100 meghatározó globális város fenntarthatósági listáját készíti el és teszi közzé 2015 óta az Arcadis, a világ egyik legjelentősebb tanácsadó cége, a „Sustainable City Index” című jelentésében. A tanulmányból az látszik, hogy a világ pénzügyi, gazdasági, politikai centrumaiban a sikeres városfejlesztési stratégiákban hangsúlyosan megjelenik a fenntarthatóság gondolata.

Az elemzés során az indikátorokból három alindexet képeznek, a fenntarthatóság három pillérjének megfelelően. Az „emberek életminősége” alindex az egészségügyi, oktatási, és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos társadalmi kérdéseket vizsgálja. A „gazdaság egészsége” alindex többek közt GDP-t, a közlekedési infrastruktúrát jellemző mutatókat és az internetelérést tartalmazza. A „zöld tényezők alindex” összetevői az energiafogyasztás, a megújuló energia részaránya, a városokon belüli zöldterület, az újrahasznosítás, a komposztálás aránya, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a természeti katasztrófa kockázata, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és a levegőszennyezés.

Az Arcadis szerint 2016-ban a világ 3 legzöldebb világvárosa 14,3%- os zöldterülettel Frankfurt, Hongkong és Johannesburg.

Számunkra különösen fájdalmas, hogy Bécs (8. helyezett 12,8%-kal) és Prága (9. helyezett 12,7%-kal) szerepel a 100 várost tartalmazó listában, de Budapest nem. Ez nem tekinthető egy tanácsadó cég egyedi véleményének, ugyanis a Mercer városi életminőséget vizsgáló listájában sem szerepel Budapest, vagyis fővárosunkat nem sorolják a világ legmeghatározóbb városai közé.

Mi jellemzi a zöld nagyvárosokat?

Frankfurtban közterületeken 200 ezer fa és 40 park található. Legtöbbjüket a Rothschild, a Bethmann és a Brentano családok csodálatos kertjeiből hozták létre - angol stílusú parkok, öreg fákkal, de van kínai kert is a városban. Az óvárost övező zöld ív részei az egykori városfal mentén futnak. Jelentős a zöldterület még a Füvészkert, a Botanikus kert és az Állatkert is. Több mint 50 tó és mintegy 100 hektár jól karbantartott zöldterület fekszik a Majna és a Nidda folyó partján – így a várost körülveszi egy „zöld öv”. Az új városi körzetek építése és a korábbi ipari területek átalakítása során három nagy új parkot építettek. A Riedbergben egy új előváros épült zöld közterületekkel, köztük Bonifatiusparkkal. Az új Rebstockpark korábban egy parkoló volt, az Europaviertelt pedig a vasútállomás korábbi helyén alakították ki. A parkok „zöld potenciálja" vonzóbbá és versenyképesebbé tette ezeket a városi területeket, a zöldterületek a fenntartható és gazdaságilag életképes városfejlesztési tervek alapját képezik, amelyek az új lakóövezetek minőségére, a szerkezetük meghatározására és a tájképbe való beilleszkedésükre irányulnak. Ami különösen érdekes és megfontolandó: a zöldterületek létrehozása több évvel korábban kezdődött, mint az épületek tervezése!

A legnagyobb park Hongkongban, a több mint 19 hektáros Victoria Park. Itt rendezik meg a Városi Fórumot, amelyen a politikusok, az akadémikusok és a kiemelkedő közszereplők, vitatják meg a közügyeket. Hongkong 7 millió lakosának 90%-a egy-egy park 400 méteres körzetében lakik.  Ez nem véletlen, hiszen a Kormány törekszik arra, hogy faültetéssel, a fák megőrzésével javítsa az életkörülményeket. A cél az, hogy észrevehető pozitív változást érjenek el a városi zöldterületeken, javítsák a meglévő zöld területeket és újakat hozzanak létre. A szakpolitikai célok elérése érdekében a Kormány olyan stratégiákat dolgozott ki, amelyek célja a környezetvédelmi erőfeszítések összehangolásának és hatékonyságának javítása, valamint a fák megőrzése. 2011 és 2016 között 268.000 fát ültettek el a városban.

Frankfurtban és Hongkongban online elérhető részletes fakataszter is működik.

Johannesburg sokak szerint csak egy poros betondzsungel, kevesen ismerik fel, hogy ez valójában a világ egyik legnagyobb városi erdeje, több mint 10 millió fával. A felhőkarcolók között több száz parkban, temetőben, természetvédelmi területeken és az utak mentén mintegy 2,5 millió fa él és több mint 4 millió privát kert van a város külvárosában. A város központjától mindössze 10 km-re, fekszik a több mint 700 ha-os „Klipriviersberg Természetvédelmi Terület” amelyben 250 madárfaj él.

Mi a helyzet nálunk?

Budapesten zöld közterületek eloszlását és méretét a világhálón elérhető műholdfelvételek alapján definiálta és számította ki az Otthontérkép.  A „zöld közterek" mutató kiszámításakor a következő típusokat vették figyelembe: nagyobb közparkok, temetők, erdők, nagy területű füves, fás területek. Az eredmények alapján a legzöldebb kerület a Hegyvidék, itt a zöldterület közel 50%-os, legrosszabb helyzetben Terézváros és Erzsébetváros van, 1% alatti zöldterületi aránnyal. Mellettük azonban ott van (még) a Városliget 80 ha-os parkja amely csökkenteni tudja a negatív hatásokat.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!