség jól látható Magyarországon (Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos stb...), és a világ boldogabb és gazdagabb felén is.
Földünk véges:
7 és félmilliárd ember él a Földön. Az emberi egyéni gyarapodás határnélkülisége és a környezet- és társadalompusztítás között pedig elég szoros az összefüggés. Szerintem vannak közvetlen és közvetett összefüggések.
Például hasonlítsunk össze egy amazonasi vagy új-guineai úgymond civilizálatlan törzsi társadalmat a civilizált globális társadalommal. Azoknál a törzsi társadalmaknál általában elég kevés magántulajdon van. Nem is ők írtják az amazonasi esőerdőket, vagy az új-guineaikat, hanem a civilizált globális társadalom tagjai és szervezetei, akik még több művelhető földet akarnak birtokolni, még több marhát akarnak legeltetni, még több szóját, cukornádat, kakaót, banánt, olajpálmát akarnak termeszteni és értékesíteni a világpiacon. Ugyanezen logika alapján rombolódik a természeti környezetünk, amikor új bányákat nyitnak az ásványkincsek kitermelése érdekében.
Magyarországon és az úgymond legfejlettebb, legdemokratikusabb országokban is van erre bőven példa (a skandináv országokban is). Szóval nem kell a "harmadik világba" menni környezet- és társadalompusztítást nézni. Magyar vonatkozású példáuk, például az ajkai vörösiszap-katasztrófa, vagy a tiszai ciánszennyezés: . Az előbbi aluminimum, az utóbbi aranybányászat miatt történt.
Az úgymond fejlett társadalmak környezetpusztításra és így egyben társadalompusztításra épülnek. Az USA simán elvette az őslakos indiánok földjeit és szűk rezervátumokba kényszerítette őket a XIX. század folyamán, és még most sem hagyja őket békén. Például jó ideje szeretnének egy új olajvezetékkel átszelni az észak-dakotai sziú indiánrezervátum földjét.
Hogyan is függnek ezek össze az egyéni vagyongyarapodással? Nem a környezetkárosítások áldozatai és kárvalottjai vagyona szokott gyarapodni, hanem azok vagyona, akik az ültevények, bányák, olajvezetékek tulajdonában vannak. S a tulajdonosok között ott vannak a nyugati nyugdíjbiztosító alapoktól kezdve a világ milliárdosaig mindenki, akik a kapitalizmus és a magántulajdon szentségének és korlátlan gyarapodásának, mint elvnek és jognak a nyertesei. A világ legfőbb nyerteseinek listája itt van. Ez pedig a magyar legfőbb nyertesek listája.
A vesztesek pedig a természeti környezet és azok az embermilliárdok, akik folyamatosan veszítik el a megélhetésüket és létüket biztosító földeket, erdőket, édesvízkészleteket.
Persze a környezetpusztítást és társadalompusztítást nem tudná megállítani a vagyonmaximalizálás önmagában. Viszont az szerintem hatna a jelenlegi úgymond civilizált emberi gondolkodásmódra, azaz beültetné a fejekbe, hogy az emberi egyéni gyarapodásnak határt kell szabni.
Igazából szerintem nincs is értelme nagy vagyont gyűjteni.
Az tesz boldoggá, hogy van X milliárd forintod / dollárod a bankszámládon vagy annyi értékű ingatlanod, részvényed, festményed, ingóságod?
Szerintem nem, illetve maximum csak néhány embert tesz ez boldoggá, miközben tömegeket nyomorba dönt. Láthatjuk a tendenciákat mindannyian.
Lehet, hogy nem téged a Te életedben, vagy legalábbis Te nem érzed azt úgy. Viszont biztosan sok más élőlényt már most a Te életedben és bőven a Te létezésed után is nyomorba fog dönteni egyesek vagyonhalmozási vágya.
Vagy mi szabunk határokat, vagy a tágabb környezetünk, a mindannyiunkat éltető Földünk fog keményen határt szabni emberi gyarapodásunknak. Ebben biztos vagyok.
A szerző magánüzenete.
Vámos Zsolt
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
