Magyarország országgyűlése 2010. május 26-án fogadta el a külhoni magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő törvényt. Hét év telt el a kettős állampolgárság bevezetése óta, pár nappal a június 4-ei nemzeti összetartozás napja után, érdemes megvizsgálnunk, hogyan hatott a külhoni magyar közösségekre a magyar állampolgárság tömeges felvétele.

Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárság segíti a határon túliak megmaradását

Semjén Zsolt a törvény életbe lépésekor 2010. augusztus 20-án azt nyilatkozta, hogy a törvény segíteni fogja a magyarság megmaradását, mivel lehetőséget teremt az asszimilációs folyamatok megfordítására, a magyar identitás megerősítésre. A kormány várakozásai a magyar állampolgárság felvételének tömeges igényével kapcsolatban beváltak, az elmúlt években összesen 950 ezren éltek a könnyített honosítás lehetőségével és szereztek állampolgárságot. Összegezve az elmúlt évek tapasztalatait, most június 4-én a Kossuth Rádióban Semjén Zsolt kijelentette, hogy az Orbán-kormány nemzetpolitikájának sikerült az asszimilációt lelassítania, sőt, a tömbmagyarságnál már trendforduló látszik. Az eredmények szerinte a kulturális támogatás, a gazdaságfejlesztés, a demográfiai segítség és az állampolgárság együttes megadásának köszönhetőek.

Nehéz megérteni Semjén Zsolt hurráoptimizmusát. A kettős állampolgárság bevezetésének szimbolikus és érzelmi jelentősége kiemelkedően fontos, ugyanakkor nem mehetünk el annak súlyosan negatív hatásai mellett sem. Jelenleg két külhoni magyar közösség fennmaradását is veszélyezteti az az elvándorlási hullám, amit a kettős állampolgárság bevezetése facilitált. Kárpátaljáról és a Vajdaságból a magyar állampolgárság adta uniós szabad munkavállalás lehetőségét kihasználva külhoni magyarok tömegei vándorolnak el Nyugat-Európába egy jobb élet reményében.

A sorozás és a romló életszínvonal miatt menekülnek a magyarok Kárpátaljáról

Kárpátalja a Kárpát-medence legszegényebb régiója. Itt él a Kárpát-medence negyedik legnagyobb külhoni magyar közössége, a legutolsó 2001-es népszámlálás alapján nagyjából 150.000 magyar. A helyi magyar közösség helyzete a 2014-es ukrajnai polgárháború kirobbanásával vált válságossá. Az ukrán gazdaság összeomlott, az ország GDP-je két év alatt felére esett vissza, az ukrán állam pedig megszorításokra kényszerült, melyek következtében durván visszaesett Ukrajna lakosainak életszínvonala is. A megélhetési nehézségek tetejébe érkezett az ukrán hadseregbe történő sorozási hullám. Mivel a fiatal magyar férfiak nem akartak egy számukra értelmetlen háborúban harcolni, a falvak menti erdőkbe és Magyarországra menekültek a sorozótisztek elől.

A nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számára a kettős állampolgárság megnyitotta a lehetőséget Ukrajna elhagyásához. A mindössze 150.000-es közösségből kiemelkedően magas arányban kérelmezték a magyar állampolgárságot, 2015-ig 115.000-en. A kérelmezők száma még az indexes Szalai Bálint által feltárt visszaélésekkel együtt is magas érték. Különböző magyarországi orgánumok helyszíni riportjai arról számolnak be, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok, középkorúak nagyja már külföldön dolgozik. Egy most készített felmérés nem talált a Beregszász körüli falvakban, még az olyan 2000 fős falvakban sem, mint Beregdéda, 18-25 év közötti fiatalt. Ősszel, páran diákok készítettünk interjúkat a magyarországi Beregben, ahol Márokpapiban elmesélték nekünk, hogy a falu lakosainak hivatalos száma azért növekszik, mert kárpátaljaiak oda jelentik be magukat az EU-s munkavállaláshoz. Valószínűleg sokan mennek Nyugat-Európába dolgozni, de Budapesten is lehet találkozni Kárpátaljáról nemrég elvándorolt fiatalokkal.

A Vajdaságban újabb elvándorlási hullámot indított el a kettős állampolgárság

A szerbiai Vajdaságban hasonló a helyzet, a délvidéki magyarság fennmaradását egy újabb nagy elvándorlási hullám veszélyezteti. Bár Szerbián belül a Vajdaság fejlettnek számít, a Kárpát-medencén belül a régió a szegényebbek közé tartozik, a helyiek egyébként sem könnyű megélhetését tovább nehezítették az utóbbi évek kormányzati megszorításai. A vajdasági magyarság elvándorlása már 1960-70-es években megkezdődött a nyugat-európai munkavállalás lehetőségének megnyílásával. Ez a folyamat tovább erősödött a délszláv háború alatt, amikor a helyi magyarok a sorozás és az erősödő elnyomás elől menekültek külföldre.

Bár a háborút követően az elvándorlás fokozatosan lassult, a kettős állampolgárság bevezetése után újra felerősödött, újabb hullám vette kezdetét. A teljes, 253.000 fős vajdasági magyarságból 2015-ig 135.000-en igényeltek és 105.000-en kaptak magyar állampolgárságot. Purger Tibor a Nemzetpolitikai Szemlébe írt tanulmányában az áll, hogy az elvándorlási folyamatot az uniós állampolgárság elérhetősége tette „minden valószínűség szerint visszafordíthatatlanná”, Losoncz Márk szerint pedig az elvándorlások következtében a vajdasági magyarok száma mára 200.000 alá csökkent. Az elmúlt évtizedek változásainak érzékeltetésére Purger Szabadka példáját hozza, 50 évvel ezelőtt Szabadka központjában szinte csak magyar szót lehetett hallani, mára viszont a magyar szó vált ritkasággá.

A helyzet nem olyan rózsás, mint Semjén Zsolt fantazmagóriái

Kárpátalja magyarsága túlélte a csehszlovák betelepítéseket, a Holokausztot, a második világháború utáni tömeges kényszermunkát, négy évtizedet a szovjet diktatúrában és kettőt a rendszerváltás utáni Ukrajna nyomorában. A vajdasági magyarság átvészelte Titó partizánjainak népirtását, a jugoszláviai kommunista diktatúrát, a Milosevic alatti elnyomást (magyar verésekkel, sorozassal és a szerbek tömeges betelepítésével). Mindezek után úgy tűnik, hogy a kettős állampolgárság bevezetése sodorja végveszélybe ezt a két közösséget.

Kétségtelen, hogy a kettős állampolgárság egyedülálló lehetőséget adott a magyar nemzet, határok változtatása és a külhoni magyar közösségek Magyarországra vándorlása nélküli egyesítésére. Ugyanakkor mintha elmaradt volna annak mérlegelése, hogy milyen hatása lesz a kettős állampolgárságnak a külhoni közösségekre azáltal, hogy megnyitja számukra az EU-n belüli munkavállalás lehetőségét. Nehéz dilemma. Mi a fontosabb, a nemzet jogi úton való egyesítése vagy két őshonos külhoni magyar közösség fennmaradása?

Tragikus módon ma úgy fest, hogy a kettős állampolgárság bevezetése a vajdasági és kárpátaljai magyarság létébe fog kerülni. Bár a kormány mindezt nem sietett nagydobra verni, nemzetpolitikai intézkedésein keresztül igyekszik menteni a menthetőt. A Vajdaságban Magyarország egy mindeddig példátlan nagyságú, öt éves program keretében 50 milliárd forintból támogatja a helyi magyarság gazdaságfejlesztését. Kárpátalján kisebb kerettel, de hasonló célból indították el az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot. Csak remélhetjük, hogy ezek a pénzek elegendőek lesznek a kettős állampolgárság által elindított vagy legalábbis megkönnyített elvándorlás megfékezésére.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!