Tegnap az URA.RU internetes hírportál tette közzé, hogy az orosz Legfelsőbb Bíróság az Andrei Talevlin vezette For Nature Fund zöld civil szervezet működését mondvacsinált okokra hivatkozva felfüggesztette. A cseljabinszki For Nature Fund egyetlen bűne, hogy fellépett az orosz milliárdos Igor Althuskin tulajdonában álló, Oroszország harmadik legnagyobb réztermelő vállalatának egy beruházásával szemben.

Ami jelen pillanatban a hazai civil szervezetek és a CEU körül történik, az ellenzék szerint kétségkívül az orosz minta követése. Lehet ezt „politikai hisztériakeltésnek” nevezni, azonban tény, hogy az Országgyűlés által tárgyalt civiltörvény ugyanazt a metódust követi, mint az orosz „törvényhozás” termékei.

2012. november 21-én lépett hatályba a „Külföldi ügynökök” törvényOroszországban, amely előírja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek külföldi forrásokhoz is hozzájutnak és „politikai tevékenységet” végeznek kötelezően regisztrálniuk kell egy állami nyilvántartásba. 

Az orosz törvény szerint politikai tevékenységet az a civil szervezet végez, amely az állami döntéshozatal befolyásolására és a közvélemény formálására alkalmas célkitűzéseket fogalmazott meg alapító okiratában és azokat tevékenysége során meg is valósítja. Az orosz Igazságügyi Minisztérium döntései alapján megállapítható, hogy ilyen „politikai tevékenység” a korrupció elleni küzdelem, a helyi közéletben való részvétel, a szociális biztonság elősegítésére való törekvés vagy éppen a jogvédelem, a társadalmi részvétel elősegítése a közpolitikában, nyilatkozatok, nyílt levelek közzététele meghatározott célterületeken, amelyek állami projektek veszélyességére, kockázataira hívják fel a figyelmet.

A törvény a regisztrált civil szervezetek számára a kötelező éves ellenőrzéseken, a kiszabható bírságokon túlmenően további, előre be nem jelentett hatósági ellenőrzéseket és szoros állami felügyeletet irányoz elő, valamint lehetővé teszi, hogy a hatóságok megszüntessék azon civil szervezetek tevékenységét, amelyek nem regisztrálják magukat és nem felelnek meg a törvény szabta követelményeknek.

Az orosz törvény szükségességét ugyanazzal indokolták, mint amivel tegnap Gulyás Gergely is tette a magyar testvérével: az átláthatóság igényével. Ez az „igény” azonban már Oroszországban sem állta meg a helyét. Ugyanis a törvény hatályba lépése előtt az orosz hatóságok megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkeztek arról, hogy milyen civil szervezetek, milyen finanszírozással végzik tevékenységüket Oroszországban. A cél egyértelműen az volt, hogy szoros állami ellenőrzés alá vonják a civil szervezetek tevékenységét és hiteltelenítsék őket a közvélemény előtt.

A hazai törvényjavaslat közvetett módon ugyanúgy tartalmazza a nyilvántartásba vételt, hiszen a bíróság köteles lenne minden hónapban megküldeni a „külföldről támogatott szervezetnek minősülő” civil szervezetek adatait a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, aki majd egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen közzéteszi azokat. Bár a Fidesz nem határozta meg konkrétan, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetekre vadásznának, mégis az orosz törvényben szintén megtalálható fordulatokat tartalmaz az Országgyűlés előtt fekvő civil törvényjavaslat preambuluma: „e szervezetek meghatározó szerepet töltenek be a közvélemény formálásában”, „a társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”, valamint mindez „veszélyeztetheti a törvényes intézmények befolyásmentes működését”. A törvényjavaslatban foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén kilátásba helyezett jogkövetkezmények pedig teljes mértékben egybevágnak az orosz törvényben foglaltakkal: felhívás a bejelentési kötelezettség teljesítésére, bírság kiszabása, civil szervezet megszüntetése.

Az orosz törvényhozás azonban itt nem állt meg. Annak érdekében, hogy szélesítsék azon civil szervezetek palettáját, amelyek működését a nem kívánt kritika miatt ellehetetlenítsék, 2015 május 19-én az orosz duma elfogadott egy újabb civil szervezeteket kriminalizáló törvényt. E törvényt alkalmazva az Orosz Szövetségi Tanács 2015. július 8-án kiadta azon szervezetek listáját, amelyek nem kívánatosnak minősülnek Oroszországban. Íme néhány példa:

Open Society Institute (Soros Alapítvány) 

National Endowment for Democracy

International Republican Institute

National Democratic Institute

MacArthur Foundation

Freedom House

Charles Stewart Mott Foundation

Education for Democracy Foundation

East European Democratic Center

Ukrainian World Congress

Ukrainian World Coordinating Council

Crimean Field Mission on Human Rights

[2015. december 16-án már 106 civil szervezet szerepelt a listán]

Ahogyan majd itthon is, az orosz „nem kívánatos” civil szervezeteknek dönteniük kell, hogy öncenzúra árán az állami radar hatókörébe terelik magukat, vagy megszűnnek, mert tevékenységük értelmét veszti. Vannak még páran akik harcolnak ott is, harcolni fognak itthon is, de a For Nature Fund példája is mutatja, hogy az állam haragja, vagy a közvélemény bizalmának elvesztése az állami médiában túltolt propaganda hatására, vagy a jogtechnikai eszközök révén utoléri őket.

Mi várható Magyarországon? Sötét korszak. Bizonyos, hogy a kormány nem fog itt megállni. Ha a kipécézett civil szervezetek ellenállnak a most tárgyalt törvényjavaslatban foglalt kötelezettségeknek, jön a hatósági vegzálás, az ellehetetlenítés, a tetemes bírságok, a közvélemény előtti hiteltelenítés. Viszont ha valakinél ezzel sem fognak célt érni, jön a következő lépcsőfok és nyíltan kiteszik az asztalra, hogy már most innen takarodni kell. Szép világ lesz... Szép... putyini világ... 

Jancsó Andrea Katalin

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!