Bizonyára a történelem rossz oldalán állunk, de nem affirmáljuk a Jobbik transznéppárti identitását.
Ahogy vannak transzzsidók, transzkorúak vagy transzbaloldaliak, úgy bukkant fel ma Magyarországon a transznéppártiság jelensége: a magát néppártnak identifikáló (és a múltját is ehhez igazítani próbáló) szélsőjobboldal. Tekintsük bár ezt a transztrendet egyéni mentálpatológiás eseteknek vagy társadalmi válságtünetnek, abban egyetérthetünk: aggasztó, hogy ez a szélsőjobboldali pártunk vezetőségét is elérte.
Tudjuk, tudjuk, a Jobbik már alapításakor belül úgy érezte, hogy ő néppárt, hogy egy pragmatikus EU-s bérunióval kampányoló párt, amire egy rendes ortodox zsidó is szavazna. Amikor olyanokat csinált, hogy paramilitáris szabadcsapatokat szervezett a cigányság ellen, vagy amikor kirúgta egy pártvezetőjét, mert kiderült, hogy ő a holokauszt áldozatainak leszármazottja, akkor csak alkalmazkodott egy róla előre megírt szerephez. Nem akartak ők olyan képviselőt választani, aki beleköp a cipőkbe a rakparton, ők igazából mindig is vonzódtak a hazai zsidósághoz és már alapításukkor a kitörés helyett a varsói gettólázadást akarták ünnepelni.
Traumatikus élményük is volt, amikor a MIÉP rájuk nyitott és látta, ahogy Wass Albert helyett Vásárhelyi Mária cikkeket olvastak a takaró alatt. Egyszerűen a társadalmi normák nem engedték, hogy a „nem leszünk palesztinok a saját hazánkban” helyett azzal kampányoljanak, amire mindig is vágytak: „több palesztin menekültet a saját hazánkba.”
A Jobbiknak nehéz volt az identitásának felvállalása, sok stigma érte. Amikor elkezdett úgy beszélni, mint egy Barátok Közt-forgatókönyv, legrégebbi barátai is eltávolodtak tőle. Például Novák Előd.
Sokan pedig, például mi, nem fogadjuk el annak, aminek legbelül mindig is vallotta magát: egy centrista, pragmatikus, posztideológiai néppártnak. Tudjuk, hogy ez egy radikális, már-már fasizmusra hajazó nézet részünkről, az identitások szabadságának korában. Tudjuk, hogy ezzel azt kockázatjuk, hogy megkapjuk a politikai ciszszexizmus bélyegét. Vagyis hogy nem tartjuk tiszteletben kinek-kinek a választott politikai identitását.
Mégis: Van még pár ember, akik nem hisznek a szabad identitásválasztásban és azt gondolják, hogy a szavaknak van még jelentése. A Jobbik semmi más, csak egy orosz érdekeket képviselő, szélsőséges kirekesztő párt. Akárhány vizslát vagy uniós zászlót rak a nyakába, ugyanaz marad.
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
