(a kép forrása a Párbeszéd Magyarországért honlapja)
Ha politikáról van szó és egy párt az általa vallott értékeket szeretné bemutatni (legyünk idealisták, hogy a politikai pártok működése nem minden esetben csak a megélhetésről szól) a potenciális szavazóknak, úgy, hogy abból még haszna is származzon (lásd a régi szavazók megtartása és újak szerzése), akkor van néhány elengedhetetlen dolog:
1. Legyen tartalom. 2. Legyen az a tartalom érthető. 3. Legyen az a tartalom szerethető és tisztelhető. 4. Jusson el a célközönséghez. 5. Higgye el a befogadó, hogy az üzenet gazdája komolyan is gondolja az, amit mond. (Hitelesség.)
Ha ezek valamelyike nincs rendben, az a hatékonyság rovására megy. Kevesebb szavazó, kevesebb esély arra, hogy valóban végre is tudja hajtani (ha vannak) céljait az adott formáció. A kommunikációs vezetők feladata a megfelelő csomagolás és a termék eljuttatása a célba. Tordai Bencének ezt tudnia kell, különben biztosan nem lenne a zöld-baloldali Párbeszéd kommunikációs vezetője.
Nos, amikor Tordai Bence nyílt levélben szólít meg egy ismeretlen lottómilliárdost, az ember óhatatlanul úgy érzi, Orbán Viktor holdudvarának marketinges és plakáthelyeket áruló pajtásai idegesen tördelhetik a kezüket, mert rájuk itt már nem nagyon lesz szükség.
Hogy - lassan már - klasszikust idézzek: Mi volt ez a szellemi kútmérgezés? Ennél modorosabb, zavarosabb, kellemetlenebb szöveg létrehozására már pályázatot kellene kiírni. De most tényleg, komolyan gondolja ma valaki, hogy ez a népnevelő nyílt levél bárkinek és bármire jó azonkívül, hogy émelyegni kezd tőle, aki olvassa?
Amikor egy ismeretlen nyertest egy 36 éves politikus nyílt levélben arra kezd oktatni, hogy jelentős vagyona felelősséget jelent (mert akinek nincs pénze az nem felelős, annak nincs dolga?), amikor kéretlenül, de a legkevésbé sem önzetlenül arra vonatkozó tanácsokkal látja el, hogy a pénzét mire kellene fordítani, akkor nincs senki a csapatban, aki jelezze, hogy ez iszonyatosan ciki?
A nagy nyereménnyel azonban nemcsak öröm, hanem felelősség is jár.
Nyilvánvalóan elsősorban magadért és családodért vagy felelős, de ekkora vagyonnal annyi lehetőség jár együtt, hogy felelőssé váltál tágabb közösségedért, a magyar népért is. Nézz szembe vele: hirtelen képessé váltál arra, hogy egy nemzet sorsát érdemben befolyásold!
Milyen erőtlen, mézes-mázas zsarolási kísérlet ez? És mennyire erősíti a demokráciába vetett hitünket ez a kilóra mérés? Miért akarja a levél írója hirtelen abba a pozícióba tolni a nyertest, hogy mostantól milliók jövőjéért felelős? És a politikusok és az ellenzék nem az? Még sokkal, de sokkal inkább.
Mint a magyarok többsége, te is minden bizonnyal úgy gondolod, hogy rossz irányba megy az ország; hogy Orbánt és bűntársait el kell távolítani a hatalomból. Ehhez most komolyan hozzájárulhatsz!
És mi a büdös nagy francért, akarja megmondani Tordai Bence, hogy a nyertes mit gondol a magyar mindennapokról? Ha legkevésbé sem értek egyet a jelenlegi hatalommal, ha úgy is gondolom, hogy Orbánéknál hazafiatlanabb, enyveskezűbb, betegebb, az országot kiárusító társaság nincs is, akkor sem mondom ezt és így. Nem, mert senkit sem szólítok meg így, mert nem megyek be a másik házába, hogy szaros csizmával befeküdjek az ágyába. Mert tisztelem annyira a másikat, hogy elfogadjam: az enyémtől eltérő véleménye is lehet.
Mi a csudáért kell nagy nyilvánosság előtt kioktatni valakit? És milyen eredményt vár tőle a tisztelt szerző? Nem a leváltani kívánt Orbán-kormány az, amelyik meg akarja mondani, mit kell gondolnunk, mit kell tennünk, miben hihetünk és miben nem? A levél írójában nem fogalmazódik meg, hogy Orbánék sikeréhez nagyban hozzájárul az ellenzék is? Az az ellenzék, aminek jó őfelsége ellenzékének lenni vagy épp elég, ha kényelmesen megél a fizuból meg az is, amelyik nem elég potens vagy hiteles, vagy épp ügyes ahhoz, hogy megszólítsa az embereket? Azokat az embereket, akik tényleg tenni tudnának, jó esetben a szavazófülkékben, rosszabb esetben megkergetve a nemzet kopaszait.
Összehasonlításképp: frissen nyert vagyonod kétszer akkora, mint amennyit az összes ellenzéki párt 4 év alatt elkölthet. Ha akarod, a választásig minden hónapban, vagy akár minden héten küldhetsz egy újságot minden postaládába, hogy eljusson az emberekhez az igazság is, és ne csak a Fidesz propaganda-álvalósága. Ha akarod, eszközt adhatsz a független média vagy a kormányváltásért, egy szabad és igazságos országért küzdő társadalmi szervezetek kezébe. Akarod?
Mit is mondjak, visszautasíthatatlan ajánlatnak hangzik a jelenlegi ellenzék lottónyereményből történő finanszírozása… Csak azt nem tudom eldönteni, hogy ez most elismerés vagy az ellenzék sanyarú sorsa fölötti kesergés? Mert az önsajnálat és a sajnáltatás nem véletlenül nem sugározza azt az erőt, amire oly sok potenciális szavazó vár. Különösen, ha arra gondolunk, hogy az ellenzék egy része hogyan használta fel a hatalmát, amikor kormányon volt. És persze mi is pontosan az igazság? Csak annyi, hogy Orbánék tumorként sorvasztják el Magyarországot? Ahhoz nem kell újság és ez az igazság ahhoz sajnos kicsit kevés, hogy az emberek elhiggyék: bármiféle pozitív változást remélhetnek a jelenlegi ellenzéktől.
Szóval ki mondja meg, hogy mi az igazság, és kicsomagolja be úgy, hogy azt megértsék az emberek? Ez már mind ki van találva, egyedül az ellenzéki pártok pénztelensége az, ami miatt Orbánék álma édes? A nagy vagyon felelősség. De nem felelősség politikusnak állni? Nem felelősség a nagy nyilvánosság? És nem felelőtlenség a sikertelenség mindig másra hárítása?
A Kutyapárt 1 óra alatt 1 milliót kapott a nolimpiás plakátkampányra támogatóktól, nem lehetséges, hogy ők valamit másként, valamit jobban csinálnak?
Vagyunk még néhányan ebben az országban, akik nem milliárdosok, de úgy érzik, hogy ők is felelősek egymásért, az országért. Nem másutt, a magunk kis környezetében. De ez a nyílt levél a lehető legkevésbé sem tartozik azon eszközök közé, melyek meggyőznek, hogy egy boldogabb jövőt Tordai Bence stílusában képzeljek el. A buta kisdiákokra felülről lenéző tanító bácsik nem véletlenül nem népszerűek, ezt egy kommunikációs vezető igazán tudhatná.
Csepregi János írása
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!