„Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre”- Hundertwasser, a zseniális osztrák építész, festő és filozófus figyelmeztetését akár szó szerint is értheti a városlakó.  Az emberéleteket követelő nyári kánikulában a parkok természetes légkondicionálóként működnek és a tartós egészségkárosodást vagy halált okozó szállópor megkötésével közvetlenül is hozzájárulnak az élet és az egészség megőrzéséhez. Ezért a városok alapvető érdeke a zöldterületek, különösen a belvárosi fák, parkok megőrzése.

A famatuzsálemek nyilvántartását Magyarországon a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara készítette el.  Az utoljára 2011-ben frissített adatbázis városra és fafajra is szűrhető, tartalmazza a fa korát, magasságát, de nem kapunk pontos információt arról, hogy a településen belül hol található és fényképet sem tartalmaz.

Budapesten a Főkert Zrt. feladata a fakataszter elkészítése, amely a gondozásában lévő közterületi faállomány (32.000 db fasori fa és mintegy 100.000 db parkfa) felmérését jelenti. A kritikák szerint az adatbázis tartalma messze áll a valóságtól. A kiemelt parkokon és fasorokon kívül a kerületek három-négyszer ennyi fát kezelnek, de ezekről összesített adat nem áll rendelkezésre. A szükséges információkat a 23 kerület jegyzőjétől, hosszas levelezések eredményeként lehet több - kevesebb sikerrel összegyűjteni, így azt sem tudjuk pontosan, mennyi fa található Budapesten. Ez már önmagában is gond, mert a felelős magatartás alapja az lehetne, hogy tisztában vagyunk az értékeinkkel.

Ne gondoljuk azt, hogy ennek így kell lennie! Vannak jó példák, ahol jelentősen nagyobb figyelmet fordítanak a fák nyilvántartására:

• Nagy-Britannia és Írország famatuzsálem adatbázisának létrehozását és fenntartását Károly, walesi herceg támogatja és a nyilvántartás 200.000 fa adatait tartalmazza.
• Hong-Kong fa regisztrációs adatbázisa egy térképes alkalmazás, ahol a jelzésre kattintva a fontosabb információk, a fajta és magasság, valamint a fáról készült fotó is látható. A problémás, figyelmet igénylő fákat is nyilvántartják a felületen.
• Új-Zéland fa adatbázisa régiónként, városonként és fajonként kereshető. Minden fát bejelöltek a Google térképen, a részletes adatlapok a fizikai adatokon túl (magasság, korona méret stb.) az ültetés pontos vagy becsült időpontját is tartalmazzák.
• A frankfurti Baumkataster abban tér el az eddig bemutatott megoldásoktól, hogy nem csak a famatuzsálemeket, vagy különleges fákat, hanem az összes városi kezelésű fát tartalmazza.
• A bécsi Baumkataster a frankfurtihoz hasonlóan minden fára kiterjedő interaktív térkép, amely nyomtatható és letölthető, így offline is használható. Az adatbázisba a magánterületen található fákat is regisztrálják. A fakataszterhez „Woody” néven mobil applikációt is készítettek, amely segít abban, hogy játékos formában már a gyerekek is megismerjék Bécs fáit.
• Tévedés lenne azt gondolni, hogy az igényes fa nyilvántartást csak világvárosok készítenek. Az észak-olaszországi Merano 40 ezer lakosával egy Dunakeszi nagyságú város, fa adatbázisa mégis Frankfurtéhoz hasonló.

Mit kellene tennünk?

Először is egységes módszertannal fel kellene mérni, majd a lakosság számára is elérhető nyilvános és egyszerűen kezelhető adatbázisban - Bécs vagy Frankfurt példáján – bemutatni nagyvárosi lakótársainkat, a fákat.

Ez lenne az első lépése annak, hogy megoldást találjunk arra a budapesti problémára, amire a „Városi metamorfózisok” bloggere világít rá: „…az eleve túlépített városban valami mindig fontosabbnak bizonyul, mint az oxigént termelő növények élete.”

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!