Továbbra  is titkolják Tarlósék azt a tanulmány, melyet a Római-parti mobilgát alternatív útvonaláról készítettek. Ez a civil és szakmai nyomásra a főváros által készíttetett anyag azt mérte fel (állítólag), hogy milyen következményei lennének, ha nem a sokak által kifogásolt part menti mobilgát, hanem a Dunától a part felé beljebb eső Nánási úti “nyomvonalon” elképzelt változat valósulna meg. A Reflektor blognak a tanulmány megismerésére vonatozó közérdekű adatkérését mindig más okkal utasították el, igaz annyit megtudtunk: a tanulmány elkészíttetése bruttó közel 9 millió forintba került.

Nemrég lakossági fórumot is tartott a főváros önkormányzat a Római-parti gát ügyében, igaz az eseményről csak későn és korlátozott módon tájékoztatták a lakosságot. Ráadásul az alternatív tanulmányt ott sem mutatták be, csak annak egy rövid kivonatát. Tarlós ott is azt ígérte: szakmai szempontok alapján döntenek majd a mobilgát nyomvonaláról, de ha a nyilvánosság, a szakma és az erről szavazó önkormányzati képviselők sem ismerhetik meg a hatástanulmányt, akkor hogyan lesz ez az ígéret betartható?

A Reflektor blog ezért közérdekű adatigénylésen keresztül  próbálta kikérni a fővárosi önkormányzattól, a tanulmányt, ám ott azt a  választ kaptuk, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó, mely a hatályos jogszabályok szerint nem publikus, és különben is nem ők, hanem az önkormányzat egyik cége készíttette azt, tehát forduljunk hozzájuk, ha kíváncsiak vagyunk a tartalmára.

“Közérdekű adat iránti kérelmére - melyben a Csillaghegyi árvízvédelmi rendszer alternatív Nánási úti nyomvonalról készített hatástanulmányt igényli - tájékoztatom, hogy az Ön által kért információk/adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdése alapján döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, így azokat jelenleg nem áll módunkban rendelkezésére bocsátani.

További kérdéseire jelzem, hogy a dokumentumot az Enviroduna Kft. rendelte meg, így azzal kapcsolatban forduljon az adatgazda/szerződő félhez.

Ugyanakkor tájékoztatom, hogy a Csillaghegyi öblözettel kapcsolatos, már nyilvánosságra hozott dokumentumok az alábbi linkről érhetőek el.

http://budapest.hu/Lapok/R%C3%B3mai-parti-%C3%A1rv%C3%ADzv%C3%A9delmi-m%C5%B1.aspx”

 

Megkerestük a tanulmányt megrendelő önkormányzati céget is: ők más okkal (szerzői jogokra hivatkozva), de szintén nem bocsátották a rendelkezésünkre a kért  anyagot.

“Adatigénylése kapcsán mellékelve küldöm az Enviroduna Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem között 2017. február 2. napjával létrejött szerződést, mellékleteivel együtt. Tájékoztatom, hogy a Budapest, III. Csillaghegyi öblözet Nánási út – Királyok útja változat döntés-előkészítő tanulmányának nyilvánosságra hozataláról - a mű szerzői jogának birtokában – a későbbiekben, várhatóan 2017. április hónapban gondoskodunk.”

A Római-parti rész mostanra a budapesti Duna-partok egyetlen, természetes állapotban meghagyott része, ezért  üdvözölték sokan a part menti szakaszok fáinak kivágásával és nagy területek lebetonozásával  járó part menti gát terv mellett az alternatív, Nánási úti vonal felmerülését. Az erről készült megvalósíthatósági tanulmányt – a dolgok mostani állása szerint – tehát várhatóan áprilisban hozhatják  majd nyilvánosságra. Márpedig tavaly azt ígérte Tarlós István, hogy idén január 15-re elkészül ez az anyag – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján az LMP fővárosi önkormányzati képviselője, Csárdi Antal, aki egyelőre  maga sem ismerhette meg a szerinte 1500 oldalas teljes dokumentumot, hanem csak annak - a lakossági fórumon is bemutatott – 21 oldalnyi kivonatát. A képviselő  szerint “nem vizsgálták a két nyomvonallal járó  kockázatokat az összehasonlító tanulmányban, nem derül ki a gátak uszadék-megtartó képessége, így ez alapján nem lehet felelősen dönteni az ügyben.”

A politikus  által a sajtótájékoztatóra meghívott szakértő, Timár Gábor, az ELTE geofizika tanszékvezetője szerint azokat a szempontokat, amelyek alapján valóban  el lehetne dönteni, hogy biztonsági szempontból az egyik vagy másik nyomvonal egyáltalán működőképes-e, csak felületesen említi a tanulmány nyilvánosságra hozott része, az összehasonlító kivonat.

A szakember szerint márpedig 3 szempontot érdemes egy mobilgát elhelyezése előtt  vizsgálni: az altalaj áteresztő képességét (1.), az egész gát  magasságát, teherbíró képességét és fölépíthetőségi idejét(2.), s azt, hogy a mobilgát mennyire tud ellenállni a víznek, s a víz által hordott jégtábláknak, uszadék fának,  árvíz által esetleg elsodort pontonoknak (3.). A tanszékvezető kijelentette: a Nánási úti nyomvonalon jóval alacsonyabb gátat kellene építeni (1,3 méterrel), mint ha a parton valósulna meg a  védmű, s hogy úgy tűnik, a gát megtartó, ellenálló képességét nem is vizsgálták, mondván, az úgyis a kivitelező felelőssége.  Márpedig a szakember szerint aggályos, hogy maga a tanulmány-kivonat is elismeri, hogy egyes szempontokhoz nincs  elegendő adat, s ezek kapcsán a kivitelezőkre tolják a felelősséget:  “Kétségtelenül kevés információval rendelkezünk  a jéggel, jégnyomással, uszadékfával szembeni ellenálló képességről, de a mobil árvízvédelmi fal gyártójának az utóbbi hatásokra is méretezni kell a szerkezetet.” Timár Gábor úgy látja: a gát megépítésének helyéről való döntés előtt kellene mérlegelni, hogy a part menti, vagy  a  beljebb eső nyomvonalon megépítendő gát mennyire bír ellenállni az odasodort akár 3-4 tonnás kidöntött fáknak.“(Kiderülhet például, hogy a tervezettnél erősebb anyagból, jóval nehezebb acélból szükséges megépíteni, amit nem is lehet olyan gyorsan összerakni, stb.)

 Horn Gabriella

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!