Az uniós támogatások felhasználásáról készült jelentéseket valószínűleg kevés ember olvasgatja szabadidejében. Mielőtt azonban megkonzultáljuk, hogy szükségünk van-e „Brüsszelre” érdemes beleolvasni ezekbe a dokumentumokba, hogy lássuk milyen nagyságrendű fejlesztési forrásokat biztosít Magyarország számára az EU és ezeknek milyen jelentősége van a gazdaságunk működtetésében.

Mekkorák ezek az összegek?

• A 2000-2013-as tervezési időszakban kapott 11497 milliárd Ft akkora összeg, mint 2013-ban a költségvetés központi alrendszerének teljes adó és járulékbevétele
• Az összes fejlesztési forrást, ha egyenlően felosztanánk az állampolgárok között, mindenkire több, mint 2 millió Ft jutna, vagyis egy négytagú családot nézve ez közel 9 millió Ft.

Mi lehet az eredménye a jelenlegi időszak uniós támogatásának?

• évente 1,7 millió turista érkezése a támogatott területekre,
• 1 millió háztartás szélessávú internet hozzáférésének biztosítása,
• 746 km felújításra vagy korszerűsítésre kerülő vasútvonal,
• 572 km új út,
• 132 km új vagy felújításra kerülő metró és villamos vonal,
• további 1978 MW kapacitás megújuló energia előállítására,
• 76 ezer háztartás kerül kedvezőbb energiafogyasztási kategóriába,
• 26500 új munkahely a támogatott vállalkozásoknál,
• 3 millió tonna CO₂ kibocsátás csökkentés,
• 80 ezer diákot érintő iskola felújítás,
• 776 ezer főre kiterjedő, javuló egészségügyi szolgáltatás…és a felsorolás még nagyon sokáig folytatható lenne.

A támogatás valós eredményét erősen befolyásolja, hogy hová kerülnek ezek a pénzek. Kétes dicsőség, hogy esettanulmányként bekerülhettünk az OLAF (Európai Csalás Ellenes Hivatal) jelentésébe is.

Milyen makrogazdasági hatásai vannak az uniós támogatásoknak?

• Madár István elemzése szerint Az uniós támogatások felfutásának időszakában, 2011-től a 6,8%-os teljes GDP-növekedésből 3,9 százalékpontot magyaráz a kormányzati beruházás bővülése. Ez az érték az uniós támogatások tényleges növekedési hatásának alsó becslésének tekinthető, mivel a támogatások nem csak a kormányzati szektorban jelennek meg.
• Dedák István számítása szerint GDP-hez mérten 4%-os EU-s forrás - 1,3 nagyságú multiplikátorral kalkulálva - önmagában is 5,2%-kal nagyobb GDP szint elérését teszi lehetővé ahhoz képest, mint ami EU-támogatások hiányában fennállna. „A felgyorsult EU-transzferek hatását kiszűrve, a magyar gazdaság elmúlt öt évben felmutatott szerény (átlagosan évi 1,3%-os) növekedése zéró közelébe (évi 0,2%) megy át, vagyis szinte teljesen eltűnik. A teljesítmény ezzel botrányosba fordul, és egy stagnáló, leszakadó ország képe rajzolódik ki előttünk.”

Mielőtt el- vagy vissza küldjük „Brüsszelt” valahova, kicsit gondolkodjunk el azon, hogy a jelenlegi szerkezetben a gazdaságunk nem csak jobban nem teljesítene az uniós források nélkül, hanem gyakorlatilag sehogy sem.

kép forrása: prpeller.hu

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!